Az év legcukibb Forbes magazinja

Az év legcukibb Forbes magazinja jelent meg decemberben, a címlaptól már önmagában elolvadok: Halász Judit és Bálint György közös képen. De a tartalomjegyzékben lévő felvétel az igazi kedvesség. A fotózáson […]


Bővebben

Szelfizni akarsz? Már van rá egy múzeum Budapesten, imádják a turisták

Nemzetközi példák alapján 35 millió forintból nyitott kifejezetten szelfizésre berendezett helyet (és cukrászdát) a magyar Paniq szobákat is üzemeltető Koltai Balázs és párja Gangel Lilla. A befektetésük pár hónap alatt megtérült, a decemberi nyitás óta már több mint 25 ezer látogatójuk volt, készül a második hely, és a külföldi terjeszkedést is tervezik.

„Museum of Sweets & Selfies”, hivatalosan így hívják a helyet, szelfimúzeumként hivatkoznak rá az alapítók is, de ha az ember – legalábbis, harminc felett –  a bejárat után áthalad a cukrászdán, és eléri az attrakciókat, sokkal inkább egy játszótéren érzi magát: színes, csilliviili, játékos kinézetű, mozgó dolgok. Nem véletlenül: az egészet arra rendezték be, hogy minél jobban mutasson Instagramon, ma ezek a trendek, nehéz már kitűnni a tömegből, amikor másodpercenként milliárdnyi poszt születik. Márpedig mi másért jönne el egy szelfimúzeumba az ember, ha nem azért, hogy kicsit kitűnjön a tömegből, ha nem is az Instán több (tíz)ezer követőjének, akkor legalább a haveroknak, Facebook-profilképpel.

Sokan profi fotósokkal mennek – fotó: Sebestény László

A szelfimúzeum ötlete külföldről jött: Koltai Balázs, aki a magyar Pániq szabadulószobákat viszi (A Pániqról és a magyar szabadulószoba-iparról a Forbes magazin 2018 októberi számában írtunk részletesen), egy üzleti tárgyaláson hallotta, hogy a tengerentúlon már léteznek hasonló múzeumok. „Amikor hazamentem Lillához, mutattam neki Instán a fényképeket, már létező múzeumokról. Elhatároztuk, hogy csinálunk egy hasonló koncepciójú helyet. Nem lemásolni akartuk, hanem az üzleti koncepciót megvalósítani egy egyedi hellyel” – mondja Balázs, aki nemrég az RTL-en is szerepelt a Cápák között című üzleti vetélkedőben (oda egy barátjával vittek kocsmai baltadobálós ötletet, amibe végül a cápák nem fektettek).

„2018. január 26.” – vágja rá Gangel Lilla (Balázs párja, és most már üzlettársa) habozás nélkül, amikor arról kérdezem, mikor döntötték el, hogy belevágnak a dologba. „Ezt a dátumot sosem fogom elfelejteni. Az ember életében jönnek olyan lehetőségek, amikről pontosan tudod, valamit kezdeni kell velük” – mondja. Akkor még a gyógyszeriparban dolgozott, épp akkor léptették elő, de azonnal tudta, hogy váltani fog. Végül májusban ott is hagyta a munkahelyét. Jól kiegészítik egymást Balázzsal: ő saját bevallása szerint az ötletelésben, a nagy vonalak kitalálásában a legjobb, a legelső fázis a kedvence, Lilla viszont a múzeum részleteivel, berendezésével, kinézetével szeret foglalkozni.

Gangel Lilla és Koltai Balázs az egyik díszletükben – fotó: Sebestyén László

Végül 2018. december hatodikán, Mikuláskor indult el a múzeum, de addig nemcsak a díszletekkel kellett foglalkozni.

