Az élsport csúcsáról mára teljesen kikoptak a múlt században még sok helyen a pályán nagyot alkotó, de mellette intenzíven dorbézoló sztárok. Az elmúlt 15–20 év nagy trendje a karrierhosszabbítás, amihez viszont már vasfegyelem szükségeltetik egész évben, a nap 24 órájában. Könnyen lehet, hogy az előttünk álló évek nagy dobása lesz, amikor az élsportolói karrierhosszabbítási szokások átszivárognak lakossági életminőség-javító szokásokká.
„Rengeteg pénzt költöttem piára, nőkre és autókra. A többit eltékozoltam.” Az 1968-as Aranylabdát 22 éves korában megkapó George Best legendás ars poeticája volt ez. Best 470 mérkőzésen 179 gólt szerzett a Manchester United színeiben 1963 és 1974 között. Az északír labdarúgót kora egyik, ha nem a legtehetségesebb játékosaként tartják számon mind a mai napig. Talán ő volt a labdarúgás első playboya, akinek azonban pályafutására súlyos árnyékot vetett az alkoholizmus.
„Ti ne haljatok meg úgy, ahogy én.” Állítólag ezek voltak az utolsó szavai 59 évesen, amikor három évvel a májátültetése után egy londoni kórházban elhunyt.
Ritkaságszámba ment
Ha visszanézünk a múlt század néhány kiemelkedő sportikonjának élettörténetére (rögtön eszünkbe juthat itt például Diego Armando Maradona), akkoriban még a magas szintű sportteljesítmény teljesen összeegyeztethető volt a dorbézolással, a rocksztár típusú életmóddal. Ritkaságszámba is ment a 2010-es évek előtt a 35 éves kornál idősebb, csúcsszinten teljesítő élsportoló.
Ugorjunk a hatvanas-hetvenes évek Manchesteréből a jelenkori Los Angelesbe. A most zajló NBA rájátszásban május 12-én rendezték a Golden State Warriors-Los Angeles Lakers párharc hatodik, kulcsfontosságú meccsét. 122-101-re nyert a Lakers, így 4-2-es győzelemmel bejutott a nyugati döntőbe.
Ezen a mérkőzésen egy 38 éves úriember, bizonyos LeBron James 43 percet töltött a pályán. 14-ből 10 mezőnykísérlete volt sikeres, dobott 30 pontot, szedett 9 lepattanót és adott 9 gólpasszt.
Ezzel csapata legeredményesebb pontdobója és legtöbb gólpasszt adó játékosa volt.
A Golden State Warriors 19, sorozatban megnyert nyugati párharc után esett ki az NBA rájátszásában. 2014 óta először úgy, hogy nem jutott döntőbe (2020-ban és 2021-ben nem jutottak be a rájátszásba, főleg sérülések miatt).
A globális csúcssport egyik leginkább kiemelt eseménye az amerikai profi kosárlabda-bajnokság rájátszása, itt az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt párharcnak volt döntő faktora Lebron James kiváló játéka. Nem minden meccsen játszik már úgy James, mint az úgynevezett prime korszakában, ám a Sports Illustrated szezon előtti, NBA-játékosokat rangsoroló százas listáján még mindig a hetedik helyet érdemelte ki.
Élénken emlékszem még a húsz évvel ezelőtti tavaszra, ahogy a magyar sportsajtóban is megjelent: egy Michael Jordan óta nem látott csodagyerek bontogatja szárnyait a középiskolás amerikai kosárlabda-bajnokságban, aki az egyetem kihagyásával azonnal az NBA-be került. A félelmetes fizikai paraméterekkel rendelkező (akkoriban 125 kilogramm színizom párosult 203 centiméteres magassággal) LeBron Jamesnek már akkoriban kimagasló profi karriert jósolt a szakírók többsége.
Ám egy dologtól féltették sokan, nevezetesen saját, félelmetes fizikai paramétereitől.
Attól, hogy egy ilyen az amerikaifocira is tökéletesen alkalmas testfelépítéssel nem lehet majd túl hosszú a pályafutás, hogy egy ilyen test csak tíz évet fog bírni a profi kosárlabdaliga 82 alapszakasz mérkőzéses húsdarálójában.
