Új szelek fújnak, a magántőkealapoknak az MFB az új közbeszerzés.
Mi történt? A G7 nevű lap arról ír, hogy pár éve már nemcsak a közbeszerzési sikerek segítik a NER-közeli vállalkozókat, hanem a magántőkealapokba pumpált állami százmilliárdok is. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és leányvállalatai három év alatt 473 milliárd forint tőkét helyeztek ki túlnyomórészt a NER-hez köthető magántőkealapokhoz.
A konstrukció összetett, nehezen követhető és nem transzparens, ezért is előnyös a Fidesz és kiszolgálói számára.
Miért fontos ez? Az állami bank által befektetési célra odaadott tíz-, vagy akár százmilliárd forintok esetében a lejárati idő elteltével osztozni kell a hozamon. Az ilyen alapok esetében ugyanakkor nem lehet tudni, hogy ez egyáltalán mikor következik be. Szintén kérdéses, hogy elég lesz-e a tőkét visszaadni, vagy fix, esetleg változó kamatot kell-e fizetni.
Egyéb problémák. A portál szerint a bizonytalan információk miatt felmerülhet a tőke elvesztésének, vagy az ismerősöknek való átjátszás lehetősége is. A megoldás lényege, hogy befektetik a pénzt egy rokoni, baráti vállalkozásba, az költségként továbbadja más cégeknek, az csődbe megy, és a vállalkozás elértéktelenedik.
Példák. A lap példaként a Jellinek Dánielhez és Tiborcz Istvánhoz közehető céghálót is említi, ami 250 milliárd forintot kapott az MFB-től. Ugyan az MFB nem adta ki, hogy mennyi pénzt adott a páros alapjainak, de a befektetés jelenlegi értékét ki lehetett számítani. A G7 szerint a 2022 végi állapot alapján az állami részesedés az adófizetői forrásokkal megerősített alapokban 463 milliárd forintra nőtt. Valószínűtlen, hogy a hozam nőtt volna ilyen gyorsan, vagyis az eddig ismert 250 milliárdon kívül további tőkét kaphattak.
