Ki viszi Venezuelát? A keményvonalas, de pragmatikus szocialista, aki imádja a luxust vagy a piacbarát demokrata Nobel-békedíjas, akinek vannak elvei? Trumpot ismerve, nem kérdés, de a 2024-es választás valódi eredményei szerint sem. De nemcsak két erős nő, hanem másik két férfi is képbe kerülhet még.
Még elhamarkodott hosszú távú következtetéseket levonni Venezuela jövőjét illetően, hiszen Washingtonból még mindig nem adtak rá világos magyarázatot, mit jelent, hogy irányítani fogják az országot. Sőt, az amerikai külügyben semmilyen előkészület nem történt arra, hogy tisztségviselők Caracasba utazzanak.
Ugyanakkor egyre több jel utal arra, hogy az amerikai beavatkozás után forradalmi fordulat helyett egy hideg, hatalomtechnikai személycsere következik.
Az ország új de facto vezetője ügyvezető elnökként Delcy Rodríguez eddigi alelnök lett. A chavista pártkáderekkel és kormánypárti emberekkel feltöltött Legfelsőbb Bíróság „Maduro távolléte alatt” hatalmazta fel az elnöki jogkörök gyakorlására Rodríguezt.
A megfogalmazás fontos, mert a legfőbb bírói testület nem mondta ki, hogy az elnök képtelenné vált feladatai ellátására (miközben alighanem ez a helyzet), ebben az esetben ugyanis 30 napon belül ki kellene írni az elnökválasztást. Az ellenzék szerint egyértelmű, hogy Maduro már nem fog visszatérni a hatalomba, feladatait pedig nem képes ellátni, ezért az ügyvezető elnöknek ki kellene írnia a választásokat.
2024-ben Maduro hivatalosan 51,9%-kal lett elnök, de független nemzetközi megfigyelők és az exitpollok szerint valószínűbb, hogy 67-70%-kal az akkori ellenzéki jelölt, Edmundo González nyert. Nem kérdés, hogy egy mostani elnökválasztás biztosan a chavista rezsim végét jelentené (Maduro mandátuma 2030-ig tart elvileg).
Rodríguez: befolyásos, konfrontatív, manipulatív, de pragmatikus
Az 56 éves Rodríguez Caracasban született jogász, Maduro egyik leglojálisabb szövetségese, akit az elnök korábban „tigrisként” jellemzett harciassága miatt. Politikai befolyását tovább növeli, hogy szorosan együtt dolgozik bátyjával, Jorge Rodríguezszel, a nemzetgyűlés vezetőjével.
Az ügyvivő elnök Maduro legbelsőbb körének egyik legkeményebb és legfelkészültebb tagja, aki hosszú évek óta a szocialista-populista rendszer túlélésének egyik kulcsfigurája.
Rodríguez pályája gyorsan ívelt felfelé: volt kommunikációs miniszter, külügyminiszter, majd a kormány által létrehozott alkotmányozó gyűlés elnöke, mielőtt 2018-ban alelnökké nevezték ki. 2024-ben Maduro az olaj- és gazdasági miniszteri portfóliót is rábízta, ezzel ő lett a venezuelai gazdaság tényleges irányítója egy súlyos válság közepén. (A gazdaság 2013 óta mintegy 80 százalékkal zsugorodott, miközben több mint nyolcmillió ember hagyta el az országot.) Meglepő módon ebben a szerepben viszonylag ortodox gazdaságpolitikai lépéseket is támogatott az elszabadult infláció megfékezése érdekében.
Caracas, 2026. január 03.
2023. december 11-én Caracasban készített kép Delcy Rodríguez venezuelai alelnökrõl. 2026. január 3-án Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy amerikai katonák elfogták és repülõgéppel az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, Cilia Florest.
MTI/EPA/EFE/Rayner Pena
2023. december 11-én Caracasban készített kép Delcy Rodríguez venezuelai alelnökrõl. 2026. január 3-án Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy amerikai katonák elfogták és repülõgéppel az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, Cilia Florest. Fotó: MTI/EPA/EFE/Rayner Pena
Nemzetközi színtéren keményen konfrontatív stílust képvisel. Külügyminiszterként 2017-ben megpróbált erőszakkal bejutni egy Mercosur-találkozóra Buenos Airesben, miután Venezuelát felfüggesztették a blokkban.
Trump már kiemelte róla, hogy „beiktatták” ideiglenes elnökként, ezzel szemben Rodríguez nyilvánosan kitart amellett, hogy Maduro továbbra is Venezuela egyetlen törvényes elnöke. Közben nem fér hozzá kétség, hogy a rendszer egyik legnagyobb túlélő ösztönnel rendelkező hatalmi figurája, aki kész arra, hogy átvegye Maduro örökségét.
Rodríguez egyszerre ideológiailag meggyőződéses és kifejezetten pragmatikus politikus. Korábbi kollégái és amerikai tisztviselők is
Machiavellihez hasonlították: könyörtelenül ambiciózus, manipulációban erős, és hajlandó irányt váltani, ha az hatalmának megőrzését szolgálja.
Miközben baloldali, antiimperialista retorikát használ, a háttérben pontosan érti a gazdasági és geopolitikai erőviszonyokat.
Trump azt ígérte, gazdaggá teszi a venezuelaiakat, Rodríguezzel könnyű dolga lesz. Hiába a történelmi gazdasági összeomlás, az ügyvezető elnök
nem veti meg a luxust: dizájner táskák, drága cipők, nyugati életstílus – mindez éles kontrasztban áll a venezuelai lakosság mindennapi nélkülözésével.
Ellenfelei ezt tudatosan használják fel ellene, azt állítva, hogy teljesen elszakadt attól a társadalmi valóságtól, amelyet elvileg képvisel. A Wall Street Journal szerint éppen ez az a kettősség teszi őt Trump számára „kezelhetővé”.
Rodríguez egyelőre, legalább is nyilvánosan, elvetette a lehetséges együttműködést az Egyesült Államokkal. Trump a The Atlanticnek adott interjúban figyelmeztette is: „nagyobb árat fizethet, mint Maduro”, ha „nem azt teszi, ami helyes”.
Machado: demokrata, piacbarát, de vannak elvei
Ezzel szemben az ellenzék vezére, María Corina Machado teljesen más karakter. Az ellenzék legismertebb arca, Nobel-békedíjas politikus, aki évek óta következetesen a Maduro-rezsim megdöntéséért küzd, nyíltan vállalva Washington támogatását. Machado elvekben gondolkodó, ideológiailag következetes, a nyugati típusú demokrácia és piacgazdaság híve, aki hitte, hogy Maduro bukása automatikusan az ellenzék hatalomra kerülését hozza.
Éppen ez az elvhűség lehet Machado gyengesége. Donald Trump nem forradalmárt vagy morális példaképet keres Venezuela élére, hanem gyorsan mozgatható végrehajtót, aki képes stabilitást teremteni és együttműködni az Egyesült Államokkal – elsősorban az olaj miatt.
MTI/EPA/NTB/Jonas Been Henriksen
A Nobel-békedíjjal kitüntetett María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetõ tisztelõinek köszöntését fogadja az oslói Grand Hotel elõtt a díj átadásának éjszakáján, 2025. december 11-én. A hazájában kialakult helyzet miatt Machado csak a díjátadó ünnepség után érkezett meg a norvég fõvárosba. Fotó: MTI/EPA/NTB/Jonas Been Henriksen
Trump nyilvánosan is kétségbe vonta Machado belpolitikai támogatottságát, azt sugallva, hogy „kedves nő”, de nincs meg a szükséges tekintélye és beágyazottsága ahhoz, hogy egy szétesett országot irányítson. Washington fel sem vette vele a kapcsolatot Maduro elrablása után, noha Machado még a Nobel-békedíja átvételekor is Trumpot méltatta, és többször beszélt arról, hogy az olajipart privatizálni kell.
De ne feledkezzünk meg arról az Edmundo Gonzálezről sem, aki 2024-ben, ha tiszta és szabályos választást tartottak volna, valószínűleg legyőzte volna Madurót. Könnyen lehet, hogy ha Machadónak kulcsszerep is jutna az átmenetben, González venné át a hatalmat. A Nobel-díja átvételekor tavaly Oslóban beszélt arról Machado, hogy González felkérte alelnöknek, és el is fogadná ezt a pozíciót. González jelenleg Spanyolországban él emigrációban, de politikailag továbbra is aktív. Machado korábban arról is beszélt, bírják a rendvédelmi szervek támogatását.
Puccs, senor?
Trump gondolkodásában Venezuela nem ideológiai kérdés, hanem üzleti és geopolitikai projekt.
A cél az ország stabilizálása, az olajtermelés újraindítása, és egy olyan vezető megtalálása, aki „hajlandó megtenni, amit szükséges”. Trump saját szavaival Rodríguez „kész együttműködni” az Egyesült Államokkal – még akkor is, ha nyilvánosan élesen Amerika-ellenes hangot üt meg, amikor a hazai közönségnek beszél.
Az eddigi nyilatkozatok alapján egyértelmű: Washington inkább a chavista struktúrán belül keresi a stabilitást, mintsem egy bizonytalan kimenetelű ellenzéki hatalomátadásban.
Így Rodríguez a rezsim túlélésének új arca lehet – míg Machado a forradalom ígéreteként egyelőre partvonalon marad. A helyzet ugyanakkor törékeny, és egy belpolitikai alkotmányos válság el is sodorhatja akár a nagy túlélő Rodríguezt. Az egyértelmű, hogy Washingtonban ezt a forgatókönyvet szeretnék most a legkevésbé.
Dél-Amerikáról van szó, így fel kell vázolnunk még egy opciót: a hadsereget és a katonai hatalomátvételt. Vlagyimir Padrino Lopez tábornok és védelmi miniszter minden bizonnyal képes lenne átvenni Maduro örökségét. A 2002-es puccskísérlet idején kitartott Chavez mellett, és utódjához is lojális volt. Padrino Lopez nemcsak a hadsereg feje, komoly befolyása volt Maduro kormányában, de az elnök elrablása súlyos kudarc a számára. Diosdado Cabello belügyminiszterrel együtt az ő fejére is vérdíjat tűzött ki a Trump-adminisztráció, velük nehéz lesz bármilyen üzletet összehozni.
Puccsra van talán a legkisebb esély jelenleg, ez komoly destabilizációt okozna, ami senkinek sem az érdeke, és Washington már úgy tűnik, megtalálta, kivel akar üzletet kötni. Padrino Lopez politikai túlélésének (vagy szabad elvonulásának) is az lehet a reális forgatókönyve, ha Rodríguez marad az ország élén.
Trump magabiztos – még
A Trump-adminisztráció arra játszik, hogy katonai fenyegetésekkel rákényszeríti a venezuelai vezető elit tagjait az Egyesült Államok akaratának elfogadására. Az elképzelés szerint a további amerikai katonai lépések kilátásba helyezése – amelyek az érintetteket személyesen is veszélybe sodorhatják – elrettentő erővel bírhat, mondták az ügyet ismerő források a Reutersnek. A hírügynökség forrásai egyértelműen Rodríguezt jelölték meg, mint kulcsszemélyt, Washington vele akar megegyezni.
MTI/EPA/Fehér Ház
A Fehér Ház képén Donald Trump amerikai elnök (k) John Ratcliffe CIA-igazgató (b) és Marco Rubio külügyminiszter (j) társaságában az amerikai hadsereg venezuelai mûveletét figyeli Palm Beach-i Mar-a-Lago rezidenciájáról 2026. január 3-án. A mûvelet során az amerikai katonák elfogták, majd az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét. Fotó: MTI/EPA/Fehér Ház
Az egyelőre még csak körvonalazódó terv számos bizonytalanságot rejt magában. Ilyen kérdés például, hogy Trump meddig hajlandó elmenni katonailag, illetve mennyire képes rákényszeríteni akaratát a Maduro utáni venezuelai vezetésre.
A „csábító ajánlatok” között szerepelhet amnesztia vagy biztonságos száműzetés Maduro közeli emberei számára – olyan lehetőségek, amelyeket maga Maduro még elfogása előtt elutasított. (A volt elnök hétfőn áll bíróság elé kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos vádak miatt New Yorkban.)
Trump terveit azonban gyengítheti, ha a demokraták elegendő republikánus képviselőt tudnak meggyőzni arról, hogy korlátozzák a további venezuelai katonai műveletek finanszírozását. Ez a venezuelai vezetés számára azt jelezhetné, hogy Trump mozgástere szűkül.
Venezuela irányítása egyelőre inkább törekvésnek tűnik arra, hogy Washington külső kontrollt vagy legalábbis erős befolyást gyakoroljon az OPEC-tagállam felett anélkül, hogy amerikai szárazföldi csapatokat vetne be – amihez otthon amúgy is csekély társadalmi támogatottsága lenne a magát békepárti vezetőként pozicionáló Trumpnak.
Amerikai tisztviselők szerint ugyanakkor együttműködés érhető el azzal is, ha az Egyesült Államok fenntartja a jelentős katonai jelenlétet Venezuela partjainál, életben tartja a további légicsapások lehetőségét, valamint célkeresztben tartja Maduro hűséges embereit. Végső esetben amerikai szárazföldi egységek bevetése sem kizárt.
A venezuelai vezetők különösen sebezhetőnek érezhetik magukat az amerikai légicsapások miatt, amelyek súlyos károkat okoztak az ország légvédelmi rendszerében. Közben az olajembargót az USA továbbra sem oldotta fel, vagyis folyamatosan nyomás alatt tartja Caracast.
A venezuelai partoktól vasárnap elhajózó USS Iwo Jima fedélzetén fordult át végleg a Pax Americana az Imperium Americanum-ba, és nem biztos, hogy ettől az Egyesült Államok hosszú távon erősebb lesz. Történelmi kép, ahogy a hajón az elfogott Maduro szemére fekete műanyagot húztak, hogy ne lásson semmit. A történet főszereplői közül ma valószínűleg ő az egyetlen, aki biztos lehet abban, számára mit hoz a jövő.
Borítókép: A Nobel-békedíjjal kitüntetett María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetõ tisztelõinek köszöntését fogadja az oslói Grand Hotel erkélyérõl a díj átadásának éjszakáján, 2025. december 11-én. A hazájában kialakult helyzet miatt Machado csak a díjátadó ünnepség után érkezett meg a norvég fõvárosba. Fotó: MTI/EPA/NTB/Jonas Been Henriksen