A vállalatok többsége most még fix áron kapja az áramot és a gázt, így eddig szinte egyáltalán nem szembesült az idei drasztikus drágulással. Most viszont már senki nem tud árat rögzíteni, mindenkinek a tőzsdei jegyzésekhez kötik a díjakat. Ez az élő szerződések kifutása után jobb esetben is négy-ötszörös, rosszabb esetben 10-15-szörös költségnövekedést okoz majd egyik pillanatról a másikra, hívta fel a figyelmet hétfői cikkében a G7.
Míg a lakosság fix áron kapja az áramot és a gázt az egyetlen megmaradt állami szolgáltatótól, a vállalatok piaci kereskedőkkel szerződnek, és velük alkudnak ki egy díjat egy bizonyos időszakra. Leggyakrabban az történik, hogy a céges fogyasztók készítenek egy előrejelzést arról, nagyjából mennyi gázra és villamosenergiára lesz szükségük az év különböző időszakaiban, és erre a mennyiségre szerződnek le a kiválasztott kereskedővel. Jellemzően egyéves szerződéseket kötnek a gáznál október, a villamosenergiánál pedig január 1-jei kezdettel, de elképzelhető rövidebb vagy hosszabb időtáv is. Alapvetően tehát októberben és 2023 januárjában jöhet az igazi feketeleves a céges rezsiszámláknál.
A kialkudott ár sem feltétlenül fix, köthetik például tőzsdei árhoz is. A cégek többsége azonban a mostani energiaválság kezdetéig a kiszámíthatóságot részesítette előnyben, és az egész áram-, illetve gázévre egy fix díjra szerződött le.
Már most sok olyan vendáglátóhely van, ami bedobta a törölközőt és inkább kivár. Fotó
Áremelkedés már a háború előtt volt
Az energiaválságot a háborúhoz kötő kormányzati kommunikációval szemben az árak emelkedése nem az orosz offenzívát követően, hanem közel fél évvel azt megelőzően kezdődött. Így sok cég már tavaly is komoly drágulással szembesült. Ráadásul a piaci fordulatban bízva sok vállalkozás a végsőkig kivárt, ami ősszel komoly árrobbanást hozott. 2021 októberében a gáz tőzsdei jegyzése forintban nyolcszor, az áramé nagyjából ötször volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Emiatt akkor több – elsősorban jelentős energiafelhasználással működő – cég vezetője is azt nyilatkozta, hogy ilyen árak mellett már nem feltétlenül éri meg fixálni az árakat, jobban járnak, ha a tőzsdei jegyzésekhez kötik azokat. Könnyen lehet, hogy így is lett volna, ha Oroszország nem támadja meg Ukrajnát. A háború miatt azonban elhúzódott az energiaválság, és ahogy a G7-nek egy kereskedő fogalmazott:
most már mindenki nagyon örülne a tavaly ősszel még rendkívül magasnak tűnő áraknak is.
Nagy szám(ok): 1400 és öt-tízszeres
A G7-nek nyilatkozó piaci szereplők szerint a vállalatok nagyjából 90 százaléka végül a fix ár mellett döntött, ami biztosan sokkal alacsonyabb, mint jelenleg. Aki 2021-ben későn kapcsolt, az a gázt 200-300 forintos áron kaphatta köbméterenként, legalábbis a szeptember-októberi közbeszerzések alapján ilyen ajánlatokat adtak ősszel a kereskedők. Ezzel szemben az idei augusztusi átlagos tőzsdei ár 1017 forint volt, a hónapon belüli csúcs pedig közel 1400.
Azok a cégek, amelyek eddig kilowattóránként fixen 20-60 forintért vették a villamosenergiát és köbméterenként 60-200 forint között a földgázt, most egy folyamatosan változó, de jelen állás szerint ötször-tízszer, vagy akár ennél is magasabb áron kapják majd meg ugyanezt.
Mindezért ráadásul jó eséllyel előre kell majd fizetniük, most már ugyanis a kereskedők döntő többsége ezt is előírja.
