A Forbes-címlapos, aki Trumppal szelfizik

Kapitány István a Forbes címlapján mosolyog. Kapitány István a Fehér Házban, Trumppal szelfizik (és mosolyog). De kicsoda Kapitány István? Annak ellenére, hogy aligha van nála magasabb pozícióban dolgozó magyar menedzser […]

Bővebben

Több a diák és a nyugdíjas munkaerő a boltokban: a kétszámjegyű béremelés a túlórák számára is hatással van

A 2016-os csúcs után 2017-ben csökkent a túlóraszám a boltokban. A minimálbér emelése sok fejtörést okozott, elsősorban a kisboltok tulajdonosainak – áll a blokk.com összeállításában.

2017-ben kétszámjegyű volt a béremelés ebben az esztendőben, ami 2018-ban hasonló ütemben folytatódott. A létszám viszont az elmúlt három esztendőben nem változott a boltokban, akár a foglalkoztatottak, akár az alkalmazottak számát nézzük, pedig szépen nőtt a forgalom. Idén sem volt számottevő létszámemelés, sőt a foglalkoztatottak száma legutóbb, 2018 második negyedévében 365 ezer volt, az év elejihez képest kétezer fővel kevesebb. Az alkalmazottak 319 ezer fős létszáma sem jelent érdemi mozgást (a négy főnél nagyobb boltosok 200 ezer fő körüli alkalmazotti létszáma sem).

Kevés az ember, marad a túlóra

A diákmunka már bevett fogás a munkaerőhelyzet javításában a boltokban, főleg a nyári időszakban. A nyugdíjas szövetkezetek elsősorban a már egyébként is dolgozókat terelték magukhoz, de azért a nyugdíjas dolgozó járulékának lefaragása 2019-től valamit hozhat majd munkaerőből is a konyhára. A munkaerőhiány tehát maradt, így a boltosok újra a túlóraszám emelésére kényszerültek 2018 első félévében is.

2016-ig folyamatosan nőtt a boltos túlóra. 2017-ben némileg csökkent,

mert nőtt a minimálbér és egyben a munkaerőhiány, így hirtelenjében vissza kellett fogni, hiszen a túlóráztatás pénzbe kerül, az meg hirtelenjében kevés volt.

A túlóráért persze több pénz is jár a törvény szerint. Így a boltos választhat (ez persze minden más munkáltatóra is igaz), hogy vagy fizet 50 százalék bérpótlékot, vagy a túlórának megfelelő időtartamú szabadidőt ad (amikorra persze az alapbér arányos része azért jár). De hát ha futja szabadidőre, akkor minek a túlóra, tehetnénk fel a kérdést. Ráadásul ha heti pihenőnapon túlóráztat a boltos, akkor a pótlék mértéke 100 százalék (szombaton vagy vasárnap). Itt is lehet cserélni szabadidőre, viszont akkor is jár 50 százalék pótlék, és azt nem lehet összekeverni az egyébként járó, úgyszintén 50 százalékos vasárnapi pótlékkal.

Egy-egy dolgozó számára évenként legfeljebb 250 túlóra rendelhető el (amit a jog rendkívüli munkaidőnek hív).

Ez az óraszám kollektív szerződés – tehát a szakszervezet beleegyezése – esetén 300 óra lehet évente.

2018-ban az időközben közel másfélszeresére emelt eladóbérek mellett is nőtt a túlóraszám a boltokban. A 2016-os csúcsot ugyan nem érte el, de mind 2017, mind 2018 első féléveiben többet kellett a rendes munkaidőre ráhúzni, mint 2015-ben:

Túlóramérleg

A boltos túlóraszám 2016-ban volt a legnagyobb és az éves mérleget nézve öt esztendő alatt harmadával nőtt (2013-2017 között). A boltosok összes munkaórája ennél kisebb ütemben emelkedett (aminek része a túlóra is):


A legtöbbet az élelmiszerboltokban kell túlórázni, de hát ez nem véletlen, ott fordul meg a legtöbb vásárló és ez a boltos költekezés legnagyobb szelete. A fenti túlóraszámok nagyjából kétharmada ezekben a boltokban keletkezik.

Az építőipar lassan nemzetközivé válik

Az építőiparban már dolgoznak ukrán vendégmunkások. A boltban ez nehezebb, mivel ott azért még egy árufeltöltőnek is kell tudnia magyarul, hiszen amikor a polcra kihelyez valamit, el kell tudnia olvasnia, mi is a neve, hogy jó helyre tegye, a polccímkékről nem is beszélve.

 

Borítókép: Jamie Hagan/Unsplash

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő