Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Ugyanazt csináljuk, mint a játszótérgyártók, csak felnőtteknek tervezünk – most éppen mászófalat

Grönlandon épült fel az első moduláris Zigzag mászófal, amit a magyar HardBodyHang csapata tervezett tetra- és oktaéderekből, és máris elnyerte vele a Magyar Formatervezési Díjat. Minden korosztályra lőnek, ezért úgy találták ki a szerkezetet, hogy abból különféle geometriai formákat és méreteket lehessen kialakítani, igénytől függően. Csepregi Szabolcs és Erdélyi Tamás a 2010-es évek elején Európában is az elsők közt kezdte a kültéri, saját testsúlyos termékek gyártását, mostanáig több street workout pályát terveztek Bécsbe, mint magyar külterekre összesen.

Néhány tonna vas címmel írt már rólunk a Forbes 2014-ben, no azóta csak emeltük a tétet még több vasra” – kezdi nevetve a beszélgetést Csepregi Szabolcs és Erdélyi Tamás, a H3Hungary Kft. két alapítója. HardBodyHang (HBH) márkanéven ismert tornapályáikat fél-másfél tonna vasból lehet összerakni, így hamar kijön az évi tíz tonna körüli mennyiség. Idén viszont csak a Grönlandon felépített Zigzag boulderük önmagában hat tonnát nyomott. De nem is a tonna a lényeg – mondják.

A Zigzag első példánya. Fotó: Pálmai Gergő

A közgazdász végzettségű Szabolcs és az akkor formatervező szakra járó Tamás 2011-ben kezdett arról beszélgetni, hogy ki kellene találni egy egyszerű húzódzkodó szerkezetet saját felhasználásra. Korábban mindketten eveztek, spórolt pénzükből nagyjából 60 ezer forintot költöttek az első prototípusra, ami lényegében egy hajlított vas volt. Aztán komoly igényfelmérést végeztek, és sportolókkal együttműködve fejlesztették ki az első street workout szériáikat, amiknek a lényege az volt, hogy saját testsúlyukat használva edzhetnek rajtuk a felhasználók.

Akkoriban Magyarországon még teljesen másképp nézett ki a street workout, vagyis a kültéri edzőparkok piaca, nem is nagyon tudták itthon az emberek, hogy létezik ez a műfaj.

Tamásék két év tervezés után jöttek ki az első termékükkel, azóta pedig sok gyártónál megjelentek hasonló „felnőtt játszótéri eszközök”. Az is megdobta a beszállók számát, hogy az állam pár éve kiírt egy nagy pályázatot kültéri edzőparkok létrehozására, így rengeteg új gyártó bukkant fel.

Erdélyi Tamás formatervezőként végzett. Fotó: Sebestyén László

Bécstől Hongkongig, plusz a Laktanya utca

Szerencséjükre a HBH csapata szinte a kezdetektől fogva alapvetően a nemzetközi piacból él. Az első megrendelésük Hongkongból jött, amikor még cégük sem volt. „Amint a Facebookon és a weboldalunkkal megjelentünk, felfigyeltek ránk” – mondja Szabolcs. 2012-ben egy európai uniós pályázat segítségével, négyezer euróból négy budapesti parkot tudtak felépíteni.

Aztán szakmai vásárokra kezdtek járni, főként Németországba és Finnországba, így komoly disztribúciós hálózatot sikerült kialakítaniuk a Németország-Ausztria-Olaszország tengelyen. Vagyis a salesszel lényegében nem nekik kell foglalkozniuk, hiszen a világ különböző részein akadnak cégek, amelyek komplett játszótereket tartanak a raktáraikban, és onnan árulják a tervezők portékáit.

Csepregi Szabolcs közgazdásznak tanult. Fotó: Sebestyén László

A HardBodyHang tornapályáit főként önkormányzatok, rendelik meg, ami miatt Magyarországon néha lassú és nehézkes a továbblépés. De például a Városligetben a nagy játszótér mellett nemrég felhúztak egy új pályát, és az óbudai Laktanya utcai is az övék. (Arra gyakran járok, és mindig tömegeket látok ott húzódzkodni, mégpedig nem csak tizenéveseket.)

