IPMall néven a feltalálókat a potenciális befektetőkkel összekötő, ingyenes szellemi tulajdon piacteret hozott létre a Danubia szellemitulajdon-védelmi cégcsoport.
A szabadalmak „életciklusa” nem mindig sikertörténet, mert döntő többségük hasznosítás nélkül megszűnik. A feltaláló, vagy más, innovációval foglalkozó személy bejegyezteti ugyan a szabadalmát, de később nem tudja termékké fejleszteni, nem tudja eladni a technológiát. Az is előfordul, hogy egy startup sikeresen szerez befektetőket, be tud jelenteni néhány szabadalmat, de miután kifogynak a pénzből, saját termék fejlesztése helyett a szabadalmat kell inkább licenszbe adniuk. Nem meglepő, hogy a szabadalmi oltalmak jó része idő előtt megszűnik, mivel a fenntartási díjak megfizetése nem gazdaságos – hangsúlyozza a szellemi tulajdonnal foglalkozó Danubia IP Kft.
Erre jelenthet megoldást a márciusban indult Danubia IPMall szellemitulajdon-piactér, ami a szabadalmak, szabadalmazott technológiák és a piaci igények találkozásának előmozdítását célozza.
A platform kapcsolatot teremt a nem hasznosított, de vélhetően hasznosítható szabadalmak és egyéb szellemitulajdon-jogok tulajdonosai és a releváns piaci szereplők között is. Ha például van egy kutató, aki kifejleszt egy gyógyszert, de nincs pénze a további kutatásra, itt megtalálhatja a befektetőjét.
Nemcsak eladni, venni is lehet: bárki meghirdetheti, hogy milyen témában keres technológiát.
A hasznosításra ajánlott szabadalmakat és egyéb, szellemitulajdon-jogokat iparágak szerint csoportosítják. A leginnovatívabbak a biotechnológia, az egészségügy, orvosi eszközök és műszerek, az energetika, a közlekedés, a gyógyszer- és kozmetikai ipar, a vegyipar, az olajipar valamint az infokommunikációs technológia.
Dr. Molnár István, a Danubia IP ügyvezetője a Forbes.hu-nak elmondta, hogy vállalkozásukon keresztül 2020-ban 2300 szabadalmat jegyeztek be. Ügyfeleinek 70 százaléka külföldi, a piactér ezért angolul is elérhető, „hogy akár meglévő ügyfeleink is tudjanak válogatni vagy bemutatni nem használt szabadalmakat”.
A szolgáltatás jelenleg minden fél számára ingyenes, és mindenféle kötelezettségtől mentes. Ha egy technológia iránt érdeklődés mutatkozik, azt a potenciális licenszvevő jelzi a platform kezelőjének, aki pedig értesíti a technológia felajánlóját, összeköti a két felet.
Terveik között szerepelnek kiegészítő szolgáltatások is, amelyek segítségével az arra előfizetők az oldallátogatási adatok alapján értékes döntés-előkészítő és döntéstámogató analitikát rendelhetnek meg; ez megkönnyíti a szellemi vagyonnal történő gazdálkodásukat – mondja Molnár. Márciusban néhány tucat tétellel indultak el, áprilisban céljuk a száz tétel elérése. A piactéren jelenleg például gyógyszerfejlesztő cég keres a klinikai fejlesztés bármely szakaszában lévő, licencbe vehető gyógyszerjelölt molekulát, a kínálatban pedig jármű mozgásszabályozó rendszertől, olajkitermelési eljárásban szükséges tenzideken és ütésálló műanyag poliészterig sok, jellemzően közzététel előtt álló szabadalmi bejelentés található.
A licencvevő az érintett technológiát létrehozó kutatás-fejlesztési tevékenység „kihagyásával” megtakarítja a k+f-re szánt időt és bizonyos erőforrásokat, jelentősen lerövidül a termék piacra vitelének átfutási ideje,
és ha egy, más piacokon már bizonyított technológia a licencszerződés tárgya, akkor a piaci kockázat is alacsonyabb. Az egyéni feltalálók, és a technológiatulajdonos kis- és közepes vállalkozások pedig többek között ott profitálnak, hogy a hasznosító bevonásával elkerülhető a hírhedt „valley of death” effektus, azaz az az eset, amikor a technológia kifejlesztőjének a k+f tevékenység adott esetben a prototípus megfinanszírozására még van fedezete, de a tömeggyártáshoz szükséges teszt és fejlesztés fázisát már nem tudná önerőből finanszírozni. Akkor is segítség lehet egy befektető, ha a vállalkozásnak nincs kellő kapcsolati tőkéje ahhoz, hogy kellően nagyszámú releváns ipari szereplőhöz, befektetőhöz eljuttassa technológia ajánlatát, vagy ha nincs ipari vagy gyártókapacitása, a licencvevőnek viszont épp ezek állnak rendelkezésre.
Az innováció egy „érdekes állatfajta”, amely sok esetben fordított ütemben működik, mint a gazdaság többi ágazata – véli Molnár. Konjunktúra idején, ha jól megy a biznisz, akkor minden befektető, cég, a főtevékenységre koncentrál, kapacitást bővít. „Amikor azonban a bikát legyőzi a medve, és a gazdaság a recesszió felé halad, a kapacitásbővítő fejlesztések értelmüket vesztik. Ilyenkor jellemzően az új piaci lehetőségek, többek közt a technológiai fejlesztésekbe menekítik a tőkét a befektetők és a cégek.”
Dr. Molnár István: a recesszió mindig kedvez az innovációnak. Forrás: Danubia IP
Sőt, ilyenkor a recesszió időtartamára egyes ágazatok, mint az ingatlanszektor, átmeneti időre kimenekülnek a leült iparágból, és
olyan rövidtávú befektetési lehetőséget keresnek, ahonnan a recesszió lejártával gyorsan kiugorva, a befektetett összeget megfialva térhetnek vissza eredeti szakterületükhöz.
Jellemző, hogy az ilyen menekülő tőke a technológiai fejlesztési területekbe invesztál – mondja Molnár. Ezért van, hogy a recesszió sok esetben jót tesz az innovációnak, és az újra beinduló konjunktúrában kilőnek, elárasztják a piacokat az új, innovatív megoldások, technológiák. Globálisan is folyamatosan nő a bejelentett szabadalmak száma, évente 3,2-3,3 millió bejelentés van, ennek 45 százaléka Európából, 25 százaléka az USA-ból, 12 Japánból, 7 Kínából, 5 százalék pedig Dél-Koreából érkezik.
Borítókép: Unsplash // Bermix Studio
