Soros György szerint Kína az egész világra veszélyt jelent, írja davosi tudósításában a The Guardian. A milliárdos erősebb fellépésre szólította fel az amerikai kormányt.
„Szeretném felhívni a figyelmet a veszedelemre, amely a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia elnyomó rezsimek kezébe kerülése esetén a nyílt társadalmakat fenyegeti. Kínára fókuszálok majd, ahol is Hszi Csin-ping egy mindent irányító pártállamot akar kialakítani” – kezdte beszédét Soros a World Economic Forumon.
A milliárdos aggodalmát fejezte ki az ázsiai ország pontrendszere miatt, aminek lényege, hogy a bekamerázott utcákon gyűjtött adatok alapján számítógépes rendszerek állítják minőségi sorrendbe az állampolgárokat. Akinek jók a pontjai, előnyökhöz juthat, akinek viszont rosszak, gyakorlatilag mindenben hátrányt szenved, legrosszabb esetben börtönbe is kerülhet.
„A begyűjtött adatok alapján értékelik majd ki, hogy az emberek fenyegetést jelentenek-e az államhatalomra nézve vagy sem. Ennek megfelelően bánnak majd velük” – mondta Soros.
Hozzátette: Kína nemcsak a világ egyik leggazdagabb autoriter rezsimje, de az egyik lefejlettebb is, ami élen jár a modern technológiákban. Emiatt pedig nemcsak a kínai állampolgárokra jelent veszélyt, hanem minden más országra is – ebben pedig az Egyesült Államok kormánya sem akadályozza meg.
„Úgy gondolom, hogy nem az egész világgal kéne kereskedelmi háborút vívni, Amerika inkább Kínára kéne, hogy koncentráljon. Ahelyett, hogy szemet huny a ZTE és a Huawei felett, le kéne sújtson rájuk. Ha ezek a vállalatok uralják majd az 5G-s hálózati piacot, elfogadhatatlan biztonsági kockázatot fognak jelenteni az egész világra nézve.”
Soros szerint Trump politikája ott hibádzik, hogy miközben kapcsolatokat épít Pekinggel, kormányát a két ország közti kereskedelmi csatározás győzteseként állítja be, és az Egyesült Államok szövetségeseit is állandóan támadja.
„Hidegháborút vívunk, ami egy valós konfliktussal fenyeget” – mondta.
Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy Soros olyan cégeket emlegetett a kínai kormány távolra elérő kezeként, mint a Magyarországon is jelenlévő Huawei és az olcsó mobiljairól ismertté vált ZTE, pedig volt oka kiemelni a szóban forgó techcégeket: mindkettővel kapcsolatban felmerült, hogy erős amerikai és európai nyomulásuk, jó áraik és minőségi készülékeik valójában egy összetett, hosszútávú kémkedési folyamat részei, a kínai csúcstelefonok pedig adatokat gyűjtenek a felhasználóikról.
Az Egyesült Államok a Huawei termékeinek kitiltását is belengette.
Az érintett cégek és Peking eddig cáfolta a kémkedési vádakat.
