A Ryanair-vezérnek elég határozott véleménye van arról, milyen az, amikor az állam a tulajdonosa egy légitársaságnak vagy egy repülőtérnek.
A Forbes 2023 áprilisi címlapja.
A holnap megjelenő Forbes címlapsztorija a Ryanair ultrafapados légitársaság története és egy interjú a céget a piac első helyére repítő vezérigazgatóval, Michael O’Leary-vel. A szabadszájú Ryanair-vezér a magyar Forbesnak a légiipar jelene és jövője mellett beszélt olyan aktuális ügyekről is, mint ferihegyi repülőtér visszaállamosítása.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – akivel O’Leary-nek már volt egy-két hangzatos csörtéje – épp ma beszélt arról, hogy a magyar kormány az év végéig nagyon szeretné lezárni a Budapest Airport (BA) felvásárlását.
Az O’Leary-vel készült interjúnkban rákérdeztünk, mit szól ehhez a tervhez:
„Minek? Hogy veszteségessé tegye? A kormányok általában nagyon rossz tulajdonosai a reptereknek és légitársaságoknak. Láthatjátok, hogy a Malévval is milyen kiváló munkát végeztek. Az állami tulajdonost gyakran sarokba szorítják a szakszervezetek és a hosszú távú infrastrukturális beruházások helyett rövid távú szavazatszerzési céllal hoznak rossz döntéseket.
Én odamegyek a Boeinghoz és rendelek 150 gépet másfél milliárd dollárért, egy kormány, ha akarja se tehetne hasonlót, mert a közpénzre vigyáznia kell. A lényeg, hogy az üzleti célú utaztatást a magánszektor sokkal eredményesebben tudja üzemeltetni, mint az állam.”
Nagy Márton ma ezzel szemben éppen arról beszélt, hogy a befektetők is látják, hogy az állam milyen jó gazdája lenne a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek.
„A magyar kormány sokkal jobban tudná fejleszteni a repülőteret, a befektetők is látják, hogy a kormány másfajta szemléletben többet tud ebből kihozni”
– mondta a gazdaságfejlesztési miniszter.
O’Leary beszélt a Forbesnak a nagy versenytársról, a magyar gyökerű Wizz Airről is: szerinte nem bírják velük a versenyt Európában, ezért választanak egyre hosszabb útvonalakat.
A lap szerdától kapható az újságárusoknál. Itt lehet belenézni a tartalomba:
AZ EGYIK LEGNAGYOBB ÁLLAMI ÜZLET LEHET
A legutóbb kiszivárgott hírek szerint a mostani tulajdonosok 4,4 milliárd euróért válnának meg a Budapest Airporttól. Ez kifejezetten magas ár a régiós, tőzsdén jegyzett repterek értékéhez képest. A reptéren számos fejlesztést hajtottak végre az elmúlt időszakban, a koronavírus után pedig kezd helyre rázódni a piac, bár bizonytalanságok még bőven vannak.
A BA stabil pénztermelőképességgel rendelkező cég. A járvány előtti utolsó békeévben, 2019-ben 110 milliárdos forgalom mellett 29 milliárdos adózott eredményt termelt. Az utóbbi két lezárt üzleti év (2020, 2021) ugyanakkor komoly veszteséget hozott, 40 milliárd és 32 milliárd volt a mínusz. Igaz, a forgalom is több mint felére esett vissza, 2020-ban 43 milliárd, 2021-ben 52,9 milliárd forint volt.
Ez nem feltétlenül fogja döntően befolyásolni a végső árat, hiszen a BA 2005-ben 75 évre kapott koncessziós jogot a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működtetésére, és mint láttuk, ha a piac rendbe jön, vissza fogja tudni termelni a veszteséget bőven. A magyar állam viszont nagyon akarja a repteret, miközben a mostani tulajdonosi konzorciumon nincs eladási nyomás – hacsak a kormány nem teremt olyan helyzetet.
Egy 4 milliárd euró körüli vételárral ez lehet az egyik legnagyobb felvásárlás, amiben az állam részt vesz. A Vodafone-tranzakció 1,63 milliárd euróra rúgott, itt az állam kisebbségi befektetőként szállt be. 2011-ben a Szurgutnyeftegaztól a Mol 21,1 százalékos részvénypakettjének visszavásárlására 1,88 milliárd eurót költött az állam.
