Hiszel abban, amit csinálsz?

 Honnan tudod, hogy hiszel abban, amit csinálsz? – kérdeztem a Corvinus Gazdálkodástudományi Karának végzős hallgatói előtt, a pesti Bálna épületében tartott diplomaátadón. „Például onnan, ha örömmel kiállsz egy ilyen tömeg […]

Bővebben

Miutcank

Szintet ugrik a Miutcánk – online piactérrel és okosszerződésekkel újít a magyar közösségi oldal

Az új iWiW-nek nézték őket, több mint 40 ezer felhasználójuk van, mégsem tudták, hogyan fognak ebből pénzt csinálni. Egészen eddig. A hirdetők már a spájzban vannak, hamarosan jön a közösségi eszközbérlés, és ne lepődj meg, ha a kölcsönlétra után a nyelvtanárodat is náluk fogod megtalálni. Az innováció nemcsak kütyük formájában változtatja meg az otthonokat. 

A legtöbb vállalkozás örülne annak az ingyen PR-nak, amit a Miutcánk kapott az elindulásakor. Amikor leültünk a közösségi oldal mögött álló három sráccal, Szabó Dáviddal, Horváth Gáspárral (Gazsival) és Steiner Mátyással (Matyival) beszélgetni a műegyetemi villanykaros laborból átalakított Demola Budapest közösségi irodájában, és felidéztük a startot, a szerencsés – vagy már éppen túl szerencsés – időzítés jutott eszükbe. Pont akkortájt, 2014 nyarán, húzta le a rolót a legnagyobb magyar közösségi oldal, az iWiW.

„Olyan szalagcímekkel írtak rólunk, hogy mi vesszük át az iWiW helyét, mi leszünk A Magyar Közösségi Oldal. Mindezt úgy, hogy összesen hárman voltunk, egyetlen fejlesztővel, míg az iWiW 10 év alatt organikusan nőtt, és egy egész fejlesztőcsapat állt mögöttük” – idézi fel Dávid.

A Miutcánk már a kiinduló koncepciójában is különbözött a legtöbb közösségi portáltól: nem az a lényege, hogy a legtávolabbi ismerőseiddel tartsd a kapcsolatot, hanem hogy összehozzon a szomszédban lakókkal, akiket lehet még nem is ismersz. A portál célja, hogy városban nyújtson faluélményt: ha szükséged van kalapácsra, akkor nem kell barkácsáruházba menned, elég kiírni, és a házban vagy néhány utcára lesz valakinek és kölcsönadja. Vagy ha nincs kivel elmenned futni a szomszéd parkba, akkor a közelben is kereshetsz sporttársakat, nem kell a barátaidat elrángatni három kerülettel távolabbról. Elég csak regisztrálni az oldalon, megadni a lakóhelyed, bejelölni, hogy mik azok a dolgok, amik érdekelnek (barkácsszerszámok, mindenféle sport, programok a grillezéstől a könyvklubig) és mi az, amit Te fel tudsz kínálni (létra, fúró, nagymama felfalt lekvárja után megmaradt befőttesüvegek, vagy csak a segítséged, ha be kell verni egy szöget), és a releváns posztok fognak bekerülni a környékedből a hírfolyamodba.

A lokális közösségi oldal ötlete Dávid fejéből pattant ki. „Őrmezőn laktunk, a nagyszüleim pedig alsó szomszédok voltak, a keresztanyám pedig mellettünk lakott. Mindig elég volt átugrani csak egymáshoz, ha valamire éppen szükségünk volt: étolajra, szerszámra, segítségre.” Aztán történt egyszer, hogy senki nem volt otthon közülük.

„Akkor jöttem rá, hogy 15 éve lakom ott, mégsem ismerek senkit a szomszédaim közül.”

A következő lökést a 2013-as árvíz adta, ahova ő is toborozta az önkénteseket a Margitszigetre: „Tök jó volt látni, hogy az emberek össze tudnak fogni, ha a szükség úgy hozza. Miért ne menne ez a mindennapokban is?”

Miutcank

Steiner Mátyás, Horváth Gáspár és Szabó Dávid / Fotók: Orbital Strangers

Dávid ezután – az ő szavaival élve – egy startupper rapidrandin találkozott a másik alapító taggal, Gazsival. „Az esetek mondjuk 98%-ában ezek az ötletek úgy 48 óráig tartanak, aztán elhalnak” – meséli Gazsi, aki az üzleti ügyek mellet a termékfejlesztésért felel. A Miutcánk a kisebbséghez tartozik, 2014. nyári indulása óta folyamatosan működik és növekszik a közösségi oldal. De közel sem problémáktól mentesen.

