Érhet-e 500 ezer vagy 2 millió forintot egy edzőcipő? A Stockx nevű online cipőtőzsde napi 2 millió dollár feletti forgalmat generál, a cég értéke pedig a legfrissebb tőkeemeléssel kalkulálva átlépte az egymilliárd dollárt. A limitált cipők piaca az Egyesült Államoktól Európán át Kínáig virágzik és napról napra nő, egyes limitált szériás vagy más okból kultikus cipőkért pedig dollárezreket vagy akár tízezreket fizetnek az úgynevezett sneakerheadek.
“Naszreddin hodzsa pompázatos turbánban jelent meg az udvarban, hogy pénzt kérjen adományba.
– Idejössz, hogy pénzt kérj, és nagyon drága díszt viselsz a fejeden. Mennyibe került ez a csodálatos darab? – kérdezte az uralkodó.
– Egy dúsgazdag embertől kaptam ajándékba. Az ára pedig tudomásom szerint 500 aranytallér – felelte a szúfi bölcs.
A tanácsos azt súgta a szultán fülébe: – Hazudik. Egyetlen turbán sem kerül ennyibe.
Naszreddin azonban folytatta:
– Nemcsak azért jöttem, hogy kérjek, hanem azért is, hogy üzletet kössek. Tudom, hogy egyetlen uralkodó van a földkerekségen, aki képes megvásárolni ezt a turbánt 600 tallérért, hogy a nyereséget a szegényeknek adhassam, és ezzel növeljem az adomány értékét.
A szultán, akinek hízelegtek ezek a szavak, kifizette az összeget, amit Naszreddin kért. Kifelé menet a bölcs odaszól a tanácsosnak:
– Lehet, hogy jól tudod, mennyit ér a turbán, azt viszont én tudom, hogy mire viheti rá az embert a hiúsága.”
Jordan és a New York-i cipőlázongás
Egy átlagos edzőcipő/sportcipő napjainkban 58 dollárba (17 ezer forint) kerül az Egyesült Államokban. A Stockx nevű piacvezető cipőtőzsdén forgó, jellemzően limitált cipők több, mint a fele ennek legalább a 12-szeresén, 750 dollár (218 ezer forint) feletti áron cserél gazdát. Érhet-e egy Nike, Adidas, Converse, Puma vagy valamilyen más cipő 200 ezer forintot? Vagy 500 ezret? Vagy akár 2 milliót?
Ha hiszünk Naszreddin hodzsának, akkor igen. Először azonban nem árt tisztázni, hogy mi is az a limitált (kibocsátású) edzőcipő/sportcipő, eredeti nyelvén: sneaker.
Sneakerhead az a személy, aki hobbiként tekint a cipőgyűjtésre és -kereskedésre, és csodálata tárgyának tartja ezeket a cipellőket. A kortárs divatdiktátor, a limitált szériás termékek kibocsátásának főatyamestere, Virgil Abloh például úgy gondolja, hogy
egyes sneakerek ugyanazon a szinten vannak napjaink művészetében, mint a Dávid-szobor vagy a Mona Lisa volt a maga korában.
A sneakerhead kultúra a nyolcvanas években kezdte meg hódítását az USA-ból. Két fő forrása van ennek a divat- és hobbiirányzatnak: a kosárlabda és a hiphop zene. Michael Jordan ekkor kezdődő, félelmetes sport- és üzleti karrierje, kifejezetten az Air Jordan cipők 1985-ös piacra dobása pedig fontos mérföldkő ebben a történetben. A Nike globális térhódításával, Jordan legendává emelkedésével egyre több ember kezdett komoly cipőgyűjtemény kialakításába.
