Füzesabonyi műhelyében ma már egyre ritkábban lepődnek meg a megrongálódott autóval érkező vendégek, amikor színes munkaruhájában üdvözli őket Bencze Alexandra. Munkája mellett mezőgazdasági mérnöknek tanul, jövőjét mégis az autók körül tudja csak elképzelni. Ez a Forbes.hu új rovata, a Szeretem a munkám.
Alexandra járműfényezőként dolgozik. Lényegében a megsérült gépjármű karosszériáját tartja rendben, az esetleges hibákat, felverődéseket, karcokat javítja.
„Összetörik, nekimennek, meghúzzák, a kisállatok megkarmolják az autót – ezek a leggyakoribb problémák, amikkel felkeresnek
– meséli Alexandra. – Jóval ritkább, hogy azért hozzák el a kocsit, mert tényleg figyelnek arra, hogy az autójuk esztétikus és szép legyen, de erre is van példa.”
Középiskola után több évig baristaként dolgozott egy egerszalóki hotelben, mellette Gyöngyösön tanult mezőgazdasági mérnöknek. Édesapja, Bencze Csaba karosszéria-lakatosnak tanult, évekig azonban más területen dolgozott. A járvány alatt elromlott az autójában a klíma, nem talált neki megfelelő ajánlatot a javítására, így elment kitanulni a szakmát. A karantén ideje alatt Alexandra is otthon maradt, ekkor kérte meg az édesapja, hogy segítsen be neki a műhelyben, megmutatja, hogyan kell lecsiszolni egy olyan lökhárítót, amit felsértettek a kavicsfelverődések.
Megtetszett neki, egyre többet járt le a műhelybe. A járvány alatti leállás hozta el a fordulópontot, hiába nyitott ki a hotel, valami újra vágyott. Az utolsó OKJ-s képzések egyikére iratkozott be, hogy elsajátítsa a járműfényezés szakmai alapait. Ez három éve történt, azóta a családi vállalkozás jelenti az első számú bevételi forrását.
Eleinte édesapja vendégei közül kerültek ki a javítandó autók, mostanra már ismerős arcok térnek vissza hozzá. Szórólapozik, a közösségimédia-felületeken keresztül hirdeti a céget, elkészíti a céges adminisztrációt, mindeközben pedig az autók mellett tölti ideje nagy részét.
Az új vendégek a mai napig meglepődnek
Elsősorban a helyi közösségre fókuszálnak, de van visszatérő vendégük Budapestről, Kazincbarcikáról, Salgótarjánból is. Nem vágyik máshová, jó befektetésnek gondolja a szakmaváltást, fejlődni szeretne. A családi vállalkozásából adódóan előnyből indult, nem kellett állványt, kompresszort, csiszológépet vennie, amik többszázezres összeget jelentettek volna. Megtakarításából vásárolta meg a polírozó gépet és a lakk fújásához használt pisztolyt, amik az indulás elengedhetetlen kellékei voltak.
Fotó: Sebestyén László
„Először meglepődnek, aztán teljes nyugalommal térnek vissza a műhelybe, amikor látják, jól végzem a munkámat” – meséli Alexandra a tapasztalatait. Bár azt mondja, hiába autójavításról beszélünk, egyre több fiatal nő helyezkedik el a területen. Aprólékos munkáról van szó, ahol elengedhetetlen a kézügyesség, a precizitás és a jó fizikai erőnlét.
Jellemzően férfiak keresik fel a műhelyben, gyakran találkozik kételkedő tekintetekkel, de a kezdeti távolságtartás általában pár perc után tovaszáll. Egy dolgot kiemel.
„Többször előfordul, hogy egy új vendég burkoltan, keresztkérdésekkel akarja próbára tenni a tudásomat, megkérdőjelezve, hogy tényleg értek-e ahhoz, amit csinálok.
Ostromolni kezdenek a kérdéseikkel, arra számítva, hogy valamire rosszul válaszolok és megtörök. Nyilván türelmesen, alaposan elmondom ilyenkor, hogy mi fog történni az autóval, nem titok. De ehhez is hozzászoktam, már nem visel meg.”
Alexandra úgy látja, a szakmája tipikusan az a terület, amiről a legtöbben magabiztosan azt gondolják, képzés nélkül, otthon is meg tudják oldani. Nem sokkal azután, hogy elkezdett a szakmában dolgozni, egy vendége elhozta az autóját polírozására, miután otthon kifogott rajta a feladat. Volt egy fehér réteg az egyik lámpa tetején. Elkezdte lekaparni, amikor kiderült, hogy a tulaj korábban fogkrémmel kezdte el polírozni az autót. A fehér réteg habozni kezdett, a mentolos illat belengte a műhelyét.
„Valaki citrommal, szódabikarbónával csinálta meg ugyanezt. Nyilván nem lesz ugyanolyan az eredmény, de hát azért vagyok, hogy megoldjam helyettük.”