A srácok is bevallották, egyszerűen túl nagy volt a kabát, amit az indulás körüli felhajtásban adtak rájuk.

A Miutcánk oldala rövid idő alatt kétszer is lebénult, elsőként amikor először cikkeztek róluk 2014 augusztusában. Második alkalommal az RTL Híradóban szerepeltek, azután dobták be a törölközőt a szerverek. Beletelt egy-két napba, mire az összes funkciót helyreállították a platformon.

„Az sem segített, hogy az alapító tag fejlesztőnk úgy döntött, hogy kilép és beutazza a világot, most éppen Costa Ricán lakik. Alaposan lelassította a fejlődést, mire Dávid és Gazsi megtalálták az új embert, és beletanult a rendszerbe” – meséli Matyi, tulajdonképpen magáról, ő lett az új fejlesztő és a mostani keménymag harmadik tagja. A frizbizés hozta őt össze a csapattal, elég miutcánkos módon.

Az első év végére húszezren regisztráltak, de a technikai nehézségeket a felhasználók saját bőrükön érezhették. Beszéltünk olyannal, aki lelkesen regisztrált az oldalra, egy ideig használta is, de hiányolta az interakciókat és a releváns tartalmat, és körülbelül egy éve törölte magát.

Előbb a közösség, utána a bevétel

Persze sikertörténeteik is vannak. Főleg közösségépítésben, márkaépítésben és marketingben voltak erősek, ezekben a pénzbeli ráfordítást helyettesíteni tudták lelkesedéssel és az életérzéssel, amit képviselnek.

A Miutcánk-piknikek és a 2017-es Szomszédfesztivál is nagy sikerrel futottak, a sűrűbben lakott kerületekben összetartó közösségek alakultak ki, főleg Budán és belső pesti kerületekben erősek bevallásuk szerint.

Erre alapozva 2018-ban már egyhetes utcafesztivállal készülnek. A szervezést átengedik a helyi közösségeknek, ők csak a kereteket adnák ahhoz, hogy tovább terjedjen a Miutcánk-életérzés.

A közösség ugyan folyamatosan nőtt, de bevétel és üzleti modell nélkül csak a befektetéseket égették.

Öt angyalbefektető szállt be a vállalkozásba, ők tulajdonrészt a kaptak kft-ben: ketten 2014-2015 fordulóján 90 milliós cégértéknél, majd még hárman 2016-ban 200 milliós becslés mellett. Az így összeszedett körülbelül 20 millió forint elég volt arra, hogy az első éveket bevételek nélkül nem csak túlélték, hanem fejleszteni is tudtak.

Egyik közülük Cseh Norbert, a Magenta-R marketingcég tulajdonosa, aki az induláskor hallott róluk.

“Általában olyan dolgokat keresek, amiről úgy gondolom jobbá, élhetőbbé tudják tenni a világot. Pénzben mérem a befektetésem sikerességét, de a társadalmi haszon nagysága nagyban befolyásolja az elégedettségemet. Vagy éppen az elégedetlenségemet.”

Szerinte most a legnagyobb kihívás a Miutcánk előtt egy frissített, ütőképes koncepció és a csapat működtetése. „Ha ez megvan, a Miutcánk elkezd a felhasználói számára még hasznosabbá válni, sikeres lenni, és a pénz ezután jönni fog (magától).”

A 2017-es évet arra szánták, hogy rendezzék a soraikat és kitalálják az üzleti modellt. Kisebb lett a csapat, most ők hárman foglalkoznak főállásban a közösségi oldallal, korábban volt, hogy öten-hatan is voltak, amikor elsősorban a terjeszkedésre koncentráltak.

A költségoldalt is rendbe tették, a kevesebb emberrel a személyi kiadások is csökkentek. A másik nagy tételt, a szerverköltséget pedig úgy minimalizálták, hogy az IBM-nél pályáztak és partnerségi megállapodást nyertek. Egy évre ingyen kapnak szerverparkot, és utána is kedvezményesen bérelhetnek majd a multinál, ezzel körülbelül másfél millió forintot spóroltak meg 2018-ra.

