A kormány a pedagógusbérek rendezéséről szóló javaslata több a semminél, de így se zárkóztatná fel az oktatásban dolgozók keresetét diplomás átlagbérekhez.
A közoktatásra fordított GDP (tehát az óvodai, az alap- és középfokú oktatás) a kétezres évek eleje óta 3,5 százalékról 2,6 százalékra esett vissza – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. a Forbes.hu-hoz eljuttatott elemzésében, ahol azt vizsgálják, lenne-e elég
- Ennek hátterében az áll, hogy míg az oktatásra fordított nominális kiadások a becsléseik alapján több mint kétszeresére nőttek, addig a kiadások reálértéke csak 15,4 százalékkal nőtt.
- A GDP részarány csökkenését pedig azzal magyarázzák, hogy a pedagógus bérek nem tartottak lépést a GDP növekedési ütemével, azaz a többi foglalkozáshoz képest jelentős kereseti hátrány alakult ki.
Mennyit keresnek a tanárok a többi diplomáshoz képest?
A bérek közötti különbség leginkább a rend- és fegyveres testületek diplomásaihoz viszonyítva szembetűnő. A fegyveres szervek diplomásai nagyjából kétszer többet keresnek a pedagógusoknál,
míg a rendőrség fizetéseinek átlag 22-42 százalékkal magasabb, mint az általános és középiskolákban oktató tanároké.
Egyes foglalkozások havi átlagkeresete 2021-ben (ezer Ft)
Ráadásul a különbség életkor szerint nő. Míg egy 30 év alatti rendőr beosztástól függően 24-43 százalékkal, addig ötven év felett 45-66 százalékkal keres többet egy diplomás pedagógusnál.
Mindeközben a pedagógus bérekről rendelkező törvényhozók keresete 2021-ben (azaz a fizetésemelésük előtt) akár négyszerese is lehetett a pedagógusénak.
A tanítók és a tanárok átlagkeresete a főiskolai/egyetemi végzettségűek átlagkeresetéhez képest, 2019-2025 (2022-től a tervbe vett béremelések alapján)
Az elemzés rámutat, hogy a napokban felvázolt kormányjavaslat – miszerint 2025-ig 77 százalékkal emelnék a pedagógusok keresetét – csak arra lenne elég, hogy a pedagógusbérek elérjék a diplomás átlagbér 80 százalékát. További problémát jelent, hogy a jellemzően egyetemi diplomás tanári fizetést nem az egyetemi diplomás átlaghoz tervezik felzárkóztatni.
A GKI becslése szerint a tanárok bére az egyetemi diplomás bér 74 százalékát, a tanítóké pedig a főiskolai végzettségűek 61 százalékát (a jelenlegi 54, illetve 45 százalékhoz képest) fogja elérni 2025-ben. Ennek oka, hogy a várható magas infláció miatt a diplomás bérek a GKI szerint közel 31 százalékkal fognak emelkedni 2022-höz képest.
Mennyi pénzre lenne szükség?
A GKI szerint az említett javaslat, ami 2025-ig valósulhatna meg,
közel 892 milliárd forintba kerülne.
Az összes közoktatásban dolgozó bérének rendezése 2025-ben bruttó 1100 milliárd forint (azaz nettó 667 milliárd forint) többlet kiadást jelentene, ami a 2025-ös GDP 1,1 százaléka (a nettó kiadás a GDP 0,7 százaléka) lenne.
A költségvetési főösszeghez képest a kiadások aránya 2025-ben az alap- és középfokú oktatásban dolgozók keresetemelkedése miatt a kormányzati béremelési javaslat alapján 2,4 százalék (jelenleg 1,8 százalék), a megfelelő diplomás bér elérése esetén 3,1 százalék, míg a minden pedagógusra kiterjedő kereset felzárkóztatás a megfelelő diplomás bérre 4,6 százalék lenne.
A GKI számításai alapján tehát észszerűen megvalósítható lenne az összes pedagógus keresetének a diplomás átlagra való emelése 2025-ig, csak akarni kellene.
Most már hetek óta tüntetnek élőláncokkal és flashmobokkal tanárok, diákok, szülők és szimpatizánsok a pedagógus-béremelés mellett az ország számos pontján. A tanárok követelései között a kötelező 22-26 tanórás munkateher csökkentése, és a sztrájkjog visszaállítása is szerepet kap. A tanárokért és az oktatás jövőjéért tartott szolidaritási tüntetések a héten tovább folytatódnak, legközelebb október 27-én, a Hősök terén.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
