Isten selejtet nem teremt

 Böjte Csaba tud valamit, amit az eddig Forbes-címlaposok nem tudtak. Megérkezett, beállt a kamera elé (a kettő között 30 másodperc, ha eltelt) és 15 perc múlva távozott. Sokan szerettek volna […]

Bővebben

Soha nem voltak még ilyen drágák a magyar lakások

A magyar lakások több mint kétszer annyival drágultak, mint az európai átlag. 

Az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint a magyar lakások drágultak legnagyobb arányban a 29 vizsgált európai ország közül. 2016 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,6 százalékos volt a növekedés, míg az EU-s átlag csak 4,3 százalék.

A nominális árszint (azaz, hogy konkrétan mennyit kell fizetni egy lakásért), történelmi rekordot döntve már meghaladja a 2008-as árcsúcsot, vagyis ilyen magas lakásárakat papíron még nem láttunk Magyarországon. Reálértéket tekintve azonban – Budapestet kivéve – országosan még elmaradnak 2008-tól, a bérekhez viszonyított árak pedig nagyjából az 1998-1999-es éveket idézik – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből. .

A negyedévben Magyarországon kívül Lettországban és Izlandon haladta meg a drágulás a 10 százalékot, a volt keleti blokk országai közül még Bulgáriában (8,8), Szlovákiában (7,5), Észtországban (7,4), Romániában (7,1) és Csehországban (6,9) emelkedtek sokat az árak. Csökkenés csak két országban (Olaszország -0,9 és Ciprus -3,3) volt

Az előző negyedévhez  képest viszont a magyarországi 3,4 százaléknál Írországban, Máltán és Izlandon is nagyobb a drágulás. Ha 2010 óta vizsgáljuk,  az észak-európai és balti országoknál legnagyobb az emelkedés: Észtországban például 67 százalékkal magasabbak az árak. Magyarország itt a középmezőny élén áll, nálunk a válság miatt dinamikusan mozgó ingatlanpiaci árak összességében 20 százalékkal mentek fel az elmúlt 6 évben.

Egy pesti lakás árából kijön öt nógrádi

Míg a 2015-ben tapasztalt drágulás egységesen érintette a teljes ingatlanpiacot, a tavalyi áremelkedés eltérő volt az egyes területeken. A fővárosi ingatlanárak ötödével, a megyei jogú városok lakásárai tizedével emelkedtek, a kisvárosok esetében viszont alig 1 százalék volt a drágulás . A községekben csökkentek az árak, a falvak esetében 15 százalék az árrés.

A lakótelepi lakások ára nőtt legtöbbet: tavaly a panelek országos átlagára már meghaladta a 200 ezer Ft/m2-t. Míg a lakások 15 százalékot drágultak, az önálló házak értékük tizedét vesztették el az év első kilenc hónapjában, mert  a befektetők nem keresik a vidéki ingatlanokat.  Néhány helyen, például Pest megyében a piaci túlkínálat is lefelé hajtja az önálló házak árát.

Az eladott lakóingatlanok országos 260 ezer forintos átlagárában nagy a szórás: a fővárosi négyzetméterár ötszöröse a Nógrád megyei 70 ezer forintos értéknek. Az ingatlanárak Budapest mellett Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében is 15% feletti mértékben emelkedtek tavaly. Nógrádban és Somogyban azonban csökkentek: előbbi esetében a csekély kereslet, utóbbinál a korábbi magas árakból való korrekció okolja az áresést. A megyeszékhelyek közül a legnagyobb mértékben Kecskemét (17%) drágult 2015-höz képest. A rangsorban Tatabánya (16%), valamint Székesfehérvár és Debrecen (15%) követi.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő