Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]


Bővebben

Hatszor lopták el a telefonjukat. Inkább fejlesztettek egy lopásbiztos tokot

A három testvér a balszerencséből kovácsol szerencsét: panaszkodás helyett megalkották a Safeskint, a feltörhetetlen kiegészítőt iPhone-ra, hogy mások ne járjanak úgy, mint ők. Csak magyar beszállítókkal dolgoznak, de a fő célpiacuk az USA és Európa, márciusban pedig indul az Indiegogo-kampányuk.

Megvan az az érzés, amikor nyúlsz a zsebedhez, nincs ott a telefonod, majd úgy tapsolod végig az összes ruhazsebed, hogy a fél metrómegálló bolondnak néz, a másik fele pedig aprót dobna a posztmodern koreográfiáért? A 21. századi horror. Na ezt szorozzuk még meg hatszor, és elég motivációja lesz az embernek, hogy maga oldja meg a problémát és vállalkozást alapítson.

Így történt ez Sohajda Júliával és két testvérével, Csongorral és Ábellel. Rövid időn belül hatszor kelt lába az iPhone-juknak, jártak így Budapesten, Los Angelesben, Münchenben, Cancúnban, Caboban – ami elég figyelemreméltó teljesítmény, a szüleik mindenesetre már kevésbé értékelték. „Észrevettük, hogy amint ellopták a telefonunkat, egyből kikapcsolták, bárhol is történt a világban. Onnan már a szoftveres, GPS-alapú követés (mint a gyári Find My iPhone) sem működik, így esélytelen nyomon követni a telefont.”

Az utolsó telefonon ráadásul már a mobilfizetős apphoz társítva volt Juli bankkártyája is. „Hiába mondták a márkaboltban, hogy elvileg nem lehet kiszedni belőle az adatokat, azt ajánlották, tiltsam le a kártyámat.” Ekkor tapasztalták meg, hogy ilyenkor nem csak a telefonunkat veszítjük el, hanem mindent, ami benne van, adatokkal, információkkal együtt.

„Manapság teljesen hozzánk nőtt, az intim szféránk része az okostelefonunk, olyan mintha a bőrünk lenne.”

A kezdeteknek a három testvér vágott neki, a technikai know-how-t azonban a Sohajda-génállomány már nem fedezte. (A családi háttérhez még hozzátartozik, hogy mindhárman amerikai iskolába jártak Magyarországon, és már általános iskolában volt olyan tanórájuk, ahol a vállalkozásról tanultak.) Ketten csatlakoztak hozzájuk, egyikük az elektronikához, másikuk a gyártástechnológiához ért, így áll most össze az ötfős csapat:

Macher Péter, Sohajda Ábel, Sohajda Júlia, Sohajda Csongor és Szilágyi Richárd (fotó: Sebestyén László)

  • Sohajda Juli, a Safeskin arca és hangja. Ő sztorizik a legtöbbet, az értékesítés és az üzletfejlesztés hárul rá, tanult két évet a University of Southern California egyetemen és dolgozott is Kaliforniában egy nemzetközi kockázati tőkealapnál, itthon pedig Corvinus után az egyik Big Four tanácsadócégnél foglalkozott stratégiai tanácsadással.
  • Sohajda Csongor, az ötletember. A fejéből pattant ki a Safeskin, azóta is ő dobja fel az ötleteket, mivel lehetne fejleszteni a terméket. Viszi az operatív ügyeket és a termékmenedzsmentet, Julihoz hasonlóan benne van a tengerentúli egyetemi közegben, a kettejük kapcsolatrendszere sokat segít az amerikai piacra való betörésben.
  • Sohajda Ábel, a pénzügyes. A legfiatalabb és legprecízebb, pénzügy-számvitel szakon tanul a Közgázon. Csak fogja a fejét, miközben a testvérei nevetve mesélik, hogy már óvodában is pénzzel játszott.
  • Szilágyi Richárd, a zseni. Ő felel mindenért, amiben van szilícium. Hetedikes korában épített magának egy rádiót, ami elem nélkül működött, a „levegőből” (elektromágneses hullámokból) nyerte az energiát, és a 30 méteres antennájával fogta a Kossuth Rádiót, még ha nagyon halkan is. A BME villanykarán találták meg, a Simonyi Szakkollégiumban.
  • Macher Péter, a tapasztalt technikai guru. A többiek húszas éveik első felében járnak, ő a harminc elejét tapossa. Gyerekkorától az űriparban és katonai iparban is érdekelt családi gyártócégben ügyködött, arra nevelték és képezték, hogy átvegye a vállalkozást. Amikor azonban az átadásra került volna sor, szülei úgy érezték, van még bennük energia a vállalat további vezetésére. Azóta külön utakon jár, ő a Safeskin vezérigazgatója és technikai igazgatója egy személyben.

