A megválasztott amerikai elnök nem zárta ki, hogy különadót vet ki Dániára, ha nem adják oda Grönlandot, de még egy katonai intervenciót sem tartott elképzelhetetlennek.
Mi történik? Amikor Donald Trump még az első elnöki ciklusa idején felvetette, hogy megvenné Grönlandot Dániától, akkor a dán miniszterelnök abszurdnak nevezte az ötletet. A napokon belül visszatérő amerikai elnök szövetségesei és tanácsadói viszont figyelmeztették a dán tisztviselőket, hogy a szándékai ezúttal jóval komolyabbak – írja a CNN.
Hogy mi van? Igen, Trump még kedden beszélt arról, hogy miért vetett szemet Grönlandra. „Az emberek azt sem tudják, hogy Dániának joga van-e birtokolni azt, de ha van, akkor fel kell adniuk, mert nekünk szükségünk van rá nemzetbiztonsági okokból” – jelezte a megválasztott amerikai elnök egy sajtótájékoztatóján.
Azt sem zárta ki, hogy különadót vet ki Dániára, ha nem adják oda nekik Grönlandot, de még egy katonai intervenciót sem tartott elképzelhetetlennek.
De most tényleg? Noha filmszerű, valójában annyira komoly a dolog, hogy Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter szerdán már jelezte is, hogy egyeztetéseket kezdeményeznek az új amerikai adminisztrációval a témában. Mute Egede grönlandi miniszterelnök azt mondta, a sziget nem akar politikai csatározások középpontja lenni. „Grönland a grönlandi embereké. Jövőnk és a függetlenségünkért való harcunk csak a miénk” – jelentette ki. Ugyanakkor szívélyes fogadtatásban részesült a szigetre látogatva Trump fia néhány napja.
De miért? Nem egyértelmű, hogy miért ragaszkodik annyira Trump Grönlandhoz, ugyanis évtizedek óta védelmi egyezmény van érvényben az USA és a sziget között, amely lehetővé teszi a jelentős létszámú amerikai katonai jelenlétet a világ legnagyobb szigetén. Grönland, és annak függetlenségi törekvései ugyanakkor régóta jelentős amerikai nemzetbiztonsági kérdést jelentenek, hiszen egy esetleges orosz támadás leverésében kulcshelyszínként szolgálhat.
