Vége lesz a 20 éve tartó Erdoğan-korszaknak Törökországban? Ha igen, a reformokat ígérő, mégis politikai veterán ellenzéki jelölt, Kemal Kılıçdaroğlu rendezheti Törökország alig-demokráciáját. Ha nem, Recep Tayyip Erdoğan tovább roncsolhatja azt, és egy többszörös ütközőzónában álló ország átrendeződő szövetségei nyugtalaníthatják a NATO-t és Európát.
Mivel küzd Törökország?
Az elmúlt húsz év legszorosabb és legfontosabb politikai csatája várható május 14-én vasárnap Törökországban. A 2003 óta hatalmon lévő, 69 éves Erdoğan és a hat ellenzéki párt közös jelöltje, a 74 éves Kemal Kılıçdaroğlu csap össze. Kılıçdaroğlu egykor a pénzügyminisztérium tisztviselője volt, majd egy állami nyugdíjalap vezetője lett. Előrejelzések szerint elképesztő, 85-90 százalékos részvétel mellett az ország elnököt és parlamenti képviselőket is választ.
Az eredményen nemcsak Törökország gazdasági válsága és halványuló demokráciájának jövője múlik, hanem a Nyugattal, Oroszországgal és Kínával való kapcsolata is.
Az Economist hosszú anyagban részletezi a rendezésre váró török helyzetet. A líra az elmúlt két évben 60 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben. A pénz folyamatosan áramlik ki az országból. A külföldi befektetők öt évvel ezelőtt még a török cégek részvényeinek 64 százalékát, az államkötvények 25 százalékát birtokolták, ez az arány most már csak 29, illetve 1 százalék. A fizetési mérleg hiánya januárban elérte a rekord tízmilliárd dollárt.
Az elszabadult infláció ősszel 86 százalékon tetőzött az előző évhez képest. A mutató továbbra is 40 százalék fölött van, és törökök millióit szegényítette el. A kormányt azért is bírálták, mert lassan reagált a februári katasztrofális földrengésekre, amelyek több mint 50 000 ember halálát okozták – ezt maga az elnök is elismerte.
Mi várható a jelöltektől?
A legtöbb felmérés szerint fej-fej mellett haladnak a jelöltek. Hajszálnyi előnyt eddig Kılıçdaroğlunak jósoltak, de Erdoğan az utóbbi hetekben felpörgette a kampányát. Csütörtökön a harmadik jelölt, Muharrem Ince visszalépett a jelöltségtől egy szexbotrány miatt. Bár nyilvánosan nem állt ki az ellenzék mellett, visszalépése nekik kedvezhet. Van még egy jelölt, Sinan Ogan is, de ő alig számíthat számottevő szavazatokra.
- Erdoğan ingyen benzint, béremelést és adócsökkentést ígér, progresszivitást pedig olyan szimbolikus lépésekkel próbál éreztetni, mint Törökország első elektromos autója vagy egy új harckocsi, írja az Axios. Csak az elmúlt hónapban felavatta az ország első atomerőművét és egy nagy fekete-tengeri gázmezőt.
- Az ellenzék igyekszik felhívni a választók figyelmét Erdoğan 20 évének elhibázott intézkedéseire, és azt ígérik, rendezik a száz százalék körül tetőző, végül 55 százalékig enyhülő inflációt, az emberi jogok helyzetét, az ország parlamenti rendszerét és a Nyugattal való kapcsolatát.
Talán látszik, hogy a török és a magyar helyzet sok mindenben hasonlít, például abban is, hogy
Erdoğan kampányát az állami irányítás alá vont TRT tévécsatorna 32 órányi tartalommal segítette áprilisban, míg az ellenzék kampányáról 32 percben számolt be.
Valamint abban is, hogy Erdoğan egy felívelő gazdasági folyamat kezdetén került hatalomba 2003-ban. A lakosság, különösen a középosztály lassan jobb életszínvonalhoz szokott, és sokan továbbra is hűségesek emiatt Erdoğanhoz, hiába néz ki most egészen máshogy a gazdaság. Kılıçdaroğlu főleg a fiatalabb korosztály, a városlakók és az összellenzékben részt vevő baloldali pártok szavazóinak szavazatára számíthat nagyobb eséllyel.
Miért ennyire fontos ez a választás?
Az eredmény messze túlmutathat Törökország határain. Ha Erdoğan veszít, az reményt adhat az embereknek és a nemzetközi közösségnek arra, hogy az autokratikus hullámokat csillapítani lehet. Egy Erdoğan győzelem esetén a vallási, etnikai és szexuális kisebbség további elnyomásra számíthat, és a mélyen militarizált régióban átrajzolódhatnak a szövetségek.
- Törökország emellett a világ 11. legnagyobb gazdasága,
- a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik, geopolitikailag kiemelt pozícióban egy olyan háborúban, ahol a NATO-tagállamok között is harcok vannak Ukrajna támogatásának mértékéről és szükségességéről.
- Erdoğan is többször hangoztatta Ukrajna támogatásáról szóló kritikáját, blokkolta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét arra hivatkozva, hogy az ország kurd terroristákat rejteget. Kormánya pedig mindenféle gazdasági segítségért Putyintól függ, az olcsó gázimporttól kezdve az olcsó kölcsönökig, amivel többek között a nemrég felavatott atomerőművet is építette.
- Törökország az új atomerőművük ellenére is szegény nyersanyagokban, főleg energiahordozókban, ezért mindig importra szorul. Régiós és európai kereskedelmi partnereinek is fontos a vasárnapi választás eredménye.
- Európa és a Közel-Kelet polgárháborús káosza között áll, és az ottani országok közül még mindig Törökországban a legfejlettebb a demokrácia a lesújtó viszonyok ellenére. Ha ez tovább romlik, az még nagyobb destabilizációhoz vezethet a térségben.
- Az ország döntő szerepet játszik az EU-ba érkező menekülthullám kezelésében.
Ha egyik jelölt sem szerzi meg a többséget – ami valószínűnek tűnik–, május 28-án lesz a második forduló.
