Vajon a legnépszerűbb filléres kacatok miért kerülnek Amerikában harmadannyiba, mint nálunk? Magyar elemzővel ásunk az adatok mélyére, ahol fény derül a Temu igazi csodafegyverére. Elképesztő, hogy tudnak játszani az árakkal.
Temu-akták
2024 a Temu éve. Nálad is az lesz, legyél vásárló vagy e-kereskedő. Új rovat a Forbes.hu-n Vaszkó Ivánnal: hírek, iparági pletykák, mérések, elemzések.
Legutóbb: lesz esélye a Versenyhivatalnak a kínai óriás ellen? Megszólalt a Temu is!
Arról sokat beszélünk, mennyire korrekt a Temu működése, legyen szó 95 százalékos kedvezményekről (a magyar versenyhivatal már vizsgálódik), környezetszennyezési aggályokról, és így tovább.
Ami viszont az üzleti modell ritkán megénekelt része: hogy a kínai webshopóriás mennyire tudatosan vezeti a forgalmi adatait és becsül belőle várható fogyasztást, a szükséges gyártási mennyiséget, ehhez pedig valós időben, akár pár órán belül variálgatja, mit mennyiért érdemes adnia.
A legszebb az egészben, hogy nincs ebben semmi turpisság vagy titkolózás, ezeknek a százezres nagyságrendű árteszteknek a naplóiért elég csak kellő mélységig túrni a böngészőben, és voilà, máris feltárul a titok, ami így már nem titok.
Igaz, nem árt ehhez, ha adatelemző az ember – vagy legalábbis ismer valakit, aki ért az adatokhoz. Ebben segített a Forbes.hu-nak Miklya Attila, a tavaly alapított, e-kereskedelemre specializálódott szoftveres piackutató cég, a Skubi.io ügyvezetője.
A lényeg a böngésző bugyraiban rejlik
Értékesítési-forgalmi analitika, profitautomatizáló infrastruktúra. Attila szerint
„ez a Temu igazi csodafegyvere, ebben van igazán elmaradva az e-kereskedelmi piac nagy része”.
„Termékbekötés, árazás, szövegírás, felhasználóélmény, konverzió optimalizálása. Ezek nagy részét kézzel végzi a magyar webshopos, pedig kicsiben is lehet mindenen automatizálni” – mondja Attila.
Biztos, ami biztos, megkértem Attilát, hogy földi halandók számára is érthető módon avasson be a 95 százalékos Temu-kedvezmények mögötti varázslatba. Szóval amikor legközelebb eltűnődsz azon, hogy az a cipő pár órája miért volt még négy forint, most meg csak három, úgy ráadásul, hogy a tengerentúlon pedig kettőért adják, akkor ez jusson eszedbe.
- A Temun az ajánlatok országonként vannak meghirdetve, és le vannak fordítva a helyi nyelvre.
- Az úgynevezett csomagolást (terméknév, kép, ár, kedvezmény stb.) folyamatosan variálják, és mérik is, melyik verzióból mennyi fogy. Példa: adott terméket meghirdetik négy órára 15 százalékkal drágábban, és mivel óriási tömegben rendelnek az oldalról, nagyon hamar kiderül, hogy az adott verzió magasabban teljesít-e.
- Ergo addig tesztelik az árat és a csomagolás többi részét, amíg a legnagyobb lesz a forgalom. Amelyik teszt jobban teljesít, azt a csomagolásverziót tarják meg adott terméknél.
- Az árak bár felfelé tendálnak, nem feltétlen a legmagasabb árat keresi a piactér. Simán benne van, hogy annyival több fogy valamiből alacsonyabb áron, hogy bizony megéri olcsóbban adni (akár költség alatt, ezt hívják felfaló árazásnak).
„Kívülről persze átláthatatlan, mennyire tudatos ez az egész”
– summázza Miklya Attila a Skubi.io-tól. Ők ezeknek a teszteknek a naplóit figyelik a böngészőn keresztül, ahol a mélyből részletes adat túrható ki az egyes termékajánlatok eladásairól, áráról, felhasznált képekről, és így tovább.