SZERETED A MUNKÁD?
Különleges, extra küzdelmekkel teli, kevesen tudnak róla – vagy egyszerűen csak nagyon félreértett a széles nyilvánosságban a munka, amit végzel? Ha szenvedélyesen szereted és szívesen mesélnél a fentekről és lentekről – legyen a munkád Magyarországon vagy akár külföldön –, írj a [email protected] Szeretem a munkám tárggyal és felvesszük veled a kapcsolatot. Röviden indokold meg, hogy miért szeretnél beszélni a munkádról és vázlatosan írd meg miből áll egy napod/heted.
Forbes.hu: Hogy néz ki egy átlagos munkanapod?
Bencze Alexandra: Általában reggel 9 körül kezdek a műhelyben, magamnak osztom be az időmet, de jellemzően 17 óráig dolgozom. Szezonfüggő is, van, hogy heti 3–4 napot, valamikor hetet is az autók mellett töltök. Ha nincs épp autó nálam, jöhet a papírmunka, posztokat készítek, tanulok.
Mi jelenti a legnagyobb feladatot?
Mindennap találkozom kisebb-nagyobb nehézségekkel, egy nagyot nem tudok kiemelni. Az elején, miután elvégeztem az OKJ-s képzést és beálltam dolgozni, könnyen a szívemre vettem, ha nem sikerült valami elsőre.
Mennyit lehet keresni ezen a területen?
Az elején fix árlistával indultam, ahol irányárak voltak feltüntetve, de hamar rájöttem, hogy ez nem működik. Akkor tudok pontos árat mondani, ha elhozzák az autót. Viszonyításképpen, egy sárvédő fényezéséért 35–40, egy motorháztetőt 65–70 ezer forintot szoktam elkérni.
Kikkel dolgozol együtt?
Édesapám karosszéria- és klímajavítással foglalkozik, vele osztozkodunk a műhelyen. A vendégeink főleg környékbeliek, de van, aki Budapestről jön hozzánk. Mivel a vállalkozás indítása után egy évvel csatlakoztam, addigra neki már volt egy kiépült vendégköre, akik aztán hozzám hozták políroztatni az autójukat. Megéri a közösségimédiával foglalkozni, mert egyre többen találnak meg Facebookról, Instagramról, de a hagyományos szórólapozás is jól működik nálunk.
Mi az, amit a legjobban szeretsz a munkádban?
A kötetlenséget és azt a pillanatot, amikor átadom a tulajnak az elkészült autót és látom az arcán az elégedettséget.
Mitől lesz valaki sikeres a munkádban?
Kell egy jó nagy adag motiváció, illetve megállás nélkül képezni kell magunkat. Változnak az anyagok, változik a technika, nagy a konkurencia. De szét kell választani azt, hogy kinek mi a célja ebben a munkakörben. Valaki csak otthon szeret dolgozni a kiépült vendégkörével, másoknak ezen túlmutatnak az álmai.
És neked mi az elképzelésed a jövődről?
Az biztos, hogy a jövőben is szívesen csinálnám tovább, de nem teljesen úgy, mint most. Három-négy alkalmazottal kiegészülve szerintem egész eredményesen tudnánk dolgozni. Vállalnék járműfényezést, de emellett szívesen vezetnék egy kisebb csapatot. Kacsingattam külföld felé, lehet, hogy egyszer meg is próbálom egy rövidebb időtartam erejéig, de most úgy gondolom, maradok Füzesabonyban.
Mivel kapcsolsz ki?
Nagyon szeretek szaunázni. Kirándulok, sportolok, edzőterembe járok, és nemrég jógázni kezdtem. Kikapcsol a tanulás is, például beiratkoztam egy tanfolyamra, ahol színkeverés alapjait tanultam meg. Új közegben vagyok, sok a tanulnivaló, de fejlődöm és hasznosnak bizonyul a munkám során is.
Mi az a tulajdonságod, ami a legtöbbet adott hozzá a karrieredhez?
A szorgalmamra nagyon büszke vagyok, illetve a magabiztosságomra, de az utóbbira tudatosan odafigyelek, fejlesztem magamat.
+1: Mennyire ad ez a hivatás biztos megélhetést? A vállalkozói léten felül mekkora bizonytalanság van a területen?
Nem igazán lehet előretervezni. Lehet számolni, és egyelőre tudom is fedezni a kiadásaimat, de kell még szerintem 3–4 év, hogy igazán nyereséges legyen. Egyelőre szinte mindent, amit megkeresek, visszaforgatom az eszközeimbe, illetve a műhelyemet fejlesztem. A cél az lenne, hogy minél profibb gépekkel dolgozhassak, amik felgyorsítanák a munkát, de van köztük milliós tétel is.
Borítókép: Sebestyén László
