Érthetetlen, miért ad a miniszterelnök szabad kezet agrárminiszterének az erdőirtásokhoz a tűzifarendelettel, amellyel a 2050-re kitűzött magyar karbonsemlegességi cél is veszélybe kerül. Miközben az idén kivágott fával 2022 telén több okból nem is szabadna fűteni.
Múlt héten a Forbes.hu is hírt adott a Magyar Közlönyben kihirdetett rendeletről, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök az energia-veszélyhelyzetre hivatkozva korábbi jogszabályokat és hatósági döntéseket felülírva úgy határozott, hogy a fakitermelés tilalmára vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni.
Ez alapján védett természeti területen:
- idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújításakor a fafajcserés szerkezetváltás helyett az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető (eltérően a természet védelméről szóló törvényben foglaltaktól);
- őshonos fafajokból álló és sarjeredetű természetes felújulásra képes erdőállomány véghasználata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt korlátozásoktól mentesen végezhető;
- a törvény mellékletében felsorolt állami erdészetek által az erdőgazdálkodáshoz szükséges és földmunkával járó közelítőnyom-hálózat hatósági engedély nélkül alakítható ki.
A rendelet veszélyeire és környezetkárosító hatására többen felhívták a figyelmet. Mások mellett az Ökológiai Kutatóközpont figyelmeztetett arra, hogy a tűzifarendelet Magyarország legértékesebb erdőit veszélyezteti, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a 10 millió Fa Alapítvány, a Greenpeace Magyarország és a Levegő Munkacsoport pedig közös nyílt levéllel és petícióval tiltakozik ellene.
Az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a kormánypárti Magyar Nemzetnek adott interjújában a rendeletről azt mondta, a rendkívüli szabályokat csak akkor alkalmazzák, ha a korábban tervezett fakitermeléssel a tűzifaigényt már nem lehet kielégíteni. A kritikákra úgy reagált, az erdőállomány nincs veszélyben,
„nem csökken az erdők területe és semmiféle erdőirtásról nincs szó, ezek szokásos baloldali hazugságok”.
Csütörtökön a Másfél fok sajtóbeszélgetésén Gálhidy László biológus, erdőökológus, korábban az ELTE és az MTA kutatója, valamint Harmat Ádám, a WWF Magyarország munkatársa részletesen beszélt arról, milyen károkat okozhat a rendelet.
Veszélyben a Normafa, a Kékes és az Őrség is
Gálhidy négy kérdés alapján járta körül a témát:
1. Mi indokolja, hogy a magyar erdők szűk körét kitevő állami, magas természetességű, védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőkben is lehetőség legyen tarvágásra?
Az MTA kutatója szerint ezek az erdők, amelyek turisztikai szempontból is értékelhetőek, hiszen rengetegen kirándulnak a Normafán, a Balaton környékén, az Őrségben vagy éppen a Kékestetőn. Most ezeken a helyeken is lehetővé teszik a tarvágást, amivel a 2009-es erdőtörvény egy fontos eredménye került zárójelbe.
A tarvágás nagyon hosszú időre okoz felbecsülhetetlen károkat Fotó: Völgyerdő Nemzeti Park / Facebook
2. Mi indokolja, hogy az erdők szűk körét kitevő, természetvédelmi szempontból legértékesebb idős erdők fenntartását húsz évvel megrövidítjük?
A rendelet szerint el lehet térni az erdőtervektől, amelyekben többnyire az őshonos fafajoknál – főleg tölgyesek, bükkösök – az szerepel, hogy 120-130 éves kor a vágáskoruk. Ha ezeket a fákat hamarabb vágják ki, 20 évet veszítünk az idős erdők fenntartásában abból, amikor a legnagyobb értéket képviselik ezek az élővilágnak. Ilyenkor tud bennük a legtöbb madárfaj költeni, a rovarok ilyenkor találnak táplálékot és élőhelyet bennük, és ekkor jelennek meg az erdőben olyan állatok is, mint a hiúz.
„Miért kell ezeket az idős erdőket is bántani, amikből egyébként nagyon-nagyon kevés van az országban?”
– tette fel a kérdést. Majd hozzátette, hogy a kormány azt állítja, a rendelet az akácosok kitermelésének elősegítésére jött létre, de ahogy az ebből is látszik, őshonos fafajok is veszélybe kerülnek.
3. Miként szolgálja a tűzifaellátás célját, hogy a védett területen álló akácos letermelése után nem kell helyreállítani a természetes erdőtakarót?
Az akác Magyarországon idegenhonos, sokkal kisebb biodiverzitású erdők alakulnak ki belőle.
„Ezzel kapcsolatban az a probléma, hogy védett területen, ha áll az akácos, és letermeljük, akkor utána nem kell – mint ahogy a természetvédelmi törvény jelenleg előírja – helyreállítani a természetes erdőtakarót, hanem úgy lehet hagyni, ki lehet várni, amíg az akác felsarjad, és újra akácos lesz. Ez az, amit a természetvédelmi törvény igyekszik kezelni most már közel harminc éve, ezzel fokozatosan a védett területekről kiszorítva az akácot. Most ennek a tűzifa elérési koncepciónak a keretében lemondunk erről a fejlesztésről” – mondja Gálhidy.
Magyarországon egyébként messze a legnagyobb az akácos erdők kiterjedése. Itthon ezek mérete 500 ezer hektárt tesz ki, ami Gálhidy szerint több, mint az összes többi európai országban található akácos együttvéve.
4. Mennyiben szolgálja a tűzifaellátás céljait a szakmaiságot és jogállami működést, hogy az agrárminiszter az erdőterven kívül is hozzájárulhat egyes erdők letermeléséhez?
Gálhidy kirívó a rendelet „kirívó elemének” nevezte, hogy
„gyakorlatilag az agrárminiszter az erdőterven kívül is hozzájárulhat fakitermeléshez. Itt megint csak a védett területek kerülnek előtérbe, amikben ilyen-olyan módon nem fordulhatna elő, hogy kitermelés történik. Most viszont ha máshogy nem, az agrárminiszter engedélyével mégis előfordulhat”.
Tarvágás és talajsebzés
A tudós arról is beszélt, hogy a mostani rendelet által lehetővé tett tarvágás hatalmas területeket tud néhány hét alatt megváltoztatni – ilyenkor az élővilág fennmaradásának az esélyei átmenetileg teljesen megváltoznak.
További probléma, hogy a fakivágásokat legtöbbször télre szokták időzíteni. Ilyenkor ugyanis nincsenek fészkelő madarak, több állat téli nyugalomban van, és ha még fagyott is az erdő talaja, és azon vonszolják a kivágott fákat, sokkal kevésbé sebzik meg a talajt. Mivel most a téli időszakra készülnek a favágásokkal, azok jóval a lehetséges fagyok beállta előtt fognak elkezdődni.
Emellett már a Budapest környéki erdőkben is gyakorlat az úgynevezett szálalás, amikor az erdőt látogatóknak fel sem tűnik, hogy fakitermelés folyik a környéken, mert csak nagyon kicsi, néhány szobányi foltokban teszik ezt meg.
„Onnantól kezdve, hogy védett területeken is lehet tarvágni, ennek az alkalmazása is nyilvánvalóan megszakad, ennél sokkal intenzívebb módszerekhez lehet majd visszakanyarodni”
– mondja Gálhidy.
Az intenzív favágással pedig az is probléma, hogy gyengébbé, kevésbé ellenállóvá teszi az erdőket. „Pár héttel ezelőtt a Bükki-fennsíkon kigyulladt egy erdő. Ennek egyik oka a klímaváltozás, a másik pedig, hogy ott fenyőtelepítések voltak. Azokat nagy területen kivágva próbálták a bükköst mesterségesen felhozni. A fiatal bükkerdő tűzérzékeny, ezek a hatások együtt vezettek oda, hogy valószínűleg öngyulladással, 800-900 méter magasan fekvő területen is tűz keletkezett” – tette hozzá Gálhidy.
Emellett a tudós szerint erdőtervezés minden civilizált országban kötelező, de ez a rendelet azzal, hogy szabad kezet ad a miniszternek, ezt is megkerüli.
Fotó: Vázsonyi Ferenc / Flickr
Veszélyben a karbonsemlegességi célunk
Harmat Ádám a Forbes.hu kérdésére elmondta, a tűzifa nagyon széndioxid-intenzív energiaforrás. „Nagyjából egy köbméter fa egy tonna szén-dioxid kibocsátásáért felel. Egy átlagos, fával fűtő magyar háztartás 8-15 köbméter fát használ fel fűtési szezonban” – mondja Harmat.
Ez azzal együtt is jelentős mennyiség, hogy a fatüzelés papíron karbonsemleges technológiának számít, hiszen az ekkor légkörbe kerülő károsanyag mennyisége megegyezik azzal, amennyit a fa élete során megkötött.
A rendelet hosszabb távon a magyar klímavédelmi céloknak is alaposan keresztbe tesz.
Harmat szerint ugyanis „nagyon fontos, hogy igazából az erdők jelentik az egyetlen olyan megoldást a Földön, amelyek képesek ellensúlyozni a széndioxid-kibátásunkat. A jelenlegi magyar klímastratégiában 2050-re tűzték ki a karbonsemlegesség elérését. Ez alapján a mostani 60 millió tonna kibocsátásunkat 4,5 millió tonnára kellene levinni, mert mindenképpen maradnak olyan területek – például a cementipar – amit ha megfeszülünk, sem tudunk karbonsemlegessé tenni.
Tehát a 4,5 millió tonna szén-dioxidot az erdőknek kellene megkötni. Az Erdészeti Tudományos Intézet egy számítása szerint ehhez a jelenlegi fakitermelést semmiképpen sem szabadna jobban elengedni.”
Racionális, de káros döntés fával fűteni
A WWF szakértője hangsúlyozta, hogy az elszálló gázárak mellett másfélszeresére növekedett a kereslet a tűzifára, és ez várhatóan a közeljövőben nem is fog változni.
Az viszont a kapkodva meghozott rendelet újabb kritikája, hogy az idén kivágott fával még a magasabb nedvességtartalom miatt nem is szabadna fűteni. Egyrészt azért, mert ez kevésbé energiahatékony, másrészt pedig sokkal jobban szennyezi ez a levegőt is.
„Ha betesszük a nedves fát a kályhába, az azt fogja eredményezni, hogy a tökéletes égés nem fog tudni megvalósulni. Ekkor történne az, hogy a tűzifának minden apró része, ami gázként felszabadul az égés során, az is el tud égni. Nos, ez nem valósul meg, és
ilyenkor tud igazán megnőni a szállópor-kibocsátás. Magyarország ellen már volt kötelezettségszegési eljárás amiatt, hogy egyes helyeken – mint a Sajóvölgye és Budapest környéke – a napi kiírt egészségügyi határértéket folyamatosan meghaladtuk a szállópor mennyiségével”
– mondja Harmat.
Borítókép: Bükki Nemzeti Park / Facebook