„Bécsben több van, mint Magyarországon” – mondja Tamás. És persze a Kajak-Kenu Szövetség is vásárolt néhányat kluboknak. Így ma már 300-350 HBH tornapálya van a világ különböző részeim. „Modelltől függ az ár, de a nagyjából egymillió forintos alapárból háromszorosa-négyszerese is lehet a viszonteladók, az építési és burkolási költségek után” – mondja Szabolcs.  

2013-ban már az ő általuk tervezett HBH Cube-on versenyeztek a németországi Offenburgban megrendezett Street Workout Világkupa résztvevői.

Csepregi Szabolcs, Erdélyi Tamás és Gara Bernát a Városligetbe telepített tornapályájukon. Fotó: Sebestyén László

Egy szerencsés találkozás

„Ugyanazt csináljuk, mint a játszótérgyártók, csak nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek tervezünk – most éppen mászófalat.” Mert miután a street workout piac telítődni látszott, öt év után ők is eljutottak oda, hogy ideje lenne új terméken törni a fejüket, érezték, hogy szükség van újdonságokra.

„Az utcán sportoló embereket próbáljuk megszólítani. A tornaparkok már elterjedtek, arra gondoltunk, hogy a mászásnak is hatalmas múltja van, sokan másznak, de a köztereken eddig nem nagyon volt erre lehetőség. Illegálisan felépített, bevizsgálatlan parkok léteztek eddig is, illetve néhány játszótéren voltak mászásra alkalmas eszközök, de inkább gyerekeknek” – meséli Szabolcs, hogyan kezdtek hozzá a Zigzag megtervezéséhez.

A Zigzaget egy szerencsés találkozásnak köszönhetik. Két éve hozta őket össze a sors Gara Bernát hegesztőmérnök-statikussal, aki korábban már fejlesztgetett egy mászófalat, de nem jutott el a termékig. „Nekünk megvolt a tapasztalatunk ezen a piacon, ősszekapcsoltuk az ő tudásával, így született meg másfél éves tervezés után a moduláris mászófal, a Zigzag” – mondja Tamás.

Gara Bernát a hegesztőmérnök-statikus a csapatban. Fotó: Sebestyén László

Mivel szinte semmit sem tudtak a mászófal iránti potenciális igényekről, igyekeztek mindennek utánajárni: kik használnának egy kültéri bouldert, milyen biztonsági követelmények léteznek, mitől lesz jó egy mászófal – és végül elkezdtek azon agyalni, hogy milyen anyagok és technológiák jöhetnek számításba, illetve milyen formákból miféle geometriákat lehet létrehozni.

„Minden termékünknél fontos, hogy moduláris legyen, hiszen nincs két egyforma megrendelés. Ennél a falnál is fontos volt, hogy a különféle igényekhez tudjuk igazítani” – mondja Tamás. „A gyerekeknek inkább mozgáskoordinációs gyakorlatok jönnek jól, az időseknek átmozgató edzés kell, ami felkelti az érdeklődésüket a mozgás iránt, míg a haladóknak kihívás” – teszi hozzá. Abból indultak ki, hogy a természetben sincs két egyforma szikla, amit a mászók megmászhatnak, így tetra- és oktaéderekből építettek fel különböző szerkezeteket.

Még nem láttak hasonlót

A Zigzag prototípusát a tavaly őszi kölni FSB nemzetközi vásáron (International Trade Fair for Public Space, Sports and Leisure Facilities) mutatták be, de akkor még nagyon sok volt a kérdőjel a végleges alkatrészekkel kapcsolatban. „Arra jó volt, hogy élőben be tudjuk mutatni a viszonteladóknak. Az eddigi legjobban sikerült vásárunk volt, annyira látványos volt a standunk, még nem láttak hasonlót a látogatók. Sokszor észrevehetetlenek az ott megjelenő újítások, hiszen inkább meglévő termékeket fejlesztenek tovább a kiállítók, vagyis update-eket visznek ki.

