Jó így ünnepelni

2040 oldal Forbes kedd reggel. Az íróasztalomra mindig 10 példányt tesz egy kollégám, amikor megérkeznek a magazinok a nyomdából. Most egy kicsit magasabb a stósz: egyenként 204 oldalas a novemberi […]

Bővebben

A világ legjobb üzleti képzései elérhetetlenek Magyarországról

INSEAD, Harvard, London Business School – a világ legjobb egyetemei, ha valaki üzleti képzésre akar beiratkozni, de vajon mennyire távoliak ezek a top egyetemek a magyar közoktatástól?

A QS TopUniversities friss rangsora szerint a Harvard nyújtja a legjobb üzleti képzést a világon. A top 10-ben azért akadnak európai egyetemek is. Mind több magyar diák tervezi, hogy külföldön tanul majd tovább, de vajon mennyire vannak az élmezőnytől? Teljesen lehetetlen küldetés? Megkérdeztünk egy szakértőt.

 

A jó európai üzleti képzések elérhetőek a magyar diákoknak is, sőt, ugródeszka lehet valamelyik jobb egyetem mesterképzésére is. A világ három legjobb üzleti képzése ugyanakkor gyakorlatilag fényévekre van a magyar diákoktól – és a pénztárcától is. Eleve a háromból kettő posztgraduális fókuszú. A külföldi egyetemi felvételikre felkészítő Engame Akadémia oktatási vezetője, Könczey Kinga válaszolt a kérdéseinkre.

Mi kell egy harvardi felvételihez?

Az első három üzleti képzés mennyire van nagy “távolságban” a magyar közoktatástól? Mi kell ahhoz, hogy valaki sikerrel tudjon felvételizni ezekre a helyekre? Magyar középiskolából BA, vagy magyar közgázképzés BA diploma után egy külföldi topegyetem MA szak megcélzása a reálisabb?

Megkülönböztetendő az alapképzés (BA illetve BSc) és a graduális képzés (MSc vagy MBA). Mivel a business – üzleti képzés ranglistáját nézzük, ezek általában a postgraduális képzésre vonatkoznak. Már sokéves szakmai gyakorlat után lehet egyáltalán pályázni. Nagyon drágák és arra vannak kitalálva, hogy a cégek iskolázzák be az embereket, mind az MBA, mind az executive mesterek erről szólnak.

Szakmailag ezek a képzések fényévekre vannak a magyar felsőoktatástól.

Harvard Business School MBA képzésre hihetetlenül nehéz bekerülni. A jelentkezők kb 10%-a jár sikerrel. A felvételi követelmények a minél magasabb (egyértelműen 4.5 feletti) görgetett átlag az alapképzésből, 730-750 feletti GMAT eredmény, kiváló referenciák, nagyon erős szakmai profil. Az MBA képzésbe minden szakterületről vesznek fel diákokat, a felvett diákok kb ⅓-a külföldi.

Harvard University alapképzésére ha lehet még nehezebb bekerülni. A jelentkezők kb 5%-a sikeres. Kitűnő tanulmányi eredmény, kiemelkedő ajánlások, maximum közeli SAT eredmények, és erős profil szükséges. Felvett diákok kb. 10%-a külföldi.

London Business School: Csak posztgraduális képzést nyújt, különféle business mesterprogramokat, MBA-t illetve executive mesterprogramokat. Rendkívül szelektív, de itt a diákság 80-90%-a nemzetközi. 700 fölötti GMA eredmény, átlagosan 5 éves szakmai gyakorlat kell az MBA képzéshez. A különféle business és pénzügyi mesterprogramokra (ezek programtól függően egy vagy kétévesek) tipikusan 2-5 éves szakmai gyakorlatot kérnek, az executive programjaikra 10-20 éves szakmai gyakorlat a minimum követelmény. Amúgy a szokásos felvételivel kapcsolatos feladatok: esszék, önéletrajz, motivációs levél, referenciák, teszteredmények, angol nyelvi követelmények.

