Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Tizenhét meglepő tény a világ legmagasabb épületeiről

A 19. században terjedtek el Chicagóban és New Yorkban, ma már az egész világon találunk belőlük. Magasak, mérnöki csodák, hivalkodóak, szépek, pazarlók – 17 kevésbé ismert tény a felhőkarcolókról.

Az ArchDaily a közelmúltban összeállította a világ 25 legmagasabb épületének listáját, az adatokat böngészve pedig rengeteg érdekességre lehet bukkanni. Ezekből válogattunk.

  • 2004-ben még a Taipei 101 volt a világ két legmagasabb épülete. Az 508 méter magas torony ma már csak a lista tizedik helyére fér oda.
  • Ha létezik a felhőkarcoló-tervezésnek specialistája, a Skidmore, Owings & Merrill LLP biztosan az. Az amerikai iroda igazi nagyágyú, az első 25 épület közül összesen öt fűződik a nevükhöz. A röviden SOM-nak is nevezett irodát 1936-ban alapították Chicagóban. Azóta a székhelyük New Yorkba költözött, de irodát tartanak fent Chicagóban, San Franciscóban, Washingtonban, Londonban, Hongkongban, Sanghajban és Brüsszelben is. A lista szereplői közül az 1974-ben átadott chicagói Willis Tower volt az első munkájuk, de az ő nevükhöz fűződik a Burdzs Kalifa megtervezése is.
  • A műfaj másik specialistája a Kohn Pedersen Fox Associates, röviden KPF. A New York-i székhelyű iroda még a SOM-nál is több épületet, összesen hetet tervezett a listáról.
  • Az első 25 épület magasságait összeadva 12 175,7 méter jön ki, ez száznál is több focipálya hosszúsága. (A focipályák hosszabbik oldala a szabályok szerint 90 és 120 méter között van.)
  • A toronyépítésre Ázsiában kattantak rá a leginkább, az első 25-ből mindössze 4 karcolja más kontinens felhőit. Ezen belül is Kína ragaszkodik a legjobban a tornyokhoz, összesen 14 található náluk. Ezután 3-3 épülettel jön az Egyesült Államok és Malajzia, Dél-Koreában, Oroszországban, Vietnamban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben pedig egyaránt egy-egy ilyen épületet számolhatunk.
A Taipei 101. Fotó: Vernon Raineil Cenzon / Unsplash
  • 1998-ban a Petronas Twin Towers volt a világ két legmagasabb épülete. A Kuala Lumpurban álló, 451,9 méter magas ikertornyoknál azóta 15 magasabb épült.
  • Még ma is felfér viszont a listára a chicagói Willis Tower a maga 442,1 méterével. Az 1974-ben épült monstrum jelenleg a lista 21. helyén áll.
  • A világ legmagasabb épülete a dubaji Burdzs Kalifa (magyarul Kalifa-torony). Magassága 828 méter, vagyis annyi, mintha egymásra állítanánk 418 Michael Jordant (de amúgy miért tennénk ilyet). Az épület a Taipei 101-től vette át az elsőséget 2010-ben, és azóta sem épült nagyobb nála, sőt, meg sem közelítette: a második helyezett is 196 méterrel alacsonyabb.
  • A 25. helyre 425,5 méteres magassággal lehetett odaérni. Ez egyébként annyi, mintha egymásra állítanánk 214 Michael Jordant (de amúgy miért állítanánk).
  • A Burdzs Kalifa neve eredetileg Burdzs Dubaj lett volna, de a név az ész nélküli költekezés áldozata lett. Az arab olajállam ugyanis nem tudta finanszírozni az építkezés befejezését, amire a szomszédos Abu-Dzabi biztosított kölcsönt. A névadó így az ottani uralkodó, Kalifa bin Szaida an-Nahajan sejk lett.
A Burdzs Kalifa. Az éjszakai fények tekintetében sem az ízlés netovábbja. Fotó: Anthony Espinosa / Unsplash
  • A felhőkarcolók építése kifejezetten durva környezeti terheléssel jár: a Burdzs Kalifa építéséhez például 330 ezer köbméter betont és 39 ezer tonna betonacélt használtak fel.
  • Az épületeknek nemcsak a felépítése, de a fenntartása is rendkívül pazarló. Bill de Blasio, New York polgármestere szerint az ikonikus felhőkarcolók egyben a legnagyobb környezetszennyezők is, ezért tavaly az acélból és üvegből épülő felhőkarcolók betiltását ígérte a városban.
  • Sőt, Kínában is véget ér az európai városok ikonikus épületeinek másolása. A 250 méternél magasabb felhőkarcolók építését szigorú szabályokhoz kötik, míg az 500 méternél magasabbakét betiltják. Az új intézkedések között hangsúlyos szerepet kap Kína tradicionális építészetéhez való visszatérés.
  • Manhattan mai építészeti arculata sokat „köszönhet” az ingatlanfejlesztő Donald Trumpnak, az Egyesült Államok 45. elnökének. Több általa építtetett felhőkarcoló viseli homlokzatán a Trump-torony nevet.
Trump Tower, Coca-Cola, Starbucks és egy elégedetlen nézelődő. Fotó: Shad Islam / Unsplash
  • A felhőkarcolók építése régen sem volt, és manapság sem egy álommunka. Az 1949-ben bemutatott angol filmdráma, a Give Us This Day (Felhőkarcolók árnyékában) az építkezéseken dolgozó olasz bevándorló munkások életét mutatja be a nagy gazdasági világválság idején.
  • A New York-i Trump Tower (721 Fifth Avenue) a maga 202 méterével az élmezőny közelébe se férhetne, a látogatottsága mégis hatalmasat nőtt a 2016-os és a 2020-as elnöki kampány miatt. Az 1983-ban átadott torony értékét az amerikai Forbes 318 millió dollárra becsülte 2006-ban.
  • A világ legpazarlóbb felhőkarcolója bizonyára a Las Vegasban épült The Harmon Hotel volt. A brit Foster and Partners által megálmodott monstrum soha nem nyitott meg: miután a szakértők úgy ítélték meg, hogy egy erősebb földrengés romba döntheti, elrendelték a lebontását, amit a felépülés után hat évvel be is fejeztek. Mivel más épületekkel körülvéve állt, ezért nem robbanthatták fel, emeletről emeletre kellett haladni. Óriási pazarlás volt: a rombolás is kisebb vagyonokat emésztett fel, az elpocsékolt építőanyagról, a munkaórákról és a környezetszennyezésről nem is beszélve.

Oszd meg!