Jelentősen visszaesett a kereslet az égetett kerámiatermékek iránt, sokkal olcsóbb a cserép most, mint tavaly. A gyártók pedig kaptak még egy okot a kormánytól, hogy eszükbe se jusson árat emelni.
Már több mint egy hónapja 90 százalékos járadékot kell fizetniük a külföldi tulajdonú tégla- és cserépgyártóknak Magyarországon. A járadékot a kormány által meghatározott árszint feletti értékesítés esetén kell befizetni, amelyet a 2020. januári árakhoz képest határoztak meg. A kormány az alábbi szorzókat fektette le rendeletben:
- kerámia falazóelemeknél 1,61,
- kis méretű tömör téglánál 2,31,
- kerámia béléstesteknél 1,42,
- kerámia burkolótégláknál 1,1,
- kerámia tetőcserepeknél 1,24,
- kerámia padlóburkolatnál 1,42,
- és kerámia falburkolatnál 1,38.
Lázár János már több mint egy hónapja adta ki a magyar építészetről szóló törvény koncepcióját. Kereskedelmi szempontból ez tekinthető salátatörvénynek is, hiszen a 79 oldalból mindössze három oldal szól az építőanyag-kereskedelemről.
Enélkül is olcsó lenne
„A fogyasztók keveset fognak érzékelni abból, hogy a gyártóknak járadékot kell fizetniük. Jelentősen visszaesett a kereslet az elmúlt két és fél hónapban az égetett kerámiatermékek iránt, emiatt rendkívüli módon beesett az árszint” – mondta a Forbes.hu-nak Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) elnöke.
Wiesinger szerint egy ilyen rendeletet akkor érdemes meghozni, amikor éppen hiány van a piacon, de jelenleg elérhetők a fent felsorolt termékek. „Amennyiben az árcsökkentés volt a cél, azt elérte a kormány, de a piac ezt amúgy is kikényszeríti ilyen helyzetben. Volt, amikor erőteljes hiány volt ezekből a termékekből, elképzelhető, hogy abban az időszakban született meg ez a gondolat” – mondta.
Azt nem tudja, a kormány mi alapján határozhatta meg a fenti szorzókat, de egy biztos: a munkabérek és az energiaárak drámai mértékben emelték a gyártók költségnövekedését az elmúlt időszakban.
Összeomlástól tartanak
A Magyar Tégla és Tetőcserép Szövetség (MATÉSZ) szintén érthetetlennek tartja, milyen problémák indokolták a járadékfizetési kötelezettséget. Úgy látják, a kormány nem vette figyelembe a szorzók megállapításánál az energiaárak, különösen a gázárak drasztikus emelkedését. A rendelet visszavetheti, vagy teljesen ellehetetlenítheti a hazai gyártást, létszámleépítésekhez, gyárbezárásokhoz vezethet, és az importnak kedvez,
sőt, szerintük akár 100 százalékban is átállhat importra a magyarországi beszerzés.
Wiesinger nem gondolja, hogy teljesen leáll a hazai termelés, de azt ő is el tudja képzelni, hogy beszűkül a magyarországi gyártás, nem fogják kihasználni a hazai gyártókapacitást. Problémásnak tartja azt is, hogy növekedhet a nem magyarországi alapanyagból készülő termékek felhasználása, mert így a járulékokat, adókat, amik a magyarországi gyártás során keletkeznének, végül nem itt fogják befizetni. Jelenleg a Magyarországon felhasznált építőanyagok 48 százaléka származik külföldről.
Lázár János nemrég a Mandinernek adott interjújában azt mondta: a folyamatban lévő beruházások nyolcvan százalékban külföldi alapanyagból valósulnak meg. „A legtriviálisabb alapanyagokat előállító üzemek, illetve a kereskedők nyugati, zömmel német és francia tulajdonban vannak. Valamit tennünk kell, hiszen az állami beruházásokon realizálódó profit jó része így továbbra is nyugati, nem hazai kézben landol” – mondta a lapnak a miniszter.
A kormánynak mást jelent a magyar gyártó
A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) szerint is csökkenhet a hazai bázisú építőanyag-gyártás a bányajáradék-jellegű elvonás hatására. Ezért azt szeretnék, hogy a kormány törölje az építőanyag-gyártásról szóló részeket a salátatörvény-koncepcióból.
Szerintük ez úgy lenne igazságos, ha a „hazai építőanyag-gyártó” nem azt jelentené, hogy a tulajdonos magyar, hanem azt, hogy Magyarországon gyárt, magyar nyers- és alapanyagot használ, magyar munkaerőt alkalmaz és a magyar kormánynak fizet adót. A MATÉSZ szerint is szakmailag erősen megkérdőjelezhető a „magyar építési termék” definíciója. Azt írták, a járadékfizetési kötelezettség hazai és nemzetközi jogszabályokba is ütközik. Kérdeztük a szervezetet, milyen jogszabályba ütközik a rendelet, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
Úgy tűnik tehát, hogy ha visszaáll a kereslet a korábbi szintre, a tégla- és cserépgyártók hasonló helyzetbe kerülnek, mint az árstopos élelmiszert áruló üzletek: önköltségi ár alatt, veszteséges eladásra kényszerülnek.
