Javult a vevők alkupozíciója, lassult a forgási sebesség, és a családi házakat leszámítva az összes ingatlantípus esetében hosszabb idő kell az értékesítéshez.
Az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből kiderült, hogy megfordult a trend és véget ért az értékesítési idő évek óta tartó rövidülése. A cég által értékesített ingatlanok közül egyedül a családi házakra nem érvényes ez a megállapítás.
Nem olyan drámai a változás, mint 2008-ban
Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondta,
a 2019-ben bekövetkezett lakáspiaci forgalomcsökkenés és a koronavírus miatt bevezetett tavaszi korlátozások együttes hatása érvényesült a változásokban.
A tavalyi adatokhoz képest a panellakások értékesítési ideje országos átlagban bő két és fél héttel (19 nappal) nőtt meg, miután az idén januártól májusig tartó időszakban már 88 nap (2,9 hónap) kellett az eladáshoz. A hagyományos tégla építésű társasházi lakások esetében is hasonlót tapasztaltak, nagyjából két héttel (14,8 nappal) hosszabb idővel számolhattak az eladók, így átlagosan 102 napot (3, 4 hónapot) kellett várniuk a szerződéskötésre.
Az összes ingatlantípus közül egyedül a családi házak úszták meg az értékesítési idő növekedését: 2020-ban átlagosan 163,2 napra volt szükség egy ilyen ingatlan eladásához, ami a tavalyihoz képest (172 nap) kilenc napos rövidülést jelent.
A szakember szerint ugyan az árak is változtak, de nem olyan drámai mértékben, mint a 2008-as pénzügyi válság idején. „A hiteltörlesztési moratórium bevezetésével elkerülhetővé vált a tömeges kényszerértékesítés, és úgy tűnik, a befektetők sem szívesen válnak meg lakásaiktól, amelyek értéke akár többszörösére nőtt az elmúlt évek alatt. Az ötéves áremelkedési trend viszont egyértelműen megtörni látszik:
az árakra inkább a stagnálás a jellemző, ami a kereslet és kínálat között kialakult egyensúlyra utal.”
Az alku tekintetében egységesebb a kép
Megnőtt az árengedmény gyakorisága és mértéke is: az alku százalékos aránya elérte az öt évvel ezelőtti szintet, és a kategóriák közötti különbség is a töredékére csökkent.
Az idei év első öt hónapjának átlaga meghaladta a tavalyi évben mértet.
Amíg 2007-ben egy családi ház irányárából átlagosan 5,3 százalékot engedett az eladó, addig az alku mértéke 2019-ben 8,6 százalék, idén pedig már 10,6 százalék volt átlagosan. A paneleknél a végső kedvezmény hasonló számsort mutat: 2,3 százalék 2007-ben, 4,4 százalék 2018-ban, 5,6 százalék 2019-ben és 8,4 százalék 2020-ban. A téglaépítésű társasházi lakások esetében az elérhető kedvezmény átlagos mértéke 2007-ben 3,5 százalék, 2019-ben 6,5 százalék, 2020-ban pedig már 9,1 százalék volt.
fotó: Brandon Griggs / Unsplash