Az árszabás mellett munkavállalóik bérét is kéthavonta kell felülvizsgálni, az energia- és bérleti díjak felkapaszkodása miatt pedig könnyen lehet, hogy csak az étteremláncok élnek majd túl. Interjú Sári Péterrel, a magyar Vapiano-franchise vezetőjével.
Aranyként csillogó QR-kódok sora előtt ülök. Visszatartom a Z-generáció elemi ösztönévé váló beidegzőtést, hogy gyorsan beolvassam: most (sajnos) nem falatozni jöttem a Kolosy téri Vapianóba, és a telefonom is az asztal túloldalán várja interjúm első kérdését. Hasonlóan várja Sári Péter is, a „Vapi” ügyvezető igazgatója – vele ülünk a délutáni étteremforgatag közepén, hogy átbeszéljük a már járványhelyzet okozta lezárások után, de még a közelgő recesszió gyülekező felhői előtt álló magyar gasztroszektor viharos kilátásait. És azt, hogy a Vapiano hogy készül fel minderre. Interjú.
Forbes.hu: Tudom, hogy titeket nem érint, mivel franchise alapon működök, de azért mégis rákérdezek: a német franchise-alapító csődeljárásában mik a legújabb fejlemények? Van előrehaladás az ügyben?
Sári Péter: Aki túllépett a bulvársajtó hírein, és nemcsak a magyar, hanem esetleg a német megjelenésekben is követte a fejleményeket, láthatta, hogy tulajdonképpen egyfajta tulajdonosi átrendeződés zajlott a háttérben. Volt öt lelkes, gasztronómiai értelemben szakmai alapító, majd 2015-ben egy alapvetően pénzügyi befektető profilú csoport vette át a cég meghatározó irányítását, és a következő évben tőzsdére vitték a Vapianót.