Visít és leblokkol, ha túl messzire kerül

Megkértem, hogy hozzák el a prototípust kipróbálni, erre szolídan kicsaptak egy fémbőröndöt az asztalra. Persze nem egy konkrét széf a termékük, de hatásosan játszottak rá a nevükre, amikor kinyitották, 3 elem tárult fel:

  • Egy két részből álló tok, ami alulról és felülről a telefonra csúsztatva egy spéci retesszel összezár, emberi erővel feltörhetetlen, hátul bőrbetéttel. Alsó felében kis töltőfejes csatlakozóval kapcsolódik a telefonhoz, és megakadályozza, hogy lopás esetén kikapcsolják vagy használják. A tok nem csinál bunkofont az almából, szélességben és vastagságban 1-2 millimétert dob, alul nyúlik kicsit jobban tovább, 9 milliméterrel, a Lightning-fej és az elektronika miatt.
  • A szem, ami egy kulcstartóhoz vagy slusszkulcshoz hasonlít. Ezt kell magunknál tartani, Bluetooth-on kapcsolódik a telefonhoz, és érzékeli, ha messzire kerül tőlünk a telefon. Ezzel lehet feloldani a spéci reteszt és levenni a tokot, három színből álló színkóddal nyitja a zárat.
  • És az app, amiben személyre lehet szabni a beállításokat: milyen távolságot engedélyezünk a telefontól (két opció van, egyik 3-5 méter, a másik 7-8 méter távolságot enged), megadhatunk biztonságos zónákat, például a munkahelyünket, hogy ne riasszon feleslegesen, ha átmegyünk a másik irodába.

Bal kezében a Safeskin tok, jobb kezében az őrszem (fotó: Sebestyén László)

Gyorsan le is teszteltem velük a kütyüt a kávézóban, ahol találkoztunk: tok felpattint, őrszem elő, az applikáció aktiválva, jöhet a lopás. Az önkéntes tolvajunk az „engedékenyebb” beállításnál sem ért el a kijáratig, mire olyan égtelen visításba kezdett a kezében a telefon, mint egy combosabb autóriasztó. Ilyenkor a kezdőképernyő bemerevedik, semmit nem lehet kezdeni a telefonnal, és addig bömböl, amíg az őrszem gombjának hosszú megnyomásával fel nem oldjuk a tokot.

A hangszóró 100-110 decibellel szól, így ha fesztiválon, koncert alatt, vagy csak simán tömegben kelne lába az iPhone-nak, akkor is mindenki észreveszi, merre szalad a telefon.

Persze nem 100 százalékos a védelem, ha az egész táskát telefonnal, a szemmel együtt lopják el, akkor a Safeskin sem ment meg minket, illetve a riasztó sem örökké szól, hanem amíg van szufla a telefon akksijában – utolsó erejével azért még felküldi a GPS adatait az alkalmazásba, amit telefonon kívülről is elérhetünk. A célkitűzésüket, hogy a lopás/elvesztés utáni kritikus másodpercekben azonnal értesüljünk, hogy gáz van, azt teljesíti az eszköz.

Kínában is gyárthatnák, de csak magyar beszállítókkal dolgoznak

A csapat Péter csatlakozásával lépett magasabb szintre. Az ő szaktudása és beszállítói kapcsolatrendszere nélkülözhetetlen volt, hogy az ötletből tervrajzok, kész gyártási folyamat és legyártható termék legyen. „Három szempontnak kellett megfelelnünk a tervezésnél: 1) olyan védelmi réteget képezzen a tok, ami esztétikus, mégis olyan biztonságos, mintha egy széfben lenne 2) olyan elektronika kialakítása, ami érzékeli és értesít minket, ha eltűnik a telefon 3) mindennek pedig meg kell felelni az Apple szabványának.”

Ahhoz, hogy Apple-kiegészítőt gyárthassanak, részt kell venniük az MFI (Made for iPhone) programban, ahol a techcég a legapróbb részletekig bevizsgálja a terméket és leellenőrzi a beszállítókat.

„Ricsinek, a fejlesztőnknek az 1200 oldalas Apple-szabvány dokumentáció lett a Bibliája.”

Nem márkahűségből esett a döntésük az Apple-re, praktikus okok szóltak mellette. Egyrészt a statisztikák alapján az almákat lopják a legjobban, a szűk termékpaletta és a nagy darabszám miatt méretgazdaságos a gyártás, nem utolsó sorban pedig az iPhone-ok high-end státuszszimbólumok, a tulajok pénztárcája is könnyebben nyílik egy-egy drágább kiegészítő láttán.