Ehhez képest a mi Zigzagünknek teljesen új volt a formavilága, merőben új dolog volt.”

Persze a Zigzag sokkal bonyolultabb, mint az eddigi, viszonylag egyszerű, lényegében vasrudakból és -elemekből összerakott HBH tornapályák. A tetra- és oktaédermodulok háromszög alakú oldalainak felülete  nagyjából egy négyzetméter, az oldalak 150 centisek. A szerkezet Mórahalmon készül, a burkolatok Spanyolországból jönnek, mert a speciális műanyag nem elérhető itthon.

A formák igény szerint variálhatók – részlet a HBH katalógusából

Minden raklapon megy, lapra szerelt formában, a tervezésnek fő szempontja volt, hogy könnyebben szállítható legyen.

Ha valaki szeretné, a Zigzaget egy az egyben be lehet emelni egy beltéri mászóterembe, sőt iskolába is, kültéri anyagokból, kültéri szabvány alapján készül, nem kérdés, hogy beltéren is oké.

Az ár 20 ezer eurótól indul, és persze ebből a két kristályszerkezeti alapelemből rengeteg féle szerkezetet fel lehet építeni. Hiszen sziklából sincs két egyforma a természetben – szól az indoklás. A Zigzag különlegessége, hogy nincs benne egyetlen derékszög, így nem megszokott geometriát képez, nem lesznek bennne szimmetriák, minden modulja más szögben áll, és így sokkal izgalmasabb építmény alakul ki belőle, mintha kockákból vagy más szabályosabb elemekből raknák össze. Persze arra a köztéri szabványra azért figyelni kell, hogy egy játszótéren három méternél magasabb mászószerkezetet nem lehet felhúzni – horizontálisan viszont szinte a végtelenségig bővíthető, csak persze megfelelő statikai alapozással, erősebb kapcsolatokkal, több lábbal.

Fotó: Sebestyén László

A grönlandi darab például 72 négyzetméteres felületű, 28 modulból áll

– és Szabolcsék a legnagyobb sajnálatukra nem tudtak kimenni az építéséhez a világjárvány miatt.

A Zigzaggel a HBH el is nyerte a Magyar Formatervezési Díjat, és Szabolcsék azt mondják, a grönlandi megrendelés után még lóg a levegőben egy-két projekt Dánia, Norvégia és Portugália irányában, ami idén becsúszhat. A H3Hungary Kft. idén enélkül is túllépi a tavalyi 50 milliós árbevételt: már 60 millió körül járnak. „Ha egy vásáron részt vesz az ember, el kell telni egy kis időnek, míg a viszonteladóink elkezdenek dolgozni a saját piacaikon. Ha egy tájépítész egy városrész vagy közpark kialakításán elkezd dolgozni, az hosszadalmas folyamat, egy-két évnek el kell telnie, míg a vásárból eladás lesz” – mondja Szabolcs. „De nem unatkozunk, az sem lenne baj, ha csak jövőre csúszna be, a tornapályák szerencsére adnak elég munkát” – mondja, és jövőre öt és tíz közé saccolja a Zigzag-megrendelések számát.


A sziklamászás a beltéri termekben épített mászófalakkal vált világsporttá az ezredforduló környékén, azóta is jelentős tömegeket vonz világszerte. A Nemzetközi Mászósport Szövetség (International Federation of Sport Climbing – IFSC) adatai alapján:

• 25 millióan másznak rendszeresen a világon;
• széles korosztály űzi ezt a sportot (18-60+);
• a világon egymillióan másznak először teremben minden évben;
• évi 10-20 százalékos növekedés jellemzi a beltéri mászópiacot;
• a női résztvevők aránya az egyik legmagasabb a mászásban (38 százalék vs. más sportágak 31 százalék);
• az elmúlt években az USA-ban megnyíló mászótermek 40 százaléka kizárólag a boulder mászásra épült;
• a mászósport olimpiai sportágként debütál jövőre (?) Tokióban és nagy valószínűséggel Párizsban (2024) is.


 

Érjétek el, hogy a becsületesség jobban kifizetődjék, mint a lopás, és akkor nem lesz lopás.