Michael Jordan, nyakában a klasszikus Air Jordan 1 cipővel. Fotó: Nike
Egybehangzó beszámolók szerint a napjainkban elburjánzó limitált (kibocsátású) cipőpiac születése 2005. február 22-re datálódik. Az esemény a szlengben a „Pigeon Dunk Riot” nevet viseli. Ekkor dobta piacra a Nike a Jeff Staple designer által minimálisan áttervezett, eredetileg 1986-os Air Jordan cipőt kizárólag New Yorkban és mindössze 200 példányban.
A cipőket pár perc alatt kapkodták el és több boltban lázongások törtek ki érte.
A vezető cipőgyártók ehhez hasonló kollaborációi valamely kortárs dizájnerrel immár mindennapossá váltak. A piacra dobás erősen limitált darabszámban történik, amit azóta a közösségi média által egybekapcsolt világban ehhez képest általában végtelen kereslet kísér. A kibocsátási ár az esetek döntő többségében a teljesen hétköznapinak tekinthető 100-200 dolláros (30-60 ezer forintos) szinten van. Az azonnal beinduló másodlagos piacon innen természetesen többszörösére emelkedik a cipő értéke, majd a közgazdaságtan törvényeinek megfelelően valahol 500, 1 000 vagy még több dolláros áron kialakul a kereslet és a kínálat egyensúlya. A limitált cipőpiacot napjainkban a Kanye West által gründolt Yeezy és a már említett Virgil Abloh nevével fémjelzett Off-White uralja. Amikor velük kollaborál egy limitált széria megalkotására valamely ismert cipőgyártó, akkor gyakran emelkedik a cipők ára a csillagos égig később a cipőtőzsdéken.
A Z-generáció műkincse
Tíz évvel a 2005-ös New York-i események után született meg napjaink piacvezető cipőtőzsdéje, a Stockx. Josh Luber már nyolcéves kora óta sneakerhead volt és 2015-ig az IBM-nél dolgozott, amikor közösen Dan Gilberttel (aki egyébiránt a Cleveland Cavaliers NBA kosárlabdacsapat tulajdonosa) megalapította a Stockx-ot. Gilbert már régóta kacérkodott egy a fogyasztási javak adásvételére szakosodó online tőzsde és piactér megkreálásával, amikor tinédzser fiát meglátta sneakereket árulni az Ebay oldalán.
A Stockx egy a tőzsdei kereskedéshez használt felületekhez teljesen hasonló oldal. A vételi és eladási árak, az árazások, a portfóliók (!) értékelése olyan, mint egy online kereskedési felület. Az oldal alján futó cipő tickerek és árak is nagyon ötletesek. A sneakereken túl napjainkra már táskákat, órákat és utcai ruházatot is lehet adni-venni az oldalon keresztül bonyolított másodlagos forgalomban. Persze azért nem klasszikus értelemben vett tőzsdéről, inkább egy külsőségekben és a működés egyes mechanizmusaiban tőzsdét idéző, de olyan adásvételi platformról van szó, ami számos tekintetben akár egy használt cikkek adás-vételi oldalához is hasonlítható.
A 2015-ös évben a cipők viszonteladói, másodlagos piaca (ekkor kerül a kibocsátáson megvett cipő az új tulajdonosához) már meghaladta az egymilliárd dolláros forgalmat. Napjainkra ez az érték duplázódott, immár 2 milliárd dollárra. Ez a sneaker resale, azaz másodlagos piac szakértői becslések szerint 2025-re még innen is triplázni fog, 6 milliárd dollárra.
Ez a félelmetes növekedés nagyon gyors értéknövekedéshez vezet a limitált cipők másodlagos piacának vezetőinél:
- Az imént említett piacvezető Stockx felületén már napi 2 millió dolláros forgalmat bonyolítanak a sneakerheadek. Idén 110 millió dolláros alaptőke-emelés zajlott le náluk olyan áron, ami 1 milliárd dollár fölé árazza a céget.
- A három éve alapított versenytársat, a Stadium Goodsot tavaly decemberben 250 millió dollárért vásárolta fel a Farfetch luxusdivatcég.
