Bár a hatósági korlátozást feloldották, a hazai szállodákat még hosszú hónapokig sújtani fogják a koronavírus-járvány következményei. A szezonhoz képest rendkívül alacsony foglaltsági szint, a külföldi vendégkör szinte teljes hiánya mellett a járulékfizetési és bértámogatási programok kifutása a nyitás ellenére újabb komoly kihívás elé állítja szektort, amely éves szinten a foglaltság 40-45 százalékos visszaesésével számolhat.
A szállodai korlátozások feloldása gyakorlatilag a turisztikai főszezon kezdetén érte a hotelipart, írja közleményében a BDO globálisan a legnagyobb lefedettségű könyvvizsgáló- és tanácsadó hálózat. Tekintettel arra, hogy – különösen a vidéki szállodák esetében – a nyári időszakban termelődik meg az éves eredmény túlnyomó része, a szálláshelyek zöme, ha teheti, azonnal újraindítja szolgáltatásait. Egyes szállodaláncok esetében előfordul, hogy nem minden egység nyit azonnal, ezekben általában – kapva az átmenetileg visszaeső kihasználtság kínálta alkalmon és esetenként a megnyert Kisfaludy támogatásoknak köszönhetően – felújítást végeznek a tulajdonosok.
„Miközben júniusra országszerte igen gyenge előfoglalási számokat láthatunk, július és augusztus teljesen előrejelezhetetlen: a vendégek ugyanis idén jellemzően csupán az indulás előtti utolsó napokban hoznak döntést utazásaikról” – mutat rá Németh Richárd, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan üzletágának ügyvezető partnere.
Júniusban a vidéki szállodák 20-50 százalékos foglaltsága várható, 50-60 százalék fölé júliusban és augusztusban is elsősorban a Balaton-parti, más tóparti, termál régiókban, illetve nagyobb vidéki városokban található szállodák lesznek képesek feltornászni ezt az értéket.
Budapesten még rosszabb a helyzet, hiszen míg a vidéki szállodák vendégköre dominánsan magyar, addig a budapesti szállodák esetében az elmúlt évtizedben rendre 85 százalék felett volt a külföldiek aránya. Budapesten a kereskedelmi szálláshelyek töredéke van nyitva, jellemzően alacsony, lassan épülő foglaltsági előrejelzésekkel. Noha a fővárosba az EU országaiból érkeznek már vendégek, az újraépülés a nemzetközi légiközlekedés helyreállásáig, vagyis még hosszú hónapokig váratni fog magára.
Budapestre az STR globális szállodaipari adatszolgáltató előrejelzése a 2020-as év egészére a kereslet több mint 40 százalékos, míg a foglaltság közel 45 százalékos visszaesésével számol. Az átlagár mértéke eközben mintegy 20 százalékkal csökkenhet majd.
Ezzel egyidejűleg a szállodaépítési és -átadási láz is jelentősen lanyhul majd a fővárosban: a korábbi évi 4-5 százalékos szobakínálati növekedést 2-3 százalékos, majd 2022-től, a folyó projektek kifutásával és újak késleltetett megvalósulásával ennél is alacsonyabb növekedési ráta követheti. A szállodafejlesztői-beruházási kedv továbbra is pozitív, ugyanakkor a jelenlegi piaci konszenzus alapján a keresleti–kínálati egyensúly helyreállása leghamarabb 2022-re várható.
Jelentős új kockázatok
Az évente szokásos kockázatok (időjárási bizonytalanság, főszezon rövidsége) mellé idén az elmaradó fesztiválok, az általános makrogazdasági helyzet és a tömegesen kimerített szabadságkeretek hoznak jelentős új bizonytalanságot a rendszerbe.
További tehertétel a járulékfizetési és bértámogatási programok kifutása, ami akár újabb elbocsátási hullámot is okozhat a szektorban.
A szállodatulajdonosok a kereslet elmaradását vagy annak a vártnál lassúbb visszaépülését tapasztalva nagyon súlyos likviditási helyzetbe kerülhetnek már hónapokon belül, amelyet a december végén kifutó banki hitel moratórium tovább fog súlyosbítani.
„Rövid távon sajátos módon az újranyitás is jelentős kockázatokat hordoz, mivel egy szálloda működése során akármennyire kevés vendég van a szállodában, a jelentős fix költségeket (munkaerő, energia, működtetés) állni kell. Így könnyen előfordulhat, hogy átmenetileg a szállodák további üzemi veszteségeket fognak elkönyvelni, ha újranyitási stratégiájuk nem kellően átgondolt és körültekintő” – teszi hozzá a BDO Magyarország szakértője.
Nyitókép: Mara Conan, Unsplash