INSEAD: Szintén csak postgraduális képzést nyújt, sokban hasonló feltételekkel mint a London Business School. MBA és executive mesterprogramjaik vannak.

Mennyibe kerül ezeken az egyetemeken tanulni?

Milyen tételekkel lehet csökkenteni a tandíjat, minimum mennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy valaki elvégezzen ezeken az egyetemeken egy-egy képzést?

Harvard:

MBA – tandíj: 72 000 dollár (20,7 millió forint).
Ösztöndíjra lehet pályázni.

Alapképzés – tandíj kb. 46 000 dollár (13,3 millió forint).
Ösztöndíjra lehet pályázni.

A megélhetés sok mindentől függ, de évi átlag 20 000 dollár szükséges (5,7 millió forint).

Minél erősebb az akadémiai profil annál inkább van esély, ösztöndíjra pályázni. Van szociális alapú támogatási lehetőség is.

London Business School:
(csak posztgraduális képzés van)

A mesterprogramok tandíja 30 000-32 000 font (10,6-11,3 millió forint) .

MBA: 75000 font

INSEAD

Tandíj: 77 000 euró (24 millió forint).

Mint látszik ezek mind rendkívül drága és nagyon szelektív képzések. Gyakran a posztgraduális képzés borsos árát nem a diákok hanem a szponzoraik (jellemzően az őket foglalkoztató multinacionális vállalatok) fizetik, ezért is tudják ezek az intézmények megengedni maguknak hogy a tandijakat ilyen magas szinten tartsák.

Gyakorlati tudás és kapcsolati tőke

Rendben, ezek jó nevű egyetemek, de szerintetek mi a legnagyobb hozzáadott érték, amit egy diák ezeken a helyeken kap?
A legnagyobb hozzáadott értéke egy ilyen képzésnek egyrészt az iskola és a képzés hírneve, reputációja, valamint az a gyakorlati tudás amit ad. A gyakorlatorientált MBA és különféle mesterprogramok szerves részét képzik a direkt vállalati kapcsolatok, céglátogatások, valós üzleti projektek megvalósítása. Így a diákok azonnal hasznosítható, az üzleti szférában kipróbált tudással, és konkrét vállalati, szakmai kapcsolatokkal fejezik be tanulmányaikat. Ezen túlmenően nem szabad elfelejteni azt a fajta kapcsolati tőkét sem, amit az “osztálytársakkal” alakítanak ki, akik nagy része a képzés után a világ különböző pontjain a szakterületük legbefolyásosabb állásaiba kerülnek majd. Nem véletlen, hogy ha megnézzük a nagy nemzetközi szervezeteket, a pénzügyi világ kiemelt intézményeit, a legnagyobb tanácsadó cégeket, akkor azt tapasztaljuk hogy a magas profilú állások betöltőinek aránytalanul nagy százaléka ezekben a kiemelt egyetemeken, üzleti iskolákban szerezte diplomáját.
Nagyon jogos az ambiciózus magyar diákok számára az a kérdés hogy már alapképzésre eleve külföldre menjünk, vagy költséghatékonyabb megoldásként majd csak a hazai BA/BSc diploma birtokában külföldi mesterképzésre (nem feltétlenül csak a fenti kiemelt programokra). Sok példánk van arra, hogy valaki itthonról, például a Corvinusról vagy az ELTE-ről nagyon jó üzleti irányultságú vagy pénzügyi mesterképzésre tud kijutni az említett ranglista legjobb 10-20 egyetemének egyikére. Ugyanakkor érdemes tisztában lenni azzal, hogy a legkompetitívebb, “legütősebb” programok felvételi bizottságai általában azt is megnézik hogy honnan jön a diák.

Hasonló eredményeket mutató, hasonló profil esetén esélyes, hogy a külföldi, nevesebb egyetemről érkező diákot fogják előnyben részesíteni, egész egyszerűen azért, mert az ottani eredményeket jobban el tudják helyezni.

Nem beszélve arról, hogy az a magyar diák aki már alapképzésre is külföldre ment, bizonyította, hogy helyt tud állni új környezetben.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő