Válság? Hol?

  „Újra 36 óráznunk kell” – mondja Novotni Anna, a Hajdu alelnöke. Először fordul elő, hogy címlapsztorink alanya arról beszél, hogy mi történt már meg náluk (és nem arról, hogy adott […]

A Forbes 2019. szeptemberi címlapja

Bővebben

Tömegeket vett rá a sportra, most a megmaradt élelmiszereket mentené meg a kukától a dán startupkirálynő

Sikerre vitte a tömegsportot népszerűsítő Endomondót, és teljes szívvel beleállt a még jó minőségű ételmaradékokat hasznosító Too good to go nevű startupba. Mette Lykke, Dánia egyik legsikeresebb startuppere azt keresi, ami úgy sikeres, hogy közben jó célt is szolgál.

Mette Lykke neve valószínűleg nem cseng nagyon ismerősen Magyarországon, de ha azt mondom, hogy Endomondo, akkor máris ismerősebb:

ő az egyik társalapítója és egykori CEO-ja a világon tízmilliók által napi szinten használt, idehaza is régóta elérhető fitneszalkalmazásnak.

A dán üzletasszony nevéhez egy másik sikersztori is kapcsolódik: néhány éve ő vezeti a Too good to go nevű – nálunk még nem elérhető – kajamaradék-hasznosító appot kitaláló startupot, amelyik éppen nagy nemzetközi terjeszkedésben van, túl egy friss tőkebevonáson. Mette Lykke még csak 38 éves, Koppenhágában él, és az angol nyelvű üzleti sajtóban már nemegyszer megkapta a Dánia startupkirálynője nevet.

Mette Lykke (Forrás: Too good to go)

Mette Lykke (Fotó: Too good to go)

Amikor arról kérdezik – mint ahogy két napja a CNBC tette egy interjúban –, hogy szerinte mi a titka a sikeres és főleg értékes vállalkozásoknak, általában három fontos szempontot említ: a szenvedélyt, a víziót és a türelmet. Utóbbi alatt „türelmes türelmetlenséget” ért, amire szerinte azért van nagy szükség, mert

„lehet, hogy kívülről úgy néz ki, mintha két srác a garázsban buherálna valamit, és két évvel később felforgatják a világot, de senki ne gondolja, hogy egy kis startupból villámgyorsan unikornis lehet. Nem így működik, évekig tart, és mindennap keményen kell dolgozni.”


Neki is türelmesnek kellett lennie, amikor társaival – Christian Birkkel és Jakob Jonckkal – együtt az Endomondón dolgoztak. 2007-ben kitalálták a sportolás közben mindenféle adatot rögzítő appot és megalapították a céget, 2008 és 2012 között öt alkalommal vontak be összesen 7,6 millió dollárnyi tőkét, mígnem elérték azt a méretet és népszerűséget, hogy felfigyelt rájuk Amerika egyik legnagyobb sportfelszereléseket gyártó cége, az Under Armour. 2015 elején aztán bejelentették: az Under Armour 85 millió dollárért felvásárolta az Endomondót. Addigra az alapítók közül már csak Lykke volt a társaságnál, ő még két évig CEO-ként vitte a céget, és tíz év után úgy távozott, hogy az egykori kis koppenhágai startupnak több mint 20 millió felhasználója és havonta 500 ezer letöltése volt. (Ma 30 milliónál is többen használják.)

Az induláskor ebből vajmi kevés látszott. Az Endomondót eredetileg a fitneszfanatikusok Facebookjának szánták, közösségi hálónak, ami kifejezetten az amatőr sportolókat köti össze, miközben nagyobb élménnyé teszi a sportot és minél többeket motivál a mozgásra. „Jé, az az unokatesóm, az meg a volt pasim” – idézte fel egy 2017-es interjúban Metty Lykke, gyerekkorában amúgy versenyszerű díjlovagló és díjugrató, milyen volt látni az első felhasználók csatlakozását a platformhoz. A rokonok és barátok után azonban lassan bővült az Endomondo tábora – 2007 még a menő Nokiákról és nem arról szólt, hogy mindenki fitneszórával vagy appokkal teletömött okostelefonnal járkált a városban.

Persze erre sem kellett azért sokáig várni, 2008 fordulópont volt: kijött az iPhone 3G, benne GPS és App Store, az Endomondónak így bő három évvel később már egymillió felhasználója volt. De az elején mindenesetre nehézkes volt, Lykke 10 kilométeres futóversenyeken szórólapozott, próbálta mutogatni az Endomondót, és amikor kezdett volna elkeseredni, valahogy jött egy értő befektető, aki hitt bennük, vagy korábbi McKinsey-s tapasztalatait, az ott tanult meg tudom csinálni hozzáállást húzta elő.

Az Aarhus University politikatudományi képzése után ugyanis Lykke a McKinsey & Companynél kezdett dolgozni, mindenféle iparág különböző vállalatainak adott menedzsment tanácsokat stratégiai kérdésekben. Jól haladt a karrierje, élte a sikeres fiatal menedzserek sok szempontból irigylésre méltó életét stabil fizetéssel, céges kocsival, kiskosztümökkel, külföldi utazásokkal. „De egy idő után úgy éreztem, hogy minden probléma túl szűk területre fókuszál. Ráadásul adsz egy tanácsot, és nem tudod, mihez kezdenek vele azután” – mondta a már idézett interjúban.

A startupok világa főleg ezért kezdte vonzani, és ma is ez az egyik legerősebb mágnes, ami itt tartja:

„csinálni valami olyat, ami tényleg számít, ami, ha kicsit is, de hagy valami nyomot a világban.”


Ha az Endomondo a tömegsport ösztönzésének magasztos küldetését tűzte maga elé, Lykke újabb cége, a Too good to go egy talán még nagyobb globális problémát piszkál: az ételpazarlást és a globális felmelegedést. Az ugyancsak koppenhágai startup 2015-ös alapításánál Mette Lykke még nem volt ott, őt körülbelül kilenc hónappal az indulás után keresték meg az alapítók befektetőként, majd 2017-ben felkérték, hogy legyen a Too good to go CEO-ja. Lykke szívesen igent mondott, mert úgy érzi:

„Ez most a legértelmesebb projekt Koppenhágában, óriási lehetőség van benne. És nemcsak, mert jót csinálunk, de üzlet is van benne.”

A Too good to go jelenleg 12 országban, Európa 2000 városában van jelen, 11 millió felhasználója van, és mostanáig körülbelül 22 ezer étterem, bár, szálloda vagy üzlet csatlakozott hozzá. A modell egyszerű: a megmaradt, de még jó minőségű élelmiszereknek teremt másodlagos piacot azáltal, hogy amikor azokat már kidobnák, az appon keresztül olcsón eladják (a fizetés is az appon keresztül történik, utána már csak át kell venni az ételt).

Win-win-win – vallja Lykke, hiszen a vásárló diszkontáron jut máshol feleslegessé vált ételhez, az étterem vagy bolt némi pénzért adhat túl azon, amit egyébként a szemétbe dobna, a Too good to go pedig az egyébként ingyenes appon keresztül megvalósult tranzakciókból némi jutalékhoz jut, ebből tartja fenn magát.

Megmaradt, kidobnák, megrendeled, kifizeted, átveszed

Megmaradt, kidobnák, megrendeled, kifizeted, átveszed

A sztori a befektetőknek is tetszik, az alapítás óta 16 millió euró tőkét vontak be (ebből idén februárban 6-ot), közelítik az évente megmentett 20 millió adag ételt, és mint ahogy Lykke pár hete elmondta, azt célozzák, hogy egy év múlva 50 millió felhasználójuk legyen. A terjeszkedés ehhez mérten folyamatos és lendületes: Dánia, Norvégia, Hollandia, Németország, Anglia, Franciaország, Belgium, Svájc, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország után két nappal ezelőtt Ausztriában is elérhetővé vált az app (Magyarországon egyelőre még nem az).

Mette Lykke azt mondja, az üzleti sikeren túl legalább annyira motiválja a dolog víziója, és hogy fenn tudja tartani a szenvedélyt. Enélkül szerinte nem lehet igazán jól, de legalábbis nem érdemes céget építeni.

„Mindig lesz, amikor nem mennek jól a dolgok. Muszáj, hogy szenvedéllyel csináld, amit csinálsz, ez fog átsegíteni a nehéz időszakokon.”

Ő előtte most az lebeg, hogy a megmentett ételekkel nemcsak a pazarlást csökkentik, hanem a környezetszennyezés és végső soron a klímaváltozás ellen is harcolnak. A kidobott ételmaradék ugyanis a globális felmelegedés egyik igen erős kiváltó oka: csak az Európai Unión belül ebből évente 170 millió tonna CO2 kibocsátás származik.

 

"A legbutább emberek, akiket ismerek, azok, akik mindent tudnak."