Szakmailag nem indokolt a negyedik oltások felkínálása bárki számára, kézenfekvő, hogy azoknak szánják, akik a Szputnyikjuk miatt nem utazhatnak szabadon. De mit ér ez, ha egy kocsmába se lehet majd vele bemenni?
A negyedik oltás felvételét a háziorvosával folytatott konzultáció után bárki megteheti – jelentette be a
közrádióban múlt pénteken Orbán Viktor. A kormány foglalkozott a negyedik oltás kérdésével, ami felvehető lesz az idősek, a krónikus betegek, az immunválaszt csökkentő kezelésben részesülők és a transzplantáltak esetében, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felsorolt betegségcsoportokban – közölte sajtótájékoztatóján György István államtitkár és oltásimunkacsoport-vezető. Zavar az erőben – gondolta Stirlitz.
A megoldáshoz közelebb kerülünk egy háziorvos levele alapján. „Mivel a 4. oltással kapcsolatban a mai napig (kedd) nincs elfogadott eljárásrend, így akik már a 4. oltást szeretnék felvenni, azt tanácsolom, hogy előtte mindenképpen egyeztessenek velem. A szakemberek a 4. oltást elsősorban a 60 év feletti, a krónikus betegek, a daganatos betegek, az immunhiánnyal élők esetében ajánlják, de tudom, hogy más szempontok is szóba jöhetnek még…” A lényeg tehát, hogy valószínűleg nem javasolják mindenkinek, de végső soron el tudja intézni, aki akarja. Miért is?
A járványkezelésről szóló döntéseket az elmúlt két évben végig a népszerűségmaximalizálás vezérelte, nagyon leegyszerűsítve a nyitásokkal-zárásokkal és korlátozásokkal a kormány sokkal inkább követte a mindenkori néphangulatot, mint a szakértői javaslatokat. Az, hogy minél gyorsabban be akarták oltani a népességet, nem magyar specialitás, mindenki a világban erre törekedett az elmúlt egy évben. Az unortodox magyar húzás a keleti vakcinák berendelése volt, amelyek gyors bevetése szakmailag megkérdőjelezhetőnek, de politikailag zseniálisnak tűnt.
Az orosz és kínai oltások jóvoltából majdnem fél évig Európa élén álltunk átoltottságban, e mellett kiváló kommunikációs fegyvert is jelentett a kormánynak. Az európai sztenderdek szerint nem kellően bevizsgált keleti oltások gyors engedélyeztetése után az ezzel kapcsolatos szakmai és ellenzéki kritikákra azzal felelt a kommunikációs gépezet, hogy általánosítva oltásellenességgel vádolt mindenkit, aki a keleti vakcinák bevezetése kapcsán akár csak szakmai ellenvéleményt fogalmazott meg.
A kormány szemszögéből nézve átütő sikerbe aztán két nem várt fejlemény rondított bele.
Az egyik, hogy az újabb és újabb adatok a kínai oltás nem megfelelő hatásosságáról szóltak az idősek körében. A kormány pedig adatok hiányában hazardírozva nekik kínálta fel eleinte nagy számban a Sinopharmot. Miközben nyár elejére az átoltottság tekintetében egyre több ország előzött meg minket full nyugati vakcinákkal oltva, a kormány nagyon hamar elkezdte kínálni az emlékeztető oltást.
Akkoriban ez még nem igazán volt téma a fejlett világban, mindenki azon görcsölt, hogy miután lett elegendő oltás, meggyőzze a szkeptikusokat is az első két adag felvételéről. Nálunk viszont az aggódó idősek megingása túl nagy politikai kockázatot jelentett, ezt pedig a harmadik oltás biztosításával lehetett gyorsan kezelni.
A második csapást aztán az jelentette, hogy a kormány szabad utazást ígért minden oltottnak, de kiderült, hogy a keleti vakcinát felvevők erről csak álmodhatnak. Astrás mehet, szputnyikos marad.
A legtöbb ország a WHO által jóváhagyott vakcinákat ismeri el, az unióban pedig az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélye számít a legtöbb államban. A kínait a WHO jóváhagyta, az EMA nem, a Szputnyikot pedig egyik se. Ezért máig az a helyzet, hogy sok ország oltatlanként kezeli a keleti vakcinát bevállaló magyarokat, akik vagy nem, vagy csak extra macerával és költséggel, jellemzően indulás előtt végzett tesztekkel utazhatnak.
A kormány eleinte a magyar védettségi igazolvány elfogadására alapuló kétoldalú beengedési egyezményekkel és ezek őrült kommunikációjával próbálta menteni a helyzetet. A külügyminiszter sorra kötött ilyeneket nagyjából értelmetlenül, hiszen az érintett országok döntő többségébe bárkit bármelyik uniós országból beengedtek olyan feltételekkel, mint a védettségit lobogtató magyarokat. Tehát elfogadták a kínait és oroszt is egy sima oltási igazolással. Ahol segített volna egy megállapodás a keletivel oltottakon, olyan európai országgal viszont nem igazán sikerült szerződni.