„Ahol most ülünk, ez a hely romokban állt, a fő vonalai látszottak. De rögtön láttuk, hogy ez megfelelő ingatlan, méretében és elrendezésében jó”

– mondja Lilla. A budapesti Paulay Ede utcában álló (pincével együtt) 400 négyzetméteres helyiség 15 évig kihasználatlanul állt, amikor Balázsék átvették, földet kellett eltakarítani, nekik kellett kialakítani a szellőzőrendszert, sokat festettek. Összesen 35 millió forintot tettek bele az indulásba, saját költségen. Az elején kerestek még cégtársakat, végül aztán ketten csinálták meg a szelfimúzemot. „Nem hirdettük meg a neten, de társat kerestünk, mert nem volt meg a tőke, és biztonsági játékosok vagyunk. Nem tudtuk mennyi lesz a vége” – mondja Balázs.

Viszont akkori számításaik bejöttek: egyrészt a költségek is megálltak ott, amivel kalkuláltak, és a látogatók is hamar megérkeztek. Az elején felkértek két influenszert, hogy reklámozza a helyet, a többiek viszont már jöttek maguktól. Az elején főleg magyarok, most már jellemzően külföldiek (a múzeumot turistáknak szóló angol nyelvű kiadványokban hirdetik), naponta 150-en. A nyitás óta 25 ezren jártak a szelfimúzeum 11 szobájában, ezzel már márciusra meg is térült a nyitáskor befektetett összeg. Belépőből háromfélét árulnak, 2990 forintért lehet hétköznap menni fotózkodni másfél órára, ugyanez hétvégén 3500 forintba kerül. Csoportoknak és családoknak van külön 2800 ért belépő – Balázs szerint amúgy is egyik célcsoportjukat jelentik a családok, a gyerekek is szívesen jönnek ide. És ugyan sokkal inkább játszótérnek látják a tereket, hiába képzelték el az alkotók eredetileg inkább múzeumnak az egészet, Lilla szerint ma már jobban figyelnek arra, hogy a látogatók használni is fogják a kirakott tárgyakat, és számolnak az amortizációval is. Emellett a látogatókat is több felirat tájékoztatja, hogy éppen mi az, amire nem lehet felmászni, csak 100 kilót bír el, vagy éppen cipővel nem szabad rámenni.

Ilyen szobák, díszletek vannak a szelfimúzeumban (galéria!) L1005643 L1005620 A szelfimúzeum díszletei L1005653
<
>

 

A múzeum híre organikusan is jól terjed, kiváló felület erre az Instagram: itt figyelt fel rá Dukai Regina is februárban. “Üzletasszonyként, webshop-tulajdonosként folyamatosan figyelnem kell a különleges, szép helyeket, ahol lehetőségem van extra körülmények között fotózni a termékeimet” – mondja arról, mire tudta használni a szelfimúzeumot.

A múzeumokban mindig van a látogatás végén valamilyen shop, Balázsék is szerettek volna valamit, végül az angol névhez igazodva (sweets) a cukrászda mellett döntöttek. A süteményeiket Sitkei Balázs cukrász csinálja, és kávét is kapni. A bevételben ez gyakorlatilag egyelőre láthatatlan, de ezen is szeretnének majd fejleszteni.

Viszont ennél is nagyobban gondolkodnak: még idén megnyitnák a következő, kétszer akkora helyet, Budapest belvárosában. Lilla már dolgozik az új szobákon, valószínűleg ezt is meg tudják oldani befektető vagy cégtárs bevonása nélkül. Lilla a gyógyszeriparban megtapasztalta, hogy ha egy originális gyógyszernek lejár a védelme, akkor az a legcélszerűbb stratégiai húzás az originális gyártótól, ha maga hozza létre originális készítményének első generikumát – azaz már védjegy nélküli, bárki által gyártható változatát a korábban védett gyógyszernek. Lilla szerint ez időzítés és szemlélet kérdése, az így gondolkodó gyártó pedig így sokkal nagyobb piaci részesedést szerezhet azon a piacon is, ahova későbbiekben számos más generikus versenytárs léphet be. Úgyhogy most a második szelfimúzeummal most saját maguk konkurenciájává válnak Lilláék is. Egy éven belül pedig már nemzetközi terjeszkedésben is gondolkodnak.


 

"Meg is tudom csinálni, nem csak pofázok róla."

Majoros Béla, a Csaba Metál alapítója