Úgy fest, Magyarországon még mindig nem arat osztatlan sikert az otthoni munkavégzés. Minden szomszédunk előttünk végzett a távmunkát vizsgáló uniós felmérésben.
A digitális átállás, a járvány alatt szerzett tapasztalatok, a környezetvédelmi szempontok és az európai szinten is kiemelkedő mobilinternet-lefedettség dacára az egy évre jutó virtuális megbeszélések számát tekintve (egy ország kivételével) sereghajtóként végzett Magyarország az Európai Unió tagállamai között az Eurostat felmérésében.
A magyar vállalkozások csupán 29,4 százaléka teszi lehetővé a munkavállalóinak, hogy távolról is becsatlakozhassanak a céges megbeszélésekbe.
Az Eurostat 2022-es felmérése szerint a 10 vagy több alkalmazottal rendelkező EU-s vállalkozásoknak a fele állt át a virtuális megbeszélésekre. A kutatáshoz az EU-ban található 1,47 millió vállalkozásból mintegy 150 400 darab, 10 vagy több főt foglalkoztató vállalkozást vizsgáltak. Az uniós tagállamok között azonban nagy volt az eltérés.
- A legtöbben Svédországban tartottak virtuális értekezleteket, a vállalkozások 79,4 százaléka.
- Őket követi Finnország 78,5 százalékkal,
- majd Dánia 78 százalékkal.
- Az első ötbe Málta (68,3 százalék) és Írország (63,6 százalék) fért még be.
Ehhez képest a legkevesebb távértekezletet Bulgáriában (28,2 százalék), majd Magyarországon (29,4 százalék) tartották. Romániában már jóval több, 31,2 százalékos, Görögországban 32,9 százalékos, Szlovákiában pedig 35,2 százalékos arányt regisztráltak. Lengyelország vállalkozásai 36,8, Horvátországé 39,9, míg a cseh cégek 42 százalékos eredményt produkáltak.
A kutatásban egyébként az EU-n kívüli országokat is vizsgálták. Magyarországot lekörözi a szomszédos Szerbia (41 százalék), Montenegró (40,7), Észak-Macedónia (37,9), Albánia (37,7), Bosznia-Hercegovina (34,1) és Törökország is (30,4 százalék).
Hozzáférés a céges levelezéshez, dokumentumokhoz, szoftverekhez
Az Eurostat az alábbi szempontok alapján vizsgálta a távmunka feltételeit.
A kérdőívekben arra voltak kíváncsiak, hány vállalkozás készült fel technológiailag arra, hogy lehetővé tegye a távoli hozzáférést
- a cég ímélrendszeréhez,
- a munkavégzéshez szükséges belsős vállalati dokumentumokhoz, például táblázatokhoz, prezentációkhoz, diagramokhoz, fotókhoz,
- és a vállalkozás céges szoftvereihez, alkalmazásaihoz (idesorolták a könyvelési, értékesítési vagy CRM-programokat is).
Tavaly az EU-ban a 10 vagy több alkalmazottal rendelkező vállalkozások 57 százaléka,
a magyar vállalkozások közel 40 százaléka teljesítette mindhárom feltételt.
Ha az EU-s átlagot nézzük, 2022-ben 10-ből csupán majdnem hat vállalkozásnál voltak adottak ezek a feltételek.
A szomszédban az ingázás miatt választják a virtuális meetingeket
Külön mérték, hogy melyek azok az országok, ahol az ingázás idejét megspórolandó okokból döntöttek úgy a vállalkozások, hogy inkább virtuális megbeszélést tartanak. A legtöbb ilyen cég Romániában (70 százalék) található, majd Cipruson (64,7 százalék) és Spanyolországban (62,4 százalék). Ezzel szemben a távmegbeszélést alkalmazó horvátországi vállalkozások csupán 14,6 százaléka indokolta a távmunka bevezetését a fizikai akadályok kikerülése érdekében. Csehországban és Németországban már magasabb volt az arány (24,7 és 26,8 százalék).
A felmérésből kiderül az is, hogy mely ágazatokban terjedtek el leginkább a virtuális megbeszélések. Nem meglepő módon magasan az információs és kommunikációs szektor vezet (92,9 százalék). Ezt a tudományos és műszaki ágazatok követték 84,4 százalékkal, ezután pedig a villamosenergia- és gázellátás, valamint a légkondicionálással foglalkozó vállalkozások következnek 82,1 százalékkal.
A legalacsonyabb arány a turizmus és vendéglátásban (22,2 százalék) található.
Felette végzett az építőipar 36,8 százalékkal, majd a szállítás, raktározás területe 38,3 százalékkal.
Minél nagyobb, annál fejlettebb technológiailag
A számok azt mutatják, hogy a 250 vagy több alkalmazottal rendelkező nagyvállalatok már nem tehetik meg, hogy korlátozzák a távoli munkavégzést. Az EU nagyvállalatainak 91 százaléka teljesítette a fenti három kritériumot. A távoli munkavégzés minden kritériumában élen jártak: szinte minden nagyvállalat dolgozói hozzáférnek otthonról a céges levelezésükhöz (97,2 százalék), a céges dokumentumokhoz (94 százalék) és a szoftverekhez (92,4 százalék).
A kkvk-nál viszont van még hova fejlődni.
A középvállalkozások (50-249 alkalmazott) 77,2 százalékában és a kisvállalkozások (10-49 alkalmazott) több mint felében, azaz 52,4 százalékában biztosították a távoli munkavégzés feltételeit.
A középvállalkozások 90,9 százaléka adott távoli hozzáférést a levelezéshez, 83 százalékuk a dokumentumokhoz, 80,4 százalékuk engedte, hogy otthonról használják a céges szoftvereket. A kisvállalkozások jelentős része még mindig elzárkózik a távoli munkavégzéstől: 74,8 százalékuknál lehet az irodán kívül ímélezni, 60,9 százaléknál érhetők el távolról a céges dokumentumok, és csupán 57,5 százalékuk engedélyezi, hogy az irodán kívül használják a céges szoftvereket.