Bár alacsonyabb inflációs közegbe léptünk, a telekommunikációs és banki szolgáltatók még mindig a múltbéli áremelkedéseket veszik alapul. Ez nem tesz jót az infláció letörésének.
Mi történt? Már régen nem az élelmiszerek vagy az üzemanyagok húzzák a magyarországi árdinamikát, sokkal inkább a szolgáltatások inflációja – írja a Világgazdaság. Miközben áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszer-infláció mindössze 1 százalékos volt, a szolgáltatások még mindig közel két számjegyű mértékben emelkedtek. Hiába a múlté a 10 százalék fölötti átlagos drágulás, a visszatekintő átárazásban pont ezt a korábbi magas inflációt veszik alapul a cégek. A jelenség eddig csak a pénzügyi szektorban volt jellemző, ám az utóbbi időben máshol is felütötte a fejét.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a kör könnyen beazonosítható: a bankok, biztosítók és a telekommunikációs vállalatokra jellemző leginkább ez a gyakorlat.
Mennyit emeltek? A bankok és a telekommunikációs cégek is bőven tíz százalék felett emeltek a díjaikon:
- a Telekom 15 százalékkal,
- a Vodafone 15,4 százalékkal,
- a Yettel 15,3 százalékkal,
- a Digi májustól 14,9 százalékkal
A bankok esetében már nagyobb szórás volt látható egészen 9 százalékos számlavezetési díjemeléstől a 17,6 százalékos tavalyi éves átlagos inflációig bezárólag.
Mi van a háttérben? Olyan piacokról van szó, ahol nincsen transzparencia, nincsen érdemi verseny. Az áremeléseket nem az aktuális és várható költségszintekkel indokolják az, hanem a lehető legnagyobb emelést hajtják végre, úgy, hogy mindenki más ez csinálja az adott ágazatban.
Mi lehet a megoldás? A szakértő szerint az, ha a fogyasztók tudatosabbá válnának, és szolgáltatók is váltanának, ha szükségesnek látják. Ezzel erősödne a verseny a piaci szereplők között, és akkor talán észbe kapnának a szolgáltatók is. „A bankokat már rátolták, hogy legyenek olyan termékeik, mint az alapszámla, ami összehasonlítható, ennek ellenére az emberek nem mozdulnak. Az alapprobléma, hogy nincsen pénzügyi tudatosság”.