A neheze az üzleti modell megtalálása volt, és az ismerős dilemmával találták szembe magukat, mint a társadalmi felelősségvállalást zászlajukra tűző vállalkozások. Úgy kell fenntarthatóvá és jövedelmezővé tenniük a céget, hogy ez ne menjen a legfőbb értékük, a közösségben felépített bizalom rovására.

A bevételeket illetően két csatornával számolnak a srácok: ezek közül egyik a lokális marketing. „Olyan hirdetőket célzunk meg, akiknek fontos a helyi közösség elérése, gyakorlatilag házszám pontossággal tudjuk megcélozni a felhasználóinkat, és nálunk sokkal kisebb a zaj, mint a Facebookon.” Az eddigi ügyfelekeik között van önkiszolgáló mosodahálózat, ételfutár, takarítócég, fogászat és közösségi iroda is.

Miutcank

Három megjelenési lehetőséget kínálnak: egyik a nyitóoldalon megjelenő banner, emellett van célzott hírlevél, illetve megjelenés a Környékértesítőben, amit akkor kapsz, ha valaki új kezdeményezést indít a közeledben. Úgy tippelnek, hogy a Facebook körüli botrányok és az új hírfolyam-algoritmusa is kedvezhet nekik, és lesznek olyan cégek, akik alternatív hirdetési lehetőségeket keresve rátalálnak a szomszédközösségi oldalukra.

A bevételek másik lábát pedig a legnépszerűbb Miutcánk funkció, az eszközkölcsönzés és szolgáltatásnyújtás fizetős lehetőséggel kibővítése, és az ebből származó jutalékok jelentenék. Nem a meglévő felhasználókat nevelnék át az eddigi szívességalapú cserekereskedelemről a pénzre – így pont az oldal bája tűnne el. Inkább egy új felhasználói réteg bevonása a cél, és lépnének egy nagyot az online piactér és eszközbérlés irányába. „Regisztrálhatnak nyelvtanárok különórákkal, vagy akár biozöldségtermelők, esetleg olyanok is, akiknek drágább eszközeik vannak, és ingyen nem feltétlenül adnák oda a soktízezres ütvefúrógépüket, hiába csak évente egyszer-kétszer van rá szükségük.”

Bitcoin helyett KösziPontok?

Amikor a távolabbi tervekre tereljük a beszélgetést, kiderül, hogy őket sem hagyta hidegen a kriptovalutaláz és a blokkláncőrület, de az esetükben gyakorlati haszna is lenne. Gondolkodnak azon, hogyan tudnának a lokálpatriotizmust az online piactérrel ötvözve egy miutcánkos belső elszámolási rendszert létrehozni, a blokklánccal pedig a felhasználók közötti okosszerződéskötést tenné biztonságosabbá. Jelenleg KösziPont fantázianéven dolgoznak a koncepción, aminek a lényege, hogy a közösségi aktivitásért és a tranzakciókért pontok (tokenek) járnának a felhasználóknak, ezeket kedvezményekre válthatnák be a környékbeli partnercégeknél és vendéglátóhelyeken. Tulajdonképpen ez hasonló szerepet töltene be, mint a helyi pénzhelyettesítők – amilyen például Sopronban a helyi termelőknél, vállalkozásoknál elkölthető kékfrank is –, azzal a különbséggel, hogy ha már 2018 van, akár meg is lehetne fejelni egy nyilvános tokenkibocsátással (ICO), amivel plusz tőkét tudnának bevonni.

De ez egyelőre még csak a fejükben van meg, most annak a lehetőségét tesztelik, hogy a magánvállalkozók, kisvállalkozások prémium felhasználóként regisztrálhassanak platformra, extra funkciókkal és megjelenési felületekkel.

2018. év végére havi fél és egy millió forint közötti bevételre számítanak. Ez elég lehet ahhoz, hogy a jelenlegi szint mellett kigazdálkodják a költségeiket, ezután 2019-re reális cél, hogy nullszaldós és önfenntartó legyen a cég. Ha ez sikerül, akkor új piacok felé nyitnak. „Idén eldől, tud-e a platform pénzt termelni úgy, ahogy mi szeretnénk. Ha igen, előkészülhetünk a második befektetési körre, amivel a további növekedést, esetleg a külföldi terjeszkedést alapoznánk meg.”

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő