A munkaerőhiányt a háború kitörése óta az ukrán piacról is igyekszik enyhíteni Svájc. Sokan segítenek munkához jutni a képzett ukránokat, de sokaknál érezhető, hogy a jó szándék mellett marketingcélból is vesznek fel háború elől menekülőket.
Amilyen gyorsan csak lehet, integrálni kell az Ukrajnából menekülőket a svájci munkaerőpiacra – a háború februári kitörése óta ez határozza meg az alpesi ország gondolkodását. A Neue Zürcher Zeitung riportja szerint annak ellenére, hogy a legtöbb menekült azonnal olyan státuszba kerül, amely alapján munkát is gond nélkül vállalhat, kezdetben még nem bolydult fel teljesen a munkaerőpiac.
Kapkodnak az ukránok után
Mostanra azonban főleg a munkaadók tesznek meg mindent azért, hogy minél több ukrán munkatársuk legyen. Ahogy egyre közvetlenebb csatornákat hoznak létre az ukránoknak, úgy az események is felpörögnek. „Hétfőn indítottunk el egy felhívást, amelynek egyből hatalmas visszhangja lett. Fél napon belül 50 vállalkozás jelezte, hogy Ukrajnából érkezőket akar foglalkoztatni” – mondta a lapnak Fabienne Plüss, a Svájci Mérnök- és Építészegyesület vezetője.
A svájci építőiparban is jelentős a munkaerőhiány, a cégek elsősorban tervezőket, építőmérnököket keresnek az Ukrajnából érkezők között. Hasonló tapasztalatai vannak egy munkaerőpiaci integrációt segítő civil szervezet vezetőjének, Mirjam Würthnek is. Ő azonban hozzátette, hogy az építőipar csak egy ágazat, amely kapkod az ukránok után. Szerinte gyakorlatilag a piacon mindenki tárt karokkal várja a menekülteket.
Ukrán marketing
„Vannak nagyvállalatok, amelyek hosszú listákat küldenek a betöltetlen állásaikról. A szolidaritás most a munkaerőpiacon is különösen nagy” – állítja Würth.
Thurgau kanton munkaügyi munkaügyi hivatalának vezetője, Daniel Wessner megerősíti Würth tapasztalatait, szerinte ugyanakkor sok cég esetében nem csak egyszerű szolidaritási akcióról van szó. Vannak, akik a róluk alkotott képet szeretnék kicsit feltupírozni.
A nyugat-ukrajnai Lvivből érkezett emberek az Olasz Vöröskereszt fogadóközpontjában a Torino közelében Fotó: MTI/EPA/ANSA/Jessica Pasqualon
„Lassan fontosabb kérdés az állásinterjún a származási ország, mint a képzettség” – mondja. Wessner szerint ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a munkaadók a helyi elvárásoknak megfelelő munkakörülményeket és fizetéseket biztosítsanak az ukránoknak, és ne éljenek vissza a helyzetükkel.
Home office – Ukrajnából
Sokan vannak olyanok is, akik nem tervezik elhagyni Ukrajnát, de szívesen élnének a svájciak megnövekedett hajlandóságával, hogy ukránokat alkalmazzanak. Ezért a munkaügyi hivatalokba sok olyan jelentkező is van, akik Ukrajnából vállalnák, hogy svájci cégeknek dolgozzanak. Abban egyébként Svájcban egyetértés van, hogy az ukránok alapvetően lelkes és jó munkaerőt jelentenek, ezért jól járnak velük a cégek, még akkor is, ha a beilleszkedésüket az új környezet és a háború okozta sokk megnehezíti.
Deutsch ist erforderlich
Van azonban, amit nem lehet lelkesedéssel pótolni. A képzettebbeknél az angoltudás alap, de a tapasztalatok azt mutatják, sokan németül vagy franciául is beszélnek. Gyakran előfordul, hogy menekültek nem jutnak megfelelő munkához, mert nem beszélnek nyelveket. A thurgaui kórház így hiába hirdetett meg állásokat ukránoknak, a munkakezdésük ellehetetlenül, ha nem értenek németül.
Második hullám
Jelentős számban vannak olyan is – elsősorban Kijevből és környékéről – akik jelzik, csak addig dolgoznának Svájcban, amíg nem rendeződik a helyzet hazájukban. Vannak, akik már most visszatértek Ukrajnába.
Az NZZ által megkérdezett munkaügyi szakértő szerint ennek ellenére Svájcnak érdeke, hogy minél intenzívebb integrációs programokkal vigyen. Tino Senoner azzal számol, hogy a következő egy-két évben 100-200 ezer ukrán menekült érkezhet még Svájcba, ők jelenthetik majd a menekülők második hullámát. „Késznek kell lennünk az ő fogadásukra” – mondja.
Borítókép: Zürich látképe Fotó: Kuhmni / Wikimedia