Nyártól elindult az uniós védettségi igazolás, amely egészen az omikron érkezéséig teljesen szabad beutazást biztosított az oltottaknak. De azt, hogy melyik oltást fogadják el, továbbra is a tagországok dönthették el. Mivel néhány tagország elfogadja a WHO-jóváhagyott kínait, ezzel több helyre lehet bejutni, mint Szputnyikkal. De a legtöbb uniós ország máig az EMA-engedélyhez ragaszkodik, ez pedig bizonyított hatásossága ellenére még mindig nem jött össze a Szputnyiknak.
A harmadik oltás érkezése rendezte a kínaival oltottak helyzetét, de a szputnyikosoknál kicsit bonyolultabb volt a helyzet. Addigra ugyanis megérkezett a Janssen egydózisú vakcinája, amit az aktuális eljárásrend szerint lehetett kínai után kérni. Ez teljes oltottságot jelentett, tehát aki megkapta a Janssent, olyannak számított, mint akinek ez az első oltása, de ez elég is az utazáshoz. Vektorvakcina után másik vektort azonban nem javasolt harmadiknak a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) előírása, ez alapján nem lehetett Janssent kérni Szputnyik után.
De a szürkezónában beindult a mozgolódás, az utazni vágyók nyomás alá helyezték a háziorvosaikat, hogy adják be nekik mégis. Volt, aki nem akarta, más elfogadta a páciens érveit.
Aztán egyszer csak Gulyás Gergely miniszter októberben lazán közölte, hogy ő is Janssent kért Szputnyikra, nem zavartatva magát a hivatalos ajánlás miatt. Utána a Gulyás-nyilatkozatot lobogtató pácienseknek már nem igazán mondhatták az orvosok azt, hogy nem lehet, legfeljebb azt, hogy saját felelősségre.
Így érkezünk el a mába, amikor érkezik a negyedik oltás. Még senki nem vezette be a világon úgy, hogy bárki kérheti, egyedül a magyar kormánynak sürgős ez. Amit magyaráz, hogy még mindig van pár százezer szputnyikos, aki rohadt dühös és úgy gondolja, hogy a kormány átverte a szabad utazással. Ez pedig egy kezelendő kockázat, különösen egy kiélezett választáshoz közeledve. Az orosz vakcinát felvevők zöme nem vállalta, hogy a hivatalos ajánlással szembe menve kibulizzon egy Janssent, de sokan felvették harmadiknak a Pfizert, vagy Modernát. Őket most kiszabadítja a negyedik oltás, amely ugyan orvosilag még nem tűnik indokoltnak, de legalább már azt jelenti, hogy meglesz a nemzetközileg is elfogadott alapvédettségük, utazhatnak, mintha csak két nyugatit kaptak volna.
Kérdés, meddig. Az hagyján, hogy az omikron miatt több uniós tagállam negatív tesztet kér az oltottaktól is, tehát ugyanolyan feltételeket szab a beutazáshoz az oltottaknak és oltatlanoknak. Ez valószínűleg megváltozik, amint lefut a mostani járványhullám. De nem tudni, hogy milyen irányba megy a kontinens a beutazási feltételekkel. Az, hogy az alapoltottság érvényessége lejár 9 hónap után, biztosnak tűnik. Ez a negyedik oltásra rácuppanó szputnyikosokat nem érinti, nekik ugyanis most indul a 9 hónap.
De látszik egy olyan irány is, hogy a szabad beutazáshoz három oltás kell. Ezt már bevezette Ausztria és Csehország is, akinek pedig csak két oltása van, mehet tesztelni, mint eddig. Ha ez terjed el, a szputnyikosok megint ott lesznek négyszer oltott ementáli sajtként, ahol a part szakad.
De ha be is tudnak utazni szabadon, újabb kérdés, hogy felülhetnek-e egy buszra, beülhetnek egy kávéra, benézhetnek-e a Louvre-ba. Egyre több ország szigorúbb feltételekhez köti a szolgáltatások igénybe vételét, mint a belépést a határon, az irány pedig itt teljesen egyértelmű: a szabadsághoz három oltás kell. Ezt meg a szputinyokosok csak az ötödik oltással tudják elérni.
A Szputnyikra Janssent vállaló szürkezónás Gulyás-követőknek persze első blikkre ezzel nincs gondjuk – de még lehet. Nekik a harmadik oltás biztosítja nemzetközileg elfogadottan is az alapvédettséget, ha még kérik a negyediket, az olyan, mintha ezzel vennék fel az emlékeztető oltásukat. Csakhogy a Janssenről is kiderült, hogy sokkal gyorsabban csökken az általa adott védettség, mint a kétdózisú vakcináknál. Ezért néhány ország már csak rövid időre fogadja el teljes védettséget nyújtó vakcinaként, például Ausztriában is már csak egynek számít, rá kell oltani, mintha kétdózisú lenne. Ezzel el is bukták előnyüket azok, akik a Janssent beadatták harmadiknak.
Borítókép: Casa Rosa / Wikimedia
