Átlagosan harminc napot kell várakozni a bejutásra a magyarországi szakrendeléseken. Van, ahová könnyebb bejutni, mint a covid előtt, de most is van olyan szakterület, ahol két-három hónap is eltelik, mire szakorvoshoz jut a páciens.
A Népszava pénteken a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legfrissebb felmérésére hivatkozva írt arról, hogy 44 intézmény adatai szerint az átlagos várakozási idő mostanra elérte a 30 napot, de nagy különbség van az egyes területek között,
háromtól 68 nap is eltelhet, mire egy páciens sorra kerül.
Az átlagos várakozási idő az elmúlt hat évben-évről évre folyamatosan nőtt, ugyanakkor a covid évei alatt négy nappal lett több ez az idő, mint az azt megelőző években.
Az egyes szakrendelések bejutási ideje:
- a sebészeti ellátás: 3,1 nap
- a gyermekgyógyászat: 8 nap
- a fül-orr-gégészet: 9 nap
- nőgyógyászat és pszichiátria: 14 nap
Az alábbi szakrendelések várakozási ideje rövidült a koronavírus-járvány előtti, 2019-es évben mértek adatokhoz képest:
- kardiológia: 48,72 nap (2019: 58,2)
- gasztroenterológia: 31 nap (2019: 40)
- szemészet: 29,6 nap (2019: 33)
A leghosszabb várakozási idő az endokrinológiai, a nefrológiai (a vese belgyógyászatával foglalkozó), illetve az angiológia (érbetegségek diagnosztikája, kezelése) szakrendeléseken tapasztalható, az említett területeken a várakozási idő elérheti a két-három, három és fél hónapot is. A diabetológián pedig 45 napra ugrott a várakozási idő, itt a pandémia évei előtt tapasztalható várólista-rövidülés azzal magyarázható, hogy a koronavírus-járvány alatt sok folyamatos gondozást igénylő, krónikus beteg hozzáférése romlott, így ennek a jelenségnek tulajdonítják a szakemberek, hogy több cukorbeteg páciens jelent meg.
Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a Népszavának elmondta: az adatokat torzíthatja, hogy a járvány alatti hónapokban erősen visszaszorultak a személyes találkozások, ezért május végén az átlagosnál többen jelentkeztek be az ellátásokra.
