Az már biztos, hogy a koronavírus-vakcina kifejlesztéséért folyó verseny első helyezettjei idén nem fognak tudni annyi oltóanyagot beadni, amennyire az optimistább előrejelzések számítottak. Jövőre azonban nagy sebességre kapcsol a gyártás, ha a gyógyszercégek le tudják küzdeni az előttük álló nehézségeket.
A német Biontech és az amerikai Pfizer gyógyszercég november 9-én jelentette be, hogy a vakcinájuk a tesztelésének harmadik fázisában 90 százalék feletti hatékonyságot ért el. Egy hétre rá a klinikai tesztelés utolsó fázisának elején 94,5 százalékos hatékonyságot mutattak az amerikai Moderna adatai. A Pfizer és a Moderna úgy becsülte, hogy januárig 45 millió adagjuk lesz, ha a vakcinákat hamarosan engedélyezik.
Az iparági elemzők és a cégek vezetői optimista számításai szerint jövő tavaszig több százmillió adagot készítenének a vakcinából, de előtte még le kell küzdeniük jó néhány akadályt. Az oltóanyagok gyártási nehézségeit a The New York Times gyűjtötte össze. Először is, a Moderna és a Pfizer olyan új gyártási technológiát alkalmaznak, amelyeket még eddig még nem engedélyeztek széleskörű használatra. Emellett a gyógyszercégeknek azzal a kihívással is szembe kel nézniük, hogy megfelelő mennyiségben és gyorsaságban tudják beszerezni az oltóanyagok összetevőit ahhoz, hogy magas minőségű vakcinát tudjanak előállítani. Az oltások készítéséhez ezen túl állandóan biztosítani kell a steril körülményeket, valamint a páratartalom és a hőmérséklet pontos szabályozását.
Az amerikai Warp Speed nevű szövetségi művelet idénre 300 millió legyártott dózist tűzött ki célul, de a most bejelentett tervek messze elmaradnak ettől, tekintve a gyártási folyamat nehézségét és kiszámíthatatlanságát. A Pfizer nyári előrejelzései szerint az év végéig 100 millió adagot gyártott volna le, ma már ennek a felét tartják reálisnak.
A Warp Speed egyik fő célja az volt, hogy több gyógyszergyárral együttműködve állítsanak elő oltóanyagokat még a klinikai vizsgálatok befejezése előtt, hogy több millió adag készen álljon, ha a vakcina sikeresnek bizonyul. Később már látható volt, hogy sokkal észszerűbb néhány ezer adagot előállítani ami a klinikai vizsgálathoz szükséges, még akkor is, ha ez valamivel lassítja a folyamatot.
Ahhoz, hogy az oltóanyagot megfelelően el tudják majd mindenhová juttatni a tároláshoz szükséges rozsdamentes acélból készült tartályokra és egyedi gyártású műanyag zacskókra is szükség lesz. Az ezeket gyártó cégek kapacitásán is múlik, hogy mennyire lesz gyors a gyártási folyamat. A nehézségeket fokozza, hogy a Pfizer és a Moderna olyan technológiát alkalmaz, amely egy messenger RNS néven ismert genetikai anyagot tartalmaz.
Ezt még soha nem gyártották akkora mennyiségben, amelyre most szükség lesz.
A Moderna még soha nem dobott a piacra vakcinát, így körültekintőbb becslést adott, amikor arról volt szó, hogy mennyit tudnak év végéig gyártani. A cég előrejelzései szerint 2020 végére több 10 millió adagot gyártanának, a teljes immunitáshoz személyenként ebből két adag szükséges. A Moderna több, mint 2 milliárd dolláros támogatást kapott az amerikai államtól összesen 100 millió adag kifejlesztésére és gyártására. A vállalat szerint január előtt mintegy 20 millió adagot tudnak szállítani.
Versenytársainak többségével ellentétben a Pfizer nem fogadta el a szövetségi pénzeket a gyártás gyorsítása érdekében. Ehelyett vállalta, hogy 100 millió adagot ad el az amerikai kormánynak 1,95 milliárd dollárért. A cég hasonló előzetes adásvételi szerződéseket kötött többek között az Egyesült Királysággal, Kanadával és Japánnal. Dr. Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója szerint annak az 50 millió adagnak a felét, amit az év végéig fognak legyártani Amerikán kívül fogják értékesíteni.
A cég többek között azért nem tudta teljesíteni a nyári becsléseit, miszerint 100 millió adagot fognak 2020 végére gyártani, mert új berendezéseket és megfelelő alapanyagokat is kellett szerezniük, ami lassította a folyamatot.
A Pfizer a mostani előrejelzések szerint 2021 végére 1,3 milliárd adag oltóanyagot tud majd gyártani.
Borítókép: CDC // Unsplash