Magyar kontra amerikai árak
A Skubi.io kifejezetten a Forbes.hu számára futtatott le a hétvégén egy ármonitorozást, március 22–24. között, 36 órás időtartamban 48 377 különböző termék összesen 111 486 hirdetésverzióját figyelték meg minden termékkategóriában. Megnézték a Temu három legnagyobb piacát (Egyesült Államok, Mexikó és Dél-Korea), valamint három régiós piacot is, Lengyelországot, Csehországot, és persze Magyarországot. Néhány tanulság.
- A két legnagyobb piac látványosan elkülönül a kisebbektől, Amerikában és Mexikóban jóval kisebb a nettó veszteséges, avagy a háromezer forint alatti ajánlatok aránya, lásd az ábrán.
Forrás és ábra: Skubi.io. (Katt a nagyobb méretért!)
- Ami a filléres, háromezer forint alatti termékeket illeti, az arányuk a hat piac közül Magyarországon a legmagasabb, ahogy a mellékelt ábra is mutatja.
Forrás és ábra: Skubi.io. (Katt a nagyobb méretért!)
- Az átlagárak Magyarországon voltak a legolcsóbbak, a többi ország átlagára a magyar árakhoz képest: Dél-Koreában 102,3, Csehországban 103,8, a lengyeleknél 117,9, Amerikában 153,6, míg Mexikóban 202 százalék. Utóbbi azért is érdekes, mert itt nemcsak a legolcsóbb termékekből van kevés, hanem mert arányaiban az 5–15 ezer forintos ajánlatok száma is magasabb.
Alátámasztva a valós időben árazó modell lényegét, a Skubi.io azt is megnézte, hogyan árazzák azokat az átfedő termékeket, amik az Egyesült Államokban és nálunk is meg vannak hirdetve, csak más csomagolásban, és a magyar piacon benne vannak az ötezer legnépszerűbb termékben.
Nos, itt kiderült, hogy a magyar árak 43,1 százalékkal magasabbak az amerikai áraknál, nálunk (egyelőre) ennyivel drágábban is el lehet adni a slágercuccokat a tengerentúlhoz képest.
Használati útmutató: azoknál a pöttyöknél magasabb a magyar ár, amik az átló alatt vannak. Forrás és ábra: Skubi.io. (Katt a nagyobb méretért!)
Csak tudják vagy akarják is?
Persze, az jó kérdés, hogy mi az adatok mögött a konkrét stratégia, avagy csak tudják, vagy pedig kifejezetten akarják is ennyivel magasabban tartani a magyar árakat. Attila szerint „valószínű, hogy az amerikai piacon jelen lévő eladók a magyar piacot magasabb profitelvárással közelítik meg, az árréssel próbálják kompenzálni a kevesebb fogyasztóból fakadó kisebb forgalmat”.
„Jól látszik, hogy a Temu a legalsó árkategóriában próbálja megfogni a fogyasztókat nemcsak Magyarországon, hanem több, kisebb méretű piacon is” – mondja.
Az árazási stratégiáról hosszabb időtávban tudnának több konkrétumot megállapítani, de annyit már most megjósol, hogy hosszú távon a kisebb piacok, így Magyarország ajánlata is jobban fog hasonlítani az Egyesült Államokéhoz vagy Mexikóéhoz.
Attila szerint a tengerentúlon a Temu régebb óta építkezik, költ, ezért kevesebb pénzt tud akciókon elégetni, nem úgy, mint például nálunk, ahol nemzetközi viszonylatban is kimagasló a filléres ajánlatok száma. „Ha haladni akarnak a profitabilitás felé, valószínűleg ehhez a termékszegmenshez kell először nyúlnia” – mondja Attila.
Arról, rendelésenként milyen sokat bukik a Temu, és hogy Magyarországon milyen brutális pénzeket költenek hirdetésre, egy korábbi aktában írtunk.
Van egy temus témád? Hallottál valami izgalmasat?
Írd meg TEMU-AKTÁK tárggyal az [email protected]-ra!
