Eldőlt, hogy nem lesz magyar tulajdonszerzés a spanyol szupervonat-gyártó cégben. A magyar konzorcium nem hagyná annyiban a dolgot.
A spanyol kormány a mai ülésén elutasította, hogy egy magyar konzorcium vásárolja fel a patinás spanyol vonatgyártót, a Talgót. Az El País azt írja, a spanyol kormány a mai döntése után hangsúlyozta, hogy a hivatalosan idén márciusban bemutatott, de tavaly november óta tárgyalás alatt álló üzletet a gazdasági minisztérium alá tartozó Külföldi Befektetési Tanács (Jinvex) „a lehető legszigorúbban” elemezte.
A grémium szerint a spanyol gyártó felvásárlása – ha sikerülne –
„a nemzetbiztonság és a közrend biztosítását veszélyeztető kockázatokkal járna”.
Ez azért egészen súlyos indoklás, hiszen mégis csak egy EU-s tagállam állítja ezt egy olyan konzorcium kapcsán, amiben egy másik EU-tag is részt vállalt volna finanszírozóként.
Hogy az elemzésben pontosan mi áll, az minősített információ, nem fogják nyilvánosságra hozni. A kormány annyit közölt még, hogy „a Talgo stratégiai vállalat a gazdasági biztonság, a területi kohézió és az ipari fejlődés szempontjából kulcsfontosságú ágazatban”.
Nem nyugszik bele a magyar fél
Közben a spanyol Expansión azt írja, a magyar konzorcium bejelentette, hogy „minden tőle telhető jogi lépést” kezdeményezni fog mind Spanyolországban, mind az Európai Unióban, hogy megvédje ajánlatát, mivel az megfelel „minden hatályos jogi előírásnak”.
A Talgo részvényei végül 8,7 százalékos eséssel zártak ma a spanyol tőzsdén, egy időre fel is kellett függeszteni a kereskedést a papírokkal.
Vodafone-konstrukció, állami hitel, magántőkealap
Ahogy arról korábban a Forbes.hu beszámolt, több mint 134 milliárdos hitelszerződést kötött az ajánlattevő Ganz-MaVag Holding Kft. az állami Eximbankkal, a bank ekkora összegnek megfelelő biztosítékot kötött ki a hitelszerződés alapján létrejövő tartozások fedezeteként. A holding 55 százalékos tulajdonosa a korábban kimondottan a Talgo felvásárlására alapított Ganz-MaVag Europe Zrt.-nek, vagyis feltételezhető, hogy az Eximbank a vonatgyártó felvásárlását segítette volna a hitellel. A korábban bejelentett 619,9 millió eurós ajánlatból 341 millió euró esne a GanzHoldingra. A maradékot az állam fizette volna, a felvásárlás hasonló módon ment volna végbe mint a Vodafone esetében.
Az ajánlat mögött álló magyar konzorcium egyik tagja – az állami Corvinus Zrt. mellett – a Magyar Vagon Befektetési Zrt. , ami a honvédelmi miniszter Szalay-Bobrovniczky Kristóf érdekeltségéből került a Mol-vezér Hernádi Zsolt holdudvarához köthető Solva II. magántőkealaphoz. Az alap valós tulajdonosáról hitelt érdemlően nem lehet tudomást szerezni, csak az azt kezelő társaság tulajdonosai alapján lehet következtetéseket levonni.
Ráadásul a Solva II. az MNB nyilvántartása alapján már nem a Hernádihoz közvetlenül köthető Gran Private Equity Zrt. kezelésében működik, azt a Mol-lányvállalat Lead Ventures vette át, így méginkább megnehezedik a valós tulajdonosi szál kibogozása.
