Elios, közalapítványok, kamuirodák, egyszereplős közbeszerzések: íme a jogállamisági eljárás megindításáról szóló levél ügyeinek listája.
A 24.hu megszerezte az Európai Bizottság (EB) Magyarországnak küldött, a jogállami mechanizmus megindításáról szóló levelét: a 44 oldalas, Johannes Hahn biztos által jegyzett dokumentum több konkrét esetet is tartalmaz, főképp közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekből, ezekből alább listázunk példákat.
A kiküldött hivatalos jegyzékkel egy hat-kilenc hónapig tartó folyamat vette kezdetét, amelynek a végén a tagállami kormányok képviselőiből álló tanács az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával büntetheti Magyarországot, ha bizonyíthatóan sérültek jogállami normák az országban.
A levélről
- Rendszerszintű szabálytalanságokat találtak a kohéziós alapok pénzeinek elosztásában;
- szerepel benne a csalás elleni uniós hivatal, az OLAF vizsgála is a Tiborcz István korábbi cége által megnyert 35 darab közvilágítási projekttel kapcsolatban, ahol az állam a költségvetésből finanszírozta a projekteket, csak hogy ne kelljen a támogatást visszafizetnie a bizottság felé (Tiborcz és az Elios neve sincs leírva a levélben, csupán hivatkoznak az esetre);
- szerepel egy, még a 24.hu által feltárt ügy is, amely során Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is kamuirodákkal szereztek pénzeket az Európai Uniótól, és ahol a magyar hatóságok ugyanúgy visszavonták a projektek uniós támogatását, hogy ne veszítsék el az összeget;
- felmerül problémaként az egyszereplős közbeszerzések aránya is – erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón elmondta, hogy a kormány vállalja ennek 15 százalék alá csökkentését;
- szerepelnek a közbeszerzési keretszerződésekkel kapcsolatos rendszer hibái is, az összeférhetetlenség felkutatásával kapcsolatos problémák vagy hogy Magyarországon egy szűk kör vitte el az uniós pénzek ötödét 2010 óta;
- a közalapítványok kapcsán többek közt azt írják, hogy az alapítványok vezetői és tulajdonosi struktúráját tartják összeegyeztethetetlennek az uniós támogatásokkal;
- egy másik elem pedig arról szól, hogy a kormánynak nincs átfogó antikorrupciós terve, sem életben lévő antikorrupciós keretrendszere.
A levél emellett jogi érveléssel összefoglalja, hogyan sértik az ügyek a jogállami elveket, és hogy miért nem másfajta eljárással lesznek kezelve (azért többek közt, mert nem vagyunk tagja az Európai Ügyészségnek). Több tucat kérdést fogalmaz meg a dokumentum a magyar kormányhoz, az adott ügyek részleteire kérdeznek rá, valamint a közbeszerzési és ellenőrzési rendszerekről kérnek adatokat. A levél szerint két hónapja van a kormánynak válaszolni a kérdésekre, a lehetőség pedig adott, hogy változásokat javasoljon és fogadjon el.
Helyreállítási terv?
Arról már a Népszava ír, hogy az EB szerint nem igaz a magyar kormány azon következtetése, miszerint nincs akadálya a helyreállítási tervről szóló megállapodás aláírásának. Az EB szóvivője, Veerle Nuyts közlése szerint a magyar helyreállítási alapról folyó tárgyalások és a jogállamisági eljárás elindítása két különböző dolog, mert az előbbiről hónapok óta tartanak a megbeszélések Budapest és Brüsszel között, az utóbbiról szerdán döntött a biztosi kollégium.
Az elmúlt hónapokban számos kérdésben haladást értünk el, de számos kérdés még nyitott, ezek közé tartoznak például a korrupcióellenes intézkedések és az oktatással kapcsolatos ügyek
– mondta Nuyts.
Borítókép: Tiborcz István
