Alacsony ökolábnyom és etikus módon előállított ruhadarabok – Tóth Sára Palanta nevű ruhakölcsönző startupjánál ez a két legfontosabb kritérium. Az egyelőre csak Hollandiában futó vállalkozás nemcsak üzletileg érheti meg. A Palanta önmagában nem fogja átalakítani a világ egyik legszennyezőbb szektorát, de a tudatos öltözködés terjesztésével legalább lokálisan csökkentheti a divatipar pusztító hatását.
Vízpazarlás, szén-dioxid, szeméttermelés a divatipar bűnei között
„Pakoltam a bőröndömbe, és azt vettem észre, hogy rengeteg ruhám van. Mentségemre szóljon, hogy nagy része anyukámtól meg turkálókból volt, de így sem voltam túl tudatos” – mondja Tóth Sára, a Palanta fenntartható ruhakölcsönző startup alapítója. A gazdálkodás és menedzsment szakon végzett Sára egy birminghami ösztöndíj program miatt költözött ki Angliába, egy darab kofferral. A divatszerető lány kísérletezni kezdett, és hamar rájött, hogy
a pár darab ruha igazából rengeteg különböző módon viselhető, csak egy kis fantázia kell hozzá.
Angliában a boltok sok gyümölcsöt és zöldséget árulnak műanyagcsomagolásban – ez volt a fő katalizátora annak, hogy Sára egyre inkább érdeklődni kezdett a környezetvédelem és a fenntarthatóság iránt. Érdeklődése leginkább a divat felé irányult, rengeteg olyan blogot, könyvet, videót nézett meg, amik az ágazat káros környezeti hatásairól és a fenntartható divatipar szereplőiről szóltak.
Tóth Sára, a Palanta alapítója // fotó: Sascha Brolman,
szerkesztés: Laura van der Spek
Ugyan utóbbi
kezdeményezések itthon még nem élik virágkorukat, világszinten viszont egyre
nagyobb piac épül a fenntartható öltözködés köré. „Ezekből sosem elég. Még
mindig sok olyan ember van, akiket meg kell győzni arról, hogy ez egy jó dolog”
– mondja Sára.
A divatipar kártékony környezeti hatása elképesztő, az ENSZ kutatásai szerint a szektor a világ második legnagyobb vízpazarlója. Globálisan nézve a szennyvizek 20 százalékáért felel, és a világ szén-dioxid-kibocsátásának 10 százalékáról is az ágazat tehet. Nemcsak a gyártás és a szállítás okoz gigantikus környezeti károkat, hanem a fogyasztók is. Egyre több fast-fashion divatcikket vásárolnak, a darabokat viszont rövidebb ideig, vagy soha nem is hordják.
Sára 2019
januárjára jutott el odáig, hogy ő maga is vállalkozást építsen a téma köré.
Eredetileg olyan online piactér létrehozása volt a cél, ahol az általa
bemutatott fenntartható márkáktól lehetett vásárolni.
Aztán jött Matt D’Avella, a Netflixen látható Minimalista című sorozat rendezője, akinek Youtube-videója átírta az üzleti tervet. A férfi a Japánból indult minimalizmus híve és terjesztője, az irányzat a tárgyaktól való függéssel veszi fel a harcot. A minimalisták úgy tartják,
ha a sok felesleges kacat eltűnik, fókuszáltabbak leszünk, mellesleg ez a pénztárcánknak is jót tesz, és megfékezi az esztelen halmozást és pazarlást is.
Sára sokat merített a rendező munkásságából, de az üzleti koncepciójához szükséges heuréka! pillanat egy konkrét videónál ütött be. D’Avella a síruhák kapcsán értekezett a ruhakölcsönzés jótékony hatásairól. „Ott kattant be, hogy én nem eladni szeretnék dolgokat. Azt akarom, hogy azokat praktikusan lehessen használni” – mondja Sára. A startup a körforgásos gazdaság jegyében az eladás helyett a bérlésre állt át.
Köszönöm, megspóroltál nekem 300
eurót
„Az avokádó már nem fenntartható, és a drogbárók is áttértek a termesztésére” – mondja Sára. A Palanta majdnem Avocado Wardrobe néven indult, aztán az alapító átgondolta a dolgot. „Az a célom, hogy a startup, amit én most palántaként elkezdtek, később egy nagy fává nője ki magát.” A Hollandiában szárnyait bontogató Palanta kiejtése ráadásul idegennyelv-kompatibilis. Könnyű kiejteni, és mivel hangzásban hasonlít a spanyol planta és az angol plant szavakra, megértés nélkül is sugallja, hogy itt valami „zöld dologról” van szó.
Sára korábban az Educate nevű magyar startupnál dolgozott, vállalkozása alapozásánál az ott tanultakhoz nyúlt vissza. Az üzleti terv kitalálásakor, 2019-ben Hollandiában élt, a Palantát már itt kezdte el felépíteni. Szűkült a termékpaletta, a férfi ruhák ötletét elvetette, online ruhakölcsönzőjének célcsoportja végül a kismamák és a kisgyerekes anyukák (beleértve a babák) lettek.
Ők azok, akiknek a testalkata gyorsan változik, és az új ruhákat rövid időn belül nem tudják majd használni.
Az alapító mindkét oldallal, a célcsoporttal és a partnereknek szánt fenntartható ruhamárkák képviselőivel is sokat interjúzott. Ötletére volt igény, a kölcsönözhető koncepcióval mindenki jól jár. A márkák az alacsonyabb ár és a Palanta marketingje miatt szélesebb körhöz eljutnak, a vásárlók pedig kísérletezhetnek, és olcsóbban jutnak hozzá a ruhákhoz. „Egyszer egy hölgy, miután visszahozta a ruhát, azt mondta, hogy »soha többet nem fogok ilyet venni, mert nagyon rosszul áll. De köszönöm, megspóroltál nekem 300 eurót«” – meséli Sára. A jelenlegi időszakban a bérlés hossza egy hónap, ez terveik szerint a jövőben módosulhat.
Az érdeklődés először inkább a márkák oldaláról érkezett. Sára szerint a fogyasztói oldalról még hiányzik a tudás, a Palanta edukációs workshopjain ezt a hiányt próbálják pótolni. „Régen például tök normális volt, hogy ha elszakad a nadrágod, megjavítod, és nem újat veszel. Ma már ez egyáltalán nem így megy” – mondja.
Varrókurzusokat is tartanak, és megmutatják, hogyan lehet a ruhatárat új ruhák nélkül, a meglévőek újragondolásával felfrissíteni.
Sára önálló márkát nem tervez, azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy időnként partnereikkel piacra dobnak pár limitált Palanta-szériát. „Nagyon sok a király fenntartható márka, mi leginkább őket szeretnénk támogatni.”
Most nyolc partnerrel (három baba- és öt női ruhamárka) van megállapodásuk, Sára tőlük még májusban vásárolt 150 ruhát nagykereskedelmi áron. A weboldalon ezeket a tervezői darabokat lehet kibérelni (jelenleg az eladási ár 20 százalékáért, ez egy 290 eurós blézernél 58 euró/hó), de mennek a tárgyalások egyéb márkákkal is. Az üzleti modell a későbbiekben biztosan változni fog, Sára nem egy összegben szeretne a ruhákért fizetni, hanem a bérlések után. „Az a cél, hogy ezeket a márkákat folyamatosan tudjam támogatni. Airbnb-szerűen működnénk, a bérlések után a márka mindig jutalékot kap.”
A jövőben a partnerek ruháikat három különböző méretben küldhetik el. Cserébe a Palanta adja a weboldalt, a minőségellenőrzést, a tisztítást, a csomagolást és a szállítást, és ha a ruha eléri azt az állapotot, amikor már nem kiadható, segítenek a végleges és kedvezményes eladásban. Sára szerint a legnagyobb hozzáadott érték mégis a marketing. A fenntartható ruhamárkákat a drága gyártás miatt költségesebb bevezetni a piacra, és a marketingre sokszor már elfogy a pénz. Nemcsak kampányokkal segítenek, hanem gesztusokkal is. A Palanta marketingese például az egyik márkájuk blézerét viselte a holland Vogue interjúja alatt.
Hál isten, van konkurenciánk!
A Palanta csak olyan ruhákkal foglalkozik, amik fenntartható forrásból származnak, ennek pedig két aspektusa van: az ökolábnyom mértéke és az emberi tényezők. „Számít, hogy hogyan készül el az anyag. Egy pamutpólóhoz például 3000 liter vizet használnak, míg az organikus pamutot esővízzel pótolják.”
Az emberi részénél az etikus munkakörülményeket figyelik, vagyis hogy a munkások humánus munkakörnyezetben, normális fizetésért dolgozzanak.
Azokat a márkákat is támogatják, akik törekednek a fenntarthatóságra, ám anyagi lehetőségek még nem engedik meg azt, hogy a teljes kollekciójuk organikus legyen. Ebben az esetben a Palanta csak ezeket rakja fel a weboldalára. Van külföldi márkájuk is, egy olasz hölgy varrodája például azokból a három-négyméteres anyagokból készít blézereket, amiket a legnagyobb gyárak már kidobásra ítélnének. (Jelenleg hét blézerük van, ezeket egyszerre postázta ki Sáráéknak a nyáron.) Ezek nem kezdettől fogva fenntartható anyagok, de sok felesleges hulladéktól mentik meg a környezetet.
A Palanta működése
A Palanta hivatalosan szeptemberben startolt, az amszterdami nyitó eseményen százan üdvözölték az indulást. Sára szeretné befejezni a három mentorprogramot, emellett befektetőket és társtulajdonost is keres. „Eddig saját pénzből finanszíroztam a Palantát, de sokkal gyorsabban tudnánk növekedni és több embert elérhetnénk, ha több tőkénk lenne rá. És persze jó lenne valakivel megosztani az örömöket és a nehéz időszakokat is.” A startup anyagi hátterét a bevétel mellett Sára angliai ösztöndíjának maradéka és holland félmunkaidős állása biztosítja, két marketingest már tudott alkalmazni részmunkaidőben. Eddig körülbelül 17 ezer eurót tett a cégbe, haszon még nincs a szeptemberi indulás óta. Az azóta 200 ruhára bővült kollekcióból 30 volt már kibérelve, egy új márka csatlakozott, további három pedig 2021-ben lesz partnerük.
Egyelőre a startup stabilitása a cél, de a későbbiekben szeretnének külföldi Palanta-hubokat is. (Barcelonából már volt is érdeklődés.)
A helyi raktárakból a szállítás sokkal fenntarthatóbb és olcsóbb, mintha a holland központból küldenék ki a ruhákat. A nemzetközi jelenlét a tervezőknek is jó lehetőség lenne, így például a magyar divattervezők is bemutatkozhatnak külföldön.
„Tavaly dobtuk piacra az I love Nature kollekciót, ami kizárólag
természetes anyagokból áll” – mondja Laár Györgyi, a Cseppke egyik alapítója. A
magyar vállalkozásra Sára szülei akadtak rá, miután megnézték a Cápák között
című műsort, ahol Györgyi és alapítótársa Giret Fruzsina is szerepeltek. „Sára
úgy gondolta, hogy összhangban vagyunk az ő elgondolásával. A bébiruhák is
olyanok, amikből nem érdemes nagy készleteket vásárolni, hiszen gyorsan megnőnek
a babák.”
A hét éve működő Cseppke organikus termékei növényi alapúak, varrónőik tisztességes fizetésben részesülnek és kulturált munkakörülmények között dolgozhatnak. A kollekció természetes, magyar alapanyagokra épít. (Egyedül a bélésanyag származik Hollandiából, mivel itthon nem találtak a célnak megfelelő organikus anyagot.) A vállalkozás hulladékmentesen dolgozik, a maradék anyagokból sálakat vagy sapkákat készítenek.
Sára 10 darabot vásárolt a Cseppke kamáslis tipegőzsákjaiból és babahálózsákjaiból, s néhány további terméket pedig népszerű holland influenszer anyukáknak küldtek ki. A partnerség erősödött, hiszen, ha minden a tervek szerint halad, Sára lesz a Cseppke Benelux márkaképviselője is.
A Palanta a kisebb ökolábnyom miatt egyelőre csak Hollandiában érhető el.
A szállítás egyik fele biciklin történik, a másik felét egy e-autós futárcég végzi. A csomagolás komposztálható anyagból, kukoricából készül, a mosást pedig egy organikus mosószereket használó hágai mosoda végzi. „Jelenleg a nappalimban van a raktár” – mondja Sára. Nemrég az egyik divatstartupokat gyűjtő coworking cég (De Wasserij is an incubator for innovative fashion in Rotterdam) felajánlott neki egy irodát, így lehet, hogy Sára ruhái élőben is megnézhetőek lesznek. A megrendelések ennek ellenére továbbra is online történnek, nem akarnak fizikai boltot.
„Hál istennek, van konkurenciánk! – mondja Sára. A zero-waste irányzatok egyre inkább felkapottak Hollandiában is, de a kínálat és a működés szempontjából vannak különbségek. Páran offline üzletekkel próbálkoznak, ezeknél azonban sok a járulékos költség, a drága amszterdami bérleti díj mellett a működés áramot és vizet is igényel. Máshol a kínálat eltérő, nagyon megy a vintage és a négy-nyolc napra bérelhető alkalmi ruhakölcsönzés (itthon a Zöld cipős lány startup foglalkozik hasonlóval). Sáráék továbbra is csak a fenntartható forrásból származó dizájner ruhákra koncentrálnak.
Hogyan működik?
A választható ruha a Palanta oldalán megrendelhető, a darab egy hónapig lehet a fogyasztónál. A szállítás előtt a vevőnek kauciót kell fizetnie, ezt a későbbiekben szeretnék majd megszüntetni, hogy kényelmesebb legyen a bérlés. A csomagot válaszküldemény formájában lehet visszaküldeni.