Ma már láthatjuk azt, hogy a szakírók tévedtek. Egyrészt esetünkben nem csak egy pénzügyileg szupertudatos sportikonról beszélhetünk. Hanem egy olyan vezetőjéről az elmúlt 15-20 év sportélettani, táplálkozási, szokásváltoztató és karrierhosszabbító megatrendjének, akitől nagyon sokaknak lenne tanulnivalója a modern fejlett világban.
Lebron James esetében a hipertudatos karrierhosszabbítás egyik leglátványosabb lépése volt, amikor 2014 nyarán, 29 éves korában egy 67 napos diéta keretében nagyjából tíz kilót fogyott. Hogy például a térdei is jobban bírják a még előtte álló, megerőltető szezonokat – még annak árán is, hogy ezzel valamennyit csökkent játékának fizikalitása.
Pontosan az ilyen döntéseknek köszönhetően tud James mind a mai napig maximális összegű szerződéssel rendelkező, egyben kiemelt párharcokat eldönteni képes kulcsjátékosa lenni csapatának.
„18–20 éves korodban simán megcsinálod tisztán az energiádból és a képességeidből (a játékodat – a szerk). De 38 évesen számomra már mentális kérdés, hogy mennyi pihenést tudok biztosítani magamnak napról napra, hogy optimális legyen az alvásom, hogy tökéletes táplálékhoz jussak, és hogy megfelelő bánásmódot nyújtsak a testemnek.”
LeBron James szavai már olyan, a nap 24 órájában fegyelmezett magatartásra utalnak, amit korunk 35 év feletti csúcsjátékosai is beletesznek magas szintű karrierjük meghosszabbításába. És ami köszönőviszonyban sincs George Best életfilozófiájával.
A dietetikus ajánlása
Azóta a sport nagyon szűk csúcsán már nem pusztán a dorbézolási lehetőségek szűntek meg. Hanem egyfajta – a karrierhosszabbítás célja érdekében meglépendő – aszkétizmus vált irányadó viselkedésmintává.
„Ha választanom kell kétféle étel közül, amelyekből az egyik az, amit szeretek, a másik pedig az, amit a dietetikus ajánl, akkor gondolkozás nélkül azt választom, amelyet a dietetikus mondana.”
Valahogy így hangzott az a mondat, amit életmódtanácsként már el is tettem magamnak. Április végén hangzott el Sopronban, amikor a helyi fesztiválon készülő podcastunkkal kapcsolatban beszélgettem Fegyverneky Zsófiával, a Sopron Basket 2022-es Euroliga-győztes kosárlabdacsapatának csapatkapitányával. Ugyanannak az 1984-es korosztálynak a szülöttje, mint LeBron James, és ugyanúgy a sportolói karrierhosszabbítás kiváló képviselője.
Zsófi a podcastban elmondta, hogy húsz évvel ezelőtt, amikor az utánpótlásból a felnőtt kosárlabda világába lépett, maximum 32–33 éves korig lehetett ebben a sportágban karriert tervezni. Nemcsak szemével, de elméjével és testével is végigkövette az elmúlt két évtized sportegészségügyi forradalmát. Számára is ez tette lehetővé, hogy 37 és fél évesen, amikor a Sopron felért az európai női kosárlabda csúcsára, az Euroliga döntőjében 32 percet töltsön a pályán.
Jó volt hallgatni azt is, hogy a soproni női kosárlabdában milyen – az újonnan érkező légiósokat is sokszor meglepő – professzionális körülmények állnak a játékosok rendelkezésére, hogy a létező legjobb állapotban legyenek a pályán. És ehhez természetesen az életben is.
A leginkább Lebron James, Tom Brady és Novak Djokovic nevével fémjelzett, a legapróbb kis részletekig lebontott csúcssportolói karrierhosszabbítás trendje így már egyre több sportágba és helyre ér el a világba.
Érdemes belegondolni abba, hogy minden idők egyik legnagyobb labdarúgója, Diego Maradona (aki szinte pont ugyanúgy 60 évet élhetett, mint George Best) vajon milyen teljesítményre lett volna még képes a mai csúcssportolói életmód mellett. Az isteni Diego 33 évesen még utoljára összeszedte magát, 12 kilót fogyott az 1994-es vb előtt és még egy ilyen gólt rúgott a görögök elleni csoportmeccsen:
Igen ám, de néhány nap múlva doppingoláson érték. Dicstelenül kellett levonulnia a válogatott labdarúgás legnagyobb színpadáról, ahol ő 1986-ban minden idők legnagyobb egyéni teljesítményét tette le az asztalra.
