A ZDA-Zoboki Építésziroda lassan másfél évtizede dolgozik azon, hogy építészeti karaktert adjon az egyik vezető hazai cégnek, aminek az eredménye egyre markánsabban látszik a kőbányai tájban. A Richter Gedeon épülő székházát Zoboki Gábor és Csiszér András építészekkel jártuk be. Exkluzív.
Az 1901-ben alapított Richter Gedeon Nyrt. nemcsak egy a hazai gyógyszergyárak sorában, hanem – tizenkétezernél is több alkalmazottjával és 800 milliárd forintnál is magasabb árbevételével – az egyik legfontosabb magyar vállalat. Nem csoda, hogy korábbi vezetője szerepelt már címlapunkon, új székházuk terveit pedig már akkor bemutattuk, amikor még csak a rajzasztalon léteztek.
A Gyömrői út kőbányai vége jellegzetes táj. A sort egy-egy szerelvényüzlet és parkoló indítja, majd megindul a gyógyszergyári épületek hosszú sora: kék-fehér színű, alumíniumborítással fedett újabb gyárépületek és klinkertéglával épült régebbi házak követik egymást az út mindkét oldalán, kanyargó csövek, konténerekbe telepített fiatal fasor fémjelzik a sajátos miliőt.
Az egyik kereszteződésnél egy gyaloghíd ível át az út fölött, a magasban összekötve a két oldal épületeit. Az ember hosszasan halad a nyílegyenes úton úgy, hogy mindkét oldalon a gyár területe veszi körül, egy kisebb város a városban, aminek tarka összképét a minimalista RG logó rendezi össze valamiképp. Ez a kör alakú logó ott van a gyaloghídon, és ott van minden irodán és gyárépületen, ameddig a szem ellát.
Ez a tájkép a vállalat múltja, míg az út jobb szélén feltűnik a 2007-ben, szintén a ZDA-Zoboki Építésziroda tervezésében elkészült Kémiai Kutató- és Irodaépület (röviden KKI) – szimbolikusan ez az épület testesíti meg a cég jelenét.
De mit tükröz az egyik legversenyképesebb, külföldön is sikeres magyar vállalat új székháza?
Józan visszafogottság, tervezettség, intelligens megoldások, szép design – röviden ezekkel a szavakkal jellemeztük az épülő központi irodaházat, most bevezetőül álljon itt néhány adat.
A Richter Gedeon új székháza már a jelent és a jövőt testesíti meg. Fotók: Sebestyén László
Az új székház számokban:
- 17 ezer négyzetméter bruttó alapterület a felszín fölött és alatt,
- 8400 négyzetméter hasznos iroda- és konferenciatér,
- 400 állandó irodai munkahely kap helyet az épületben,
- 120 fős konferenciaterem kap helyet az épületben,
- 150 fős étterem kap helyet az épületben,
- 600 darab egyedileg tervezett árnyékoló lamellát építettek az üveghomlokzat elé,
- 2500 négyzetméter zöld tetőkert,
- 400 négyzetméter vízfelület az épület körül,
- 52 új fát és 20 ezer örökzöld cserjét, illetve évelő növényt ültetnek el az épület közvetlen közelében és a tetőkertben,
- 2600 növény kerül az épület belső tereibe,
- 183 darab talajszonda gondoskodik a fűtésről, és részben a hűtésről,
- 2024 első felében készülhet el.
De lássuk, hogy áll most a projekt. Zoboki Gábor és Csiszér András építészekkel jártuk be az épülő kampuszt.
Forbes.hu: A Gyömrői út kőbányai végén járunk, gyárépületek és földszintes műhelyek, étkezdék, lakóházak között, amiről csak mérsékelten jut az ember eszébe a festői szó, de kétségkívül izgalmas átalakulásnak lehetünk szemtanúi. De hol is járunk tulajdonképpen?
Zoboki Gábor: Nincs szebb cégtörténet Magyarországon, mint a Richteré. Hogy ennek az elképesztően okos fickónak, Richter Gedeonnak a munkásságából és szervezőkészségéből, aki egyébként őrületes kataklizmák között hozta létre Magyarország ma is egyik legjelentősebb gyógyszergyárát, mi lett. Örökül hagyott számunkra egy tradíciót és egy nevet. Nagyon kevés olyan vezető vállalat van ma, amely – méretét meghazudtolva – ennyire családias formában élné az életét, mint a Richter.
És ha megnézzük ezeknek a nagy cégeknek az építészeti karakterét, akkor még szűkebbre kell vegyük ezt a listát. Itt jelent meg Magyarországon először egy tudatos építészeti karakterteremtés egy cég arculatában.
Volt egy nagy lehetősége a rendszerváltás utáni sikeres nagyvállalatoknak, amikor itt nagyon ment minden, hogy egy karakteres headquarterrel jelentkezzenek. Jelentőségüket akár egy függőleges obeliszkkel is megörökíthették a budapesti tájképben.
Erre szerencsére csak egyetlen cég vállalkozott, és reméljük ennek a példája be is bizonyította, hogy nem ez a helyes útirány.
Tényleg úgy tűnik. De akkor mi?
Nagyon érdekes, hogy a Richter székhelye gyakorlatilag az alapítása óta ugyanott található. A több mint 120 éves története során biztosan elköltözhetett volna, de ennek ellenére nem otthagyott mindent, mint egy kőbányát vagy mint egy funkcióját vesztett épületet szoktak, hanem Bogsch Erik elnöksége alatt ez a vállalat tudatosan elkezdett arculatot építeni, és ennek a hajnalán megjelent a mi cégünk is. Mert itt az építész és a kliens mindig szimbiózisban van.
Lehet egy építész zseniális, meg egy kliens is lehet nagyravágyó, de hogyha ott nincs meg a kémia, akkor halál.
Ilyen lesz az új Richter-székház. Fotók: Sebestyén László / Forbes (23 kép)
Itt láthatóan megvan a kémia. Mit találtunk ugyanitt tíz–tizenöt évvel ezelőtt?
Ez a cég tehát húsz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy arculatot akar kapni, ezzel az arculati tervezéssel indult minden. A korszerű csomagolás, kutatás, gyártás és a vállalatvezetés akkoriban szanaszéjjel, mindenféle „maradék” épületekben volt elhelyezve. Mi elkezdtük az egyes egységeket városrendezési egységekbe tömöríteni. Azóta rengeteg ipari épület lebomlott, zöldfelületek kerültek a helyükre.
Forbes.hu: Egy cég székháza – jó esetben – sokat elárul magáról a vállalat működéséről. Itt mit árul el?
Az üvegfal, a korlát, a burkolat, a bútor, minden egyedi, egyedi tervezésű és majdnem kézi gyártású. Véleményem szerint attól, hogy még a 21. század második évtizedében egy kortárs épületen ez a kézműves, természetes anyaghasználatú karakter megjelenik, sokkal közelebb érzed magadat a házhoz
Csiszér András: Azért volt jó az együttműködés a Richterrel, mert nagyon hasonló volt a gondolkodásmód. Nálunk az irodában abból indulunk ki, hogy a házat bentről kifelé kezdjük tervezni. Tehát alapvetően a háznak jól kell működnie, megfelelő funkcióval kell rendelkeznie, és akkor tud önazonos lesz. Gyakorlatilag ebből a belülről kifelé való építkezésből nő ki minden egyes épület, amit tervezünk. Ezért van az, hogy nincsen két ugyanolyan ház, de mégis mindegyiket ugyanazzal a gondolkozásmóddal tervezzük meg. Az intuíciók sora és logikája végigkövethető. A 2007-ben átadott Kémiai Kutató- és Irodaépület azért ilyen, mert az innováció helye – a teljes vállalatot leképezi. Míg a most épülő központi székház pedig azért olyan, mert a célunk a közösségépítés volt.
Mik voltak az alapvető gondolatok, amik megfogalmazódtak? És mekkora szabadságot kaptatok ahhoz, hogy ezt megvalósítsátok?
Csiszér: A Richter tökéletesen tudja, hogyan működik és hogy építészetileg mit kell kívülről üzennie. Hogy ezt milyen építészeti formába öntsük, ezt viszont ránk bízta.
Mindkét épületen kulcsfontosságúak a lépcsők, és nemcsak esztétikai értelemben. Miért?
Az emberek még ott is, ahol egyébként hibrid munkavégzés van, azért mennek be az irodába, hogy egymással találkozzanak. Ezeket a helyeket kell nagyon erősen fókuszba hozni, mert a közösségi munkát, az egymással való kooperációt, a spontán kommunikációt, egy csomó ötletet és újdonságot az egyébként ismeretlen helyzetek összekapcsolása teremti meg. Nos, a Richter ebből a fajta munkametódusból profitálhat a piacon. Nagyon erős a kapcsolat a két épület között. Mindkettő egy-egy gyönyörű formákkal teli belső térre szerveződik, amely összefogja az épület teljes vertikumát. Ez a közösségi találkozóhely közlekedőtér is egyben, lehetőséget teremt a liftek használatának háttérbe szorítására. A virtuózan megfogalmazott lépcsők az épületek legintenzívebb tereit járják be. Onnan szépen – ahogy az épület két vége felé haladunk – egyre csendesednek a funkciók.
Nem először dolgoztok együtt a Lab5 csapatával, akik az elmúlt években beleásták magukat a biofília világába.
A természetes felületek nagyon fontosak voltak, mivel korábban is azt tapasztaltuk, hogy a növényzet előbb-utóbb megjelenik a házban – ha nem tervezetten, akkor tervezetlenül. Tehát épp ezért merült fel, hogy miként tudunk valós zöldfelületeket, irodatérben működő belső kerteket megjeleníteni az épület különböző pontjain. A Lab5 ezeknek a belső téri zöldfelületének a megtervezésében nagyon profi.
Mit találunk ezen a vidéken tíz év múlva?
Zoboki: Meggyőződésem, hogy ugyanúgy átalakul majd, mint évek alatt a Váci út. Ezek a viszonylag alacsony beépítettségű területek, elsősorban lakófunkciók, egy pillanat alatt újulnak majd meg. Ma már látszik, hogy a Richter területén tudatosan zajlik egyfajta háromrétegű, a Gyömrői úttal párhuzamosan működő funkcionális, urbanisztikai elrendezés – amit hatalmas parksávok választanak el. Engem meghat, hogy tíz év után ma már virágzó, gyönyörű cseresznyefák fogadnak itt.