Meg sem fordult a fejükben, hogy spórolásból Kínában gyártassanak alkatrészeket. „Ha kínai partnerekkel dolgoznánk, sokkal hosszadalmasabb és körülményesebb lenne a gyártási folyamat, ha gond lenne a minőséggel, akkor hosszú heteket veszítünk az egyeztetéssel és szállítással, a végén pedig drágább lesz a gyártás.

Közben Magyarországon gyakorlatilag bármit le lehet gyártatni, méghozzá jó minőségben.”

Három beszállítóval dolgoznak, nevesíteni nem szeretnék őket, annyit árulnak el, hogy az elektronikát egy nagynevű fehérvári cég szállítja, a hátlapon lévő bőrbetétet pedig egy olyan magyar bőrgyártó, ami luxusautók belső bőrfelületeit készíti.

Hogy mennyi?! Ennyi. 

Az indulótőkét a saját megtakarításaikon túl a klasszikus család-barátok-bolondok modellben dobták össze, körülbelül 4 millió forintot, apránként. Ez egészült ki 2017-ben a Hiventures befektetésével – két ütemben összesen 140 millió forintot invesztálnak a startupba.

Amikor Kisgergely Kornélt, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük, hogy miért láttak fantáziát a csapatban, elmondta, hogy a Hiventures magvető befektetési programja arra ad lehetőséget, hogy a termékre elindítsák  a szabadalmi védelmi eljárást és egy meghatározott mennyiségű megrendelést sikeresen teljesítsenek.

“A Safeskinben lévő növekedési potenciált tovább erősítheti, hogy már előrehaladott tárgyalások folynak az Apple-lel, ami ha sikeresen zárul, akkor az pozitívan befolyásolhatja a termék európai piacra való betörését.”

A Safeskin előtt álló legnagyobb kihívásnak pedig azt tartja, hogy “a terjeszkedés és a piaci részesedés fellendülése mellett fontos, hogy a gyorsan változó nemzetközi piachoz és versenytársakhoz hamar alkalmazkodni tudjanak, és a lehetséges veszélyeket – például a termék másolása – időben kikerüljék.”

Megkérdeztük még Macher Endrét (Macher Péter édesapját), aki 40 év gépészmérnöki tapasztalatával adott nekik tanácsokat, mi a legkritikusabb mozzanat egy hardvert gyártó induló vállalkozás esetében. Egyértelműen a gyártástervezést nevezte meg: addig kell csiszolni a kütyü terveit, amíg a lehető legkisebb gyártógép-beruházással tudják megvalósítani a sorozatgyártást, amivel utána alacsonyan tudják tartani az egységköltséget.

A prototípust, amit mutattak, 3D nyomtatóval készítették, ez a tesztpéldányokhoz megfelel, de sorozatgyártáshoz be kell ruházniuk fröccsöntő gépekre és szerszámokra, ami 20 millió forintos beruházást jelent. Ezért is döntöttek úgy, hogy közösségi finanszírozási kampánnyal is megfuttatják a projektet, amit eleinte a Kickstarteren terveztek, de a berlini Techcruch Disrupton – ami az amerikai technológiai netes magazin startupexpója – felfedezte őket az Indiegogo menedzsere. Egy jobb ajánlattal átcsábították őket, mentorálást kapnak és segítik összekötni őket viszonteladókkal.

Az első Safeskin-tokok 2018 nyarára várhatóak, kezdésnek iPhone 7, 8 és X szériákra lesz elérhető. A tervezett ár 125 dollár, a kampány alatt 40 százalékos kedvezménnyel kínálják.

Ez még így sem kevés hazai pénztárcához mérve, de nem is a magyar piacra lőnek. Az amerikai, európai high-end felhasználókat célozzák meg: fesztiválozókat, utazókat és üzletembereket, akiknek számításaik szerint megér ennyit, hogy biztonságban tudhassák telefonjukat – és még így is jobban jönnek ki a Safeskinnel, mint ha biztosítást kötnének két évre, plusz az önerő, ami az új telefonhoz kell, ha ellopják.

A kampány márciusban fog indulni, a céljuk 50 000 dollárnyi támogatás összegyűjtése, ezen az oldalon. Ezzel a keresletet is fel tudják mérni, és hogy melyik szériára van igény. Ezután Júlia kiutazik az USA-ba, hogy viszonteladókkal tárgyaljon a kiskereskedelmi forgalmazásról.

(A cikk 2018. 02. 08. 12 órakor frissült a Hiventures vezérigazgatójának válaszával.)


 

"A kő nem lesz könnyebb, ha pehelynek nevezem és az ember sem jobb, ha istennek hívom."