A héten egységet mutatva akarja bemutatni az újabb szankciós csomagját az EU, amiből az érzékeny területeket kihagyták. Március elején tárgyalnak majd a lőszerkészletek megosztásáról, az ukránok ugyanis kifogynak a tűzérségi lőszerből.
Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő tegnap arról beszélt újságírók előtt, hogy a napokban döntés születhet az EU tizedik, Oroszország elleni szankciós csomagjáról. Az intézkedésekre az Európai Bizottság tett javaslatot, de azt a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Jellemzően ezen a ponton szokott beindulni a politikai alkudozás, például az ideiglenes mentességek kiharcolása.
A mostani csomagot még péntek, tehát a háború kitörésének egyéves évfordulója előtt el akarják fogadtatni. Ennek szimbolikus jelentősége lehet, egységet mutat az orosz agresszióval szemben.
Mit tartalmaz a csomag?
Az EU exporttilalmat vezetne be több mint 11 milliárd euró értékben a kritikus, a hadiiparban is használt technológiákra és ipari árukra. Ez a mostani csomag legfontosabb eleme.
Mit lép Magyarország?
Borell azt mondta, hogy alapvetően minden kormány elhivatott a csomag mellett, bár van néhány „fenntartás”, de ezeket meg fogják oldani. Az orosz iparnak újabb érzékeny ütést visz be a csomag, de nincsenek benne olyan súlyos tételek, mint az energetika, például az orosz atomenergiát érintő részek. Olyan érzékeny témák sem szerepelnek benne, amik ellen eddig a magyar kormány tiltakozott – és amik alól rendre idieglenes felmentést kapott több más tagállammal egyetemben.
Ennek ellenére finoman szólva is ellentmondásos, hogy az irányított kérdésekkel telepakolt és a szankciók ellen hangoló nemzeti konzultációt követően a hírek szerint a magyar kormány is meg fogja szavazni az újabb csomagot. A konzultációt 1,2 millióan töltötték ki és a kormány közlése szerint 97 százalék szavazott a szankciók ellen. Ez nem reprezentálja a magyar választók akaratát, de a kormány narratívájában az „emberek akarataként” hivatkozik rájuk. Orbán Viktor kormányfő hétvégi évértékelő beszédében is keményen kritizálta az EU szankciós politikáját, mondván az gazdasági károkat okoz Magyarországnak.
Döntő hetek előtt állunk
Borell szerint a szankciók egyértelműen működnek:
- Oroszország államháztartási és kereskedelmi hiánnyal küzd,
- az orosz bevételek az energiahordozókból drasztikusan visszaestek,
- Európa legyőzte az orosz energiafüggőséget.
Utóbbi kijelentés talán kissé túlzó, de az biztos, hogy Európa nagyon rugalmasan és jól kezelte a fűtési szezont, de a következő tél még nehéz lehet. A gáz ára ugyanakkor sok EU-országban már a háború kitörése előtti szinten van, a TTF gáztőzsdén jelenleg 48 euró alatt van egy megawattóra ára.
Katonai értelemben ugyanakkor Borell szerint döntő hetek előtt állunk.
„Oroszország 350 ezer fős csapatokat vonultat fel a frontvonalon, majdnem kétszer annyit, mint amennyit a háború elején. Moszkva minden bizonnyal újabb offenzívát indít, és ez így megy majd tovább. Ezért nekünk pedig továbbra is erőteljesen támogatnunk kell Ukrajnát a győzelem érdekében”
– mondta az uniós főképviselő.
Fegyverek kellenek az ukránoknak, sürgősen
Borell arról is beszélt Brüsszelben, hogy az EU-nak sürgősen lépnie kell, mert az ukrán lőszerkészletek kifogyóban. Március elején döntés születhet arról, hogy
- fel kell pörgetni az EU védelmi iparát, növelni kell a kapacitásokat;
- az EU tagállamainak meg kell osztaniuk lőszerkészleteiket Ukrajnával minél hamarabb.