Az egy dolog, hogy a sportrajongók tovább csodálhatják kedvenceik játékát, így például a férfi teniszben az utolsó 10 Grand Slam versenyből együttesen nyolcat megnyerő, 1986-os születésű Rafael Nadal és 1987-es születésű Novak Djokovic játékát. Vagy azt a világbajnoki teljesítményt, amit a szintén 1987-es születésű Lionel Messi letett az asztalra a katari foci vb-n.
Ennek nyilvánvalóan van egy szórakoztatóipari értéke. Az viszont elhanyagolható ahhoz képest, hogy a világsport csúcsán álló, 35 feletti sportolók milyen végtelenül hasznos szokásrendszer és elképesztő tudás birtokosaivá váltak az elmúlt 10–20 évben.
Miközben ugyanis a Best- és Maradona-életmódú kiválóságok kikoptak az élsport legtetejéről, addig a fejlett világ széles tömegei egyre egészségtelenebb életmód mellett, egyre több civilizációs betegségtől sújtva élnek. Ha a karrierhosszabbító élsportolók által tökélyre fejlesztett alvás-mozgás-táplálkozás szentháromságot nézzük, akkor a fejlett világban mindhárom fronton lesújtó kép fogad bennünket. Matthew Walker vezető alvásszakértő szerint jelenleg 1,8 milliárd ember szenved a deprivált alvástól világszerte. A már a 2010-es évek elején sem túl mozgásgazdag életstílus hatalmas csapást kapott azzal, hogy már jóval három óra felett van a napi mobilkijelző-használat a világban, és tényleg korunk szimbóluma lett a telefonját nyomkodó ember.
Azonban a legnagyobb gond a három terület közül valószínűleg a táplálkozással van.
Az elmúlt harminc évben az Egyesült Államokból elindulva évről évre súlyosbodik az elhízási probléma a világban. A helytelen táplálkozás börtönében, melynek négy fala a fehér cukor, fehér liszt, rossz minőségű hús és az alkohol, egyre több országban van már 30 százalék fölött a kóros elhízást jelentő, 30 feletti testtömegindexű lakosság aránya. Ez rohamosan rombolja a minőségi életévek várható számát – és Mintha pont ellentétes folyamatok zajlanának, mint amit az élsport csúcsán látunk.
Éppen a probléma nagysága miatt gondolom azt, hogy már most is egy lakossági egészségügyi forradalom előtt állunk. Véleményem szerint a Tom Brady, LeBron James vagy Fegyverneky Zsófia által követett szokások egy része rövid idő alatt meg fog jelenni a lakosság erre fogékony részének az életmódjában – az alvástól kezdve a nyújtásokon és rugalmassági gyakorlatokon át a megfelelő táplálkozásig. Egy ugyanolyan kibontakozás küszöbén állunk, mint amit a Forma-1 bizonyos találmányainak a normál lakossági autókba történő átkerülésénél is láttunk.
Egyre több élsportoló ismeri meg a saját szervezetén keresztül a hosszabb karrier és az egészségesebb életmód szokásrendszerét, és valószínűleg egyre nagyobb igény is lesz arra, hogy a tudás a csúcssport műhelyeiből a széles lakosság körébe átkerüljön. Ehhez közvetítőkre, személyi edzőkre, dietetikusokra, motivátorokra, illetve az egész tudásrendszert holisztikusan ismerő és tanítani képes szakemberekre lesz szükség.
Amikor a fiatalok lépten-nyomon kérdezgetik, hogy mik legyenek, ha nagyok lesznek – például a mesterséges intelligencia térnyerésének az árnyékában –, akkor ez a karrierhosszabbító csúcssportból elinduló egészségügyi forradalom vélhetően nagyon sok jól jövedelmező, és társadalmilag igen hasznos állást fog megteremteni.
És mint azt Wayne Gretzky óta tudjuk, érdemesebb arra korcsolyázni, ahová a korongot ütik. És nem arra, ahol az éppen van.
Jónap Richárd
Concorde Értékpapír Zrt.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