- Jaysee Lopez öt éve 40 dollárral a zsebében alapította meg az Urban Necessities nevű boltját Las Vegasban. Idén várhatóan 25 millió dolláros forgalmat fog bonyolítani.
A piac arra fogad, hogy a Z-generáció továbbra is az iPhone-ján keresztül kíván majd cipőket vásárolni. Napjainkban a limitált szériás cipők és más ruházati termékek kibocsátása főleg online gyorsasági versenyben zajlik a Nike és az Adidas oldalán, ahol sok fiatal sneakerhead használ (ro)botot, hogy megelőzze a tisztán humán erőforrást használó „pályázókat”. A dropnak nevezett kibocsátásnak megvan a tűpontos időpontja, ahol másodpercek alatt a teljes készlet el is kel. Ezért kellenek a botok. Van persze, ahol sorsolás dönt a divattermékek sorsáról. Amint pedig megtörtént a kibocsátás, már indul is a másodlagos forgalmazás.
Egy kis hírveréssel máris milliókat érhet egy széria
Néha persze az élet a legnagyobb rendező. Betsy Ross zászlókészítő volt az 1700-as években, ő varrta meg a napjainkban használt amerikai zászló első változatát hét piros csíkkal és a bal felső sarok kék alapján 13 darab körben álló csillaggal. A Nike az idei július 4-i függetlenség napját egy 120 dolláros (35 ezer forint) Air Max 1 cipővel, a saroknál Betsy Ross zászlóval kívánta ünnepelni. A cipők azonban nem kerülhettek forgalomba, köszönhetően a Nike 2018. szeptemberi reklámkampányát vezető Colin Kaepernick ex-amerikaifoci sztár tiltakozásának. Kaepernick azért tiltakozott, mert a zászló idején még mindennapos volt a rabszolgaság, ezért a szimbólum használata rossz érzéssel töltheti el az afroamerikai közösségeket.
A Nike július 2-án visszavonta a cipőket, amik egy része már kiszállításra került a boltokba.
Hogy, hogy nem, 66 pár ilyen cipő órákon belül elkelt 1 000 és 2 500 dollár (nagyjából 300-700 ezer forint) közötti áron a Stockx oldalán, amikor a cipőtőzsde is leállt az adásvétellel. Hat nap múlva július 8-án az Ebay-en már 15 000 dollár (4 millió forint feletti) vételi ajánlatok jellemezték a cipő keresletét.
Lehet, hogy ez személyes szakmai ártalom, de nekem az egész limitált szériás cipő és ruházati piacról a jegybanki pénznyomtatás ugrik be. Véleményem szerint a közösségi média térhódítása mellett a korlátlan likviditásra is szükség volt és van ahhoz, hogy a cipőimádat kortárs kultúrája ilyen pénzeket mozgasson meg egy nem kis rétegnél.
„A „divat” valójában nem más, mint annak a kifejezése: a te világodhoz tartozom. Én is a te hadsereged egyenruháját hordom, ne lőj rám. Azóta, hogy a férfiak és nők csoportjai elkezdtek együtt élni a barlangokban, a divat az egyetlen olyan kifejezési eszköz, amit mindenki megért anélkül, hogy ismerné a másikat, és amivel el lehet mondani: egyformán öltözködünk, a te törzsedből való vagyok, összefogunk a gyengébbek ellen, és így életben maradunk.”
Drága mulatság napjainkban a Yeezy vagy az Off-White törzshöz tartozni…
(Az írást Paolo Coelho: „A győztes egyedül van” című a cannesi filmfesztivál és a divat világát bemutató könyvéből vett idézetekkel foglaltam keretbe. Nagy segítségemre volt az írás során a Hustle Trends nevű oldalának „Cashing in on Canvas” című cikke.)
Borítókép: Air Jordan. Fotó: Paul Volkmer // Unsplash
Jónap Richárd,
a Concorde Csoporthoz tartozó Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.
