Pengeeszű, de olykor naiv spekuláns, viszonylag szerényen élő multimilliárdos, örökös vitatkozó, saját elméleteinek szinte a megszállottjává váló filozófus. Nem emlékszünk olyanra, hogy valaha annyit írtunk volna egyszerre egy emberről, mint most Soros Györgyről, a most megjelent júniusi Forbes címlaposáról. A magazinban 27 oldalban meséljük el, kicsoda, hogyan gondolkozik, és mit akar valójában a milliárdos, ezekből válogattunk ki 12 érdekességet. Ajánló a júniusi Forbes monstre címlapösszeállításához.
1. Első adakozására 1939-ben, 9 éves korában került sor.
Kétszer tíz pengőt küldött a szabadságukért harcoló finneknek a 8 Órai Újság 1939. december 23-i cikke szerint.
2. A második világháborúban Kiss Sándor álnéven élt. Soros családja a második világháborút egymástól elválasztva vészelte át: ez tűnt a legbiztonságosabb stratégiának. Az akkor tizenéves fiút egy bizonyos Baufluss úr felügyelte keresztfiaként, pár ezer bankóért, és mert a felesége is zsidó volt. Magyarországot csak később, 1947-ben hagyta el, útlevelet a berni eszperantó világkongresszus ürügyén kapott. Esze ágában sem volt Svájcba menni, Londonban telepedett le.
3. Nem a legjobb emberismerő, és sokszor beszélt arról is, hogy nem volt különösebben jó apa. „Túlságosan elfoglaltak a saját gondjaim, az üzlet, nem maradt elég energiám, hogy foglalkozzam a gyerekekkel” – mondta egyszer, de hozzátette, hogy később megjavult a viszonyuk.
4. A Nyílt Társadalom Alapítvány a világ hetedik legvagyonosabb alapítványa. A szervezet 49 irodával 41 országban van jelen, összesen 1600 embert foglalkoztat. Az elmúlt 36 évben összesen 14 milliárd dollárt költött filantróp célokra, a magyarországi támogatások teljes összege 1984 óta 400 millió dollár.
5. Magyarország első ingyenes e-mail szolgáltatása, a Freemail ötletét is a Soros Alapítvány valósította meg 1996-ban. (Pontosabban ennek C3 Kulturális és Kommunikációs Központja.) A C3 létrehozásának kerete 500 ezer dollár volt, magában foglalta a Freemail létrehozását. Úgy volt, hogy az alapítványnak három éven belül vissza kell fizetnie az összeget, Soros végül nem kérte vissza a pénzt, maradt a szervezetnél.
6. Mély benyomást tett rá 1986-ban az, ami a Bibó kollégiumban zajlott. 1991-ben azt nyilatkozta a Figyelőnek:
„Nem is rejtem véka alá, hogy én eszmeileg a Fidesszel szimpatizálok. Tény, hogy a Soros Alapítványnak is szerepe van e tehetséges fiatal politikusgárda kinevelésében. Én őket tartom a jövő ígéretének.”
Az alapítvány ugyan nem támogathatta a politikai pártot, de a jelenlegi politikai elit színe-java kért és kapott is Soros-pénzt. Orbán Viktor miniszterelnök például 26 évesen kilenchavi ösztöndíjat nyert Oxfordba.
7. Oroszországgal mellélőtt. 1987 óta próbálta elősegíteni a demokratikus átmenetet, öntötte a pénzt az országba. Aztán egyszer csak azt vette észre, hogy eltűnt 14 millió dollár. „Havi ötmilliót küldtünk egy programra, és nem néztük, hogyan költik el” – ismerte el egy 1995-ös interjúban a The New Yorker újságírójának. 2015-ben alapítványait kitiltották az országból.
8. A CEU-t eredetileg nem Budapestre tervezték. Az első kurzusok 1991-ben Prágában indultak, ezeket 1992-ben követték a budapesti órák. A költözésre még ebben az évben sor került, miután Václav Klaus volt cseh miniszterelnök elüldözte a CEU ottani ágát.
9. Előre bejelentette a font bedöntését. Sorost egy csapásra híres-hírhedtté tette, amikor 1992 szeptemberében, néhány hét alatt bedöntötte az angol fontot. Aki ebben a kérdésben mellé állt, úgy érvelt, hogy a font később nélküle is leértékelődött volna, és pusztán azért nem lehet kritizálni, mert észrevesz egy piaci anomáliát. Tény viszont, hogy végső soron a brit adófizetők zsebéből húzott ki hatmilliárd dollárt (ennyibe kerültek az angol jegybank fontot védő lépései). Befektetési alapjának, a Quantum Fundnak a manőver egy nap alatt egymilliárd fontot hozott.
10. Nem szórná tele Európát menekültekkel. Soros hangos ellenzője az új dublini rendeletnek (Dublin III), amely kimondja, hogy egy menekült menedékjog iránti kérelmét annak az országnak kell megvizsgálnia, ahol átlépte az uniós határt, óriási terhet róva ezzel Olaszországra és a többi mediterrán országra. A válság kezdete óta hangsúlyozza, hogy mennyire fontos, hogy
a menekültek EU-n belüli elosztása önkéntes alapon működjön, mert egyetlen tagállamot sem szabad arra kényszeríteni, hogy olyanokat fogadjon, akiket nem akar, és a menekültekre sem lehet ráerőszakolni, hogy olyan országokban telepedjenek le, ahol nem szeretnének.
11. Szereti a sportokat. Néhány évvel ezelőttig még rendszeresen síelt és úszott reggelente az óceánban, teniszezni viszont a mai napig szokott. Szenvedélyesen szeret sakkozni, és tud is: Polgár Judittal kétszer is megmérkőzött, egyszer félbe maradt a parti, másodszor, Polgár szavaival élve, „ügyesen küzdött, de alulmaradt”.
12. Intellektuális téren alighanem a világ egyik legtermékenyebb milliárdosa. Soros az elmúlt négy évtizedben tizennégy könyvet és több mint kétszáz esszét írt, ezek többségében újra és újra összefoglalja reflexivitás-elméletét. Elgondolásai nem csak pénzügyi sikereire hatottak ki, ez adta bázisát filantróp tevékenységének, közgazdasági megfigyeléseinek, történelemteóriáinak és filozófiatudományának is. Ahogy 1991-ben egy interjúban összefoglalta: elmélete tulajdonképpen életfilozófia.
A júniusi magazinban Soros György portréja, filozófiája, filantróp tevékenységei és befektetései mellett megírtuk többek között a Lush sztoriját is, és összeállítottuk a legforróbb magyar startupok listáját. A magazinba itt tudsz belelapozni:
