Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Szükség van-e az államra egy jól működő gazdasághoz?

Az idei Liskalandról már írtunk néhány nappal ezelőtt. A táborban részt vett Liska Tibor fia is, aki ma már nyugdíjas, de most is nagy energiákat fektet a modell ismertetésébe és bevezetésébe. F. Liska Tiborral a modell korlátairól és előnyeiről beszélgettünk.

Mitől lehetne hatékonyabb egy Liska-modell alapján működő társadalom?

A gazdaság önszabályozó lehetne, nem attól függne a gazdaság, hogy éppen ki a pártfőtitkár vagy a miniszterelnök. Az egyes alrendszereket a piaci logika irányítaná, és nem kormányzati döntések. Amikor kívülről akarunk folyamatokba beavatkozni, akkor a legjobb szándékkal is több kárt okozhatunk. Olyan ez kicsit, mint az emberi szervezet: központilag nem lehetne a teljes anyagcserénket és működésünket irányítani, az túl bonyolult. Minden alrendszer maga végzi és irányítja a feladatát, a központi idegrendszer pedig ezeket hangolja össze. A válságokat, buborékokat szerintem sokkal jobban tudná a piac kezelni, mint az állami beavatkozások. A piac is sokszor téved, de talán ritkábban, mint a bürokrácia, és ami fontosabb, sokkal gyorsabban korrigálja tévedéseit.

20170728-254

Hogyan lehetne a gyakorlatban egy ilyen önszabályozó gazdasági modell felé elmozdulni?

A feltétel nélküli alapjövedelem már ebbe az irányba megy. Az önszabályozó gazdaságban több olyan tevékenységet piacilag kell megoldani, amit eddig az állam oldott meg, leginkább a szelekciót és a redisztribúciót. A Liska-modellben a társadalmi örökség kamatai, külön állami apparátus nélkül, mindenkinek meg tudnák teremteni a jövedelmeket.

De lehetséges egyáltalán olyan fontos állami feladatokat, mint az egészségügy, a nyugdíj és az oktatás teljesen piaci alapokra helyezni?

Az egészségbiztosítást könnyen piacosítani lehet, hiszen elég erre alkalmas (biztosító) vállalkozás van. Be lehetne vezetni, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mintájára mindenkiknek legyen alap egészségbiztosítása piaci alapon, amit ki lehet egészíteni „cascóval”. A nyugdíjat kiváltja a társadalmi örökség rendszere. Az oktatás esetében nagyon magas hozzáadott érték keletkezik, de nem ott, ahol létrejön. Azt kellene megoldani, hogy az oktatási intézmény realizálja ezt, ez a felsőoktatásban működhetne. Erre már van példa a sport világában: több olyan klub működik, amelyik kinevel játékosokat és „eladja” milliókért egy másik klubnak. Ebben az esetben az oktatási intézménynél realizálódik a hozzáadott érték. Az sem példa nélküli, hogy cégek és fejvadászok azért fizetnek felsőoktatási intézménynek, hogy olyan szakembereket képezzenek, akikre szükségük van. Ezzel az is megoldódik, hogy olyan végzettséget szerezzenek a fiatalok, ami valóban piacképes.

Akkor akár állam nélkül is működhetne egy társadalom, gazdaság?

Egyértelműen kiderült a táborok során, hogy szükség van államra. Apám elgondolása szerint csak olyan formában lenne szükség az államra, mint a focimeccsen a játékvezetőre: csak a szabályok felet őrködhet, de nem rúghat labdába. Mindig előfordul, hogy olyan probléma merül fel, amire korábban senki nem gondolt, új szabályokat kell ezekre alkotni. Tehát a verseny felügyelete és a szabályok folyamatos fejlesztése nagyon fontos feladat, és ha ezek a változtatások nem egy csak egy szűk csoportnak kedveznek, hanem a döntő többség számára elfogadhatóak, akkor nem is okoznak problémát.

20170728-264

Mennyire tudja a rendszer azt kezelni, hogy az innovációhoz hosszú évekre kell beruházni – egy-egy gyógyszermolekula estében akár 20-30 éve a fejlesztési idő. Nem éri meg kevésbé az innovációba fektetni egy ilyen rendszerben, hiszen bármikor megveheti valaki a cégemet?

A tapasztalatok azt mutatják a táborok alapján, hogy viszonylag kevés esetben kerül sor kényszerkivásárlásra, általában csak a szimuláció elején, amikor még nem alakult ki a piaci árszint. Egy-egy vállalkozás értékét a tulajdonosnak kell tudnia a legjobban, ha valaki mégis többet kínál az általa becsült értéknél érte, akkor örülnie kell, mert jó üzletet kötött. Fontos, hogy a tulajdonosváltás súrlódásmentes legyen, ezt biztosítja is a modell, mivel a tulajdonosnak érdeke, hogy nálánál is hatékonyabb utódot találjon. Egyébként az innovációnak nagyon sok formája van. Az is innováció, ha a kocsmáros átrendezi az asztalokat és ettől nő a forgalom. Egy cégen belül (vagy akár kívül) többen is lehetnek, akiknek van ötletük hatékonyabbá tenni a működést és ha tudják biztosítani a garanciát, akkor lehetőségük is van a megvalósítására. A gyógyszerkutatás és hasonló nagy tőkeigényes projektek esetén kevesen lesznek garanciaképesek, de akit kivásárolnak, az akkor sem jár rosszul. A tulajdonosnak annyira kell fellicitálnia a cégértéket, amelyen szívesen átadja. Ez nincs ingyen, de csak minimális többletköltséget jelent, viszont biztosítja magát és jól jár, ha mégis kivásárolják.

Oszd meg!

"Az üzlet üzleti része sosem érdekelt igazán"

Hugh Hefner, a Playboy magazin alapítója