A külföldi tulajdonosok száz százalékban szabad kezet adnak a magyar menedzsmentnek – nyilatkozta a Forbes.hu-nak a Sziget fesztivál Demeter Szilárd hétvégi nyilatkozatai után. Nem újdonság, hogy évente kötnek szerződést a Hajógyári-sziget használatáról.
Rövid interjút szerettünk volna kérni Kádár Tamástól (lásd borítóképünkön), a Sziget fesztivál főszervezőjétől, valamint a fesztivált szervező Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. cégvezetőjétől Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának múlt hétvégi nyilatkozataival kapcsolatban. A fesztivál sajtóosztálya végül írásban küldte meg álláspontját.
„Magyar cég magyar szakembereinek elismerése”
Válaszukban azt írják a Forbes.hu-nak, hogy a harmincéves Szigetet „minden évben széles körű együttműködésben szervezik különböző önkormányzati-, állami- és civil szervezetekkel”.
„Magyar cégként a magyar szakemberekből álló csapatunk munkájának elismerése, hogy Demeter Szilárd az alapvető céljaink eredményét, azaz a Sziget – immár világszinten is elismert – kulturális »hozadékát« és annak jelentőségét emeli ki első sorban, nem pedig a csak számokban kifejezhető pozitív turisztikai és gazdasági hatását.”
Megkértük a Szigetet, hogy fejtsék ki részletesebben, mit értenek „magyar cég” alatt az elmúlt hónapokban immáron 100 százalékban az amerikai befektetők közvetett tulajdonába került szervezőcégnél. A Gerendai Károly-féle magyar tulajdonosi kör még 2017 elején adta el többségi, 70 százalékos részét, tavaly év végén ez a maradék 30 százalék is a Luxemburgban bejegyzett Superstruck Holding tulajdonába került, ami mögött pedig a Providence Equity Partners nevű amerikai befektetőcég áll.
Mint a sajtóosztály kifejti, „a Sziget Zrt. egy Magyarországon bejegyzett, így Magyarországon adózó cég, melynek munkatársai hazai szakemberek”, és kiemelt figyelmet fordítanak arra is, hogy az alvállalkozóik és partnereik szinte teljes egészében „Magyarországon bejegyzett vállalkozások” legyenek.
„Bár a Sziget egy európai bejegyzésű nagy fesztiválkonglomerátum része, a külföldi tulajdonosok nem vesznek részt a fesztivál szervezésében,
ebben 100 százalékban szabad kezet adnak a magyar menedzsmentnek.
A nemzetközi háttér előnye viszont – a biztosabb anyagi háttér mellett –, hogy a külföldi program kialakításában erős pozíciót tudunk képvisel a nemzetközi piacon” – folytatja a Sziget sajtóosztálya a Forbes.hu-nak küldött válaszában.
Korábban is évente kötöttek szerződést
Demeter a Spirit FM-en volt vendég a múlt héten, rádiós szereplése után a Mandineren is publikált írást a témában. A rádióműsor házigazdáinak egyik felvetésére fejtette ki, hogy ha a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) úgy akarna dönteni, lenne rá eszközük, hogy a Hajógyári-sziget hozzájuk tulajdonba került részein ellehetetlenítsék bármilyen fesztivál szervezését – jelen esetben természetesen a Szigetét, aminek 1993 óta otthona az említett városrész.
Ahogy Demeter a Mandineren írja, a fesztivál „kulturális hozadéka annál nagyobb, hogy ezen most gondolkodjunk”. Viszont utána hozzáteszi, hogy „éppen azért, mert a tulajdonosi döntéseket ma már magyar szereplő nem tudja befolyásolni, csak éves szerződéseket kötünk, nem köteleződünk el hosszú távra”, mivel Demeteréknek az elsődleges célja „a Hajógyári-sziget visszaadása a polgároknak”.
A szerződés hátteréről és a szóban forgó területekről a Sziget úgy nyilatkozik a Forbes.hu-nak, hogy korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kezelésében voltak,
és akkor is évente kötöttek szerződést a használatáról, ebben nincs változás.
„Az északi területet (tehát azt a 8 hektárt, amelyik a fesztivál 76 hektáros területén belül van) egész évben béreljük és karbantartjuk – erről már tavaly év végén megállapodtunk a PKÜ-vel. A déli területeken (Hajógyár) való átközlekedésről és a fesztivál logisztikai kiszolgáláshoz használt területrészekről 20 napra szóló megállapodást szoktunk kötni minden évben” – teszik hozzá.
