Elképesztő olcsó repülőjegyekkel próbálják csábítani a koronavírus-járvány közepette a légitársaságok a turistákat, de ezt pont azért teszik, mert nagyon kevesen döntenek idén nyáron a távoli nyaralás, még kevesebben a repülős utazás mellett. Érdemes bevállalni, miközben egyre több környékbeli országba megérkezni látszik a második hullám? Helyzetkép és tippek.
Minden olyan ország, ahol a turizmusból komoly bevételek származnak, megpróbál egyensúlyozni: a lehető legtöbb turistát magához csábítani úgy, hogy a legkevésbé növeljék a járvány terjedésének kockázatát. Az unió pedig próbál egységes szabályokat kialakítani, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Egyelőre a schengeni zónán belüli szabad utazást sem sikerült elérni, az egyes tagországok maguk döntenek arról, hogy kiket és honnan engednek be és kiket nem.
A legnépszerűbb tengerparti turistacélpontok között komoly verseny alakult azért a kevés turistáért, akik el mernek indulni idén. De országonként változó, hogy kiket engednek be, mennyire szabad a belépés. Van, aki nem válogat, mehet mindenki. Van, aki a járványhelyzet alapján szűr, van, aki az állampolgárság alapján és van aki kötelező tesztet, vagy két hét karantént ír elő. És napról napra változnak a szabályok, illetve az, hogy ki mely országokból fogad turistákat.
Ciprus például három csoportba sorolja az országokat és csak az elsőből mehetnek a turisták teszt nélkül, a másodikból negatív teszt kell, a harmadikból nem lehet beutazni. Málta is csak 21 országból engedi a beutazást. A magyar turista jelenleg abban a szerencsés helyzetben van, hogy mehet bárhova. Ahol van lista, a kedvező magyar vírushelyzet miatt a legjobbak közé sorolják az országot. Csak olyan országokba nem utazhatunk, ahova egyáltalán nem engednek be még mindig a turistákat, ilyen például Norvégia. Ők azt mondják, a belföldiek otthon tartásával idén nyáron pótolják a külföldről érkezőket, nem kockáztatják a vírus behurcolását.
Görögországba elvileg karanténkötelezettség nélkül, szúrópróbaszerű tesztelés mellett utazhatunk, a gyakorlatban a múlt héten az összes utast letesztelték belépéskor az athéni reptéren és egy napig, az eredmény megérkezéséig el kellett különíteniük magukat. Izlandra bárki mehet, de csak a belépéskor a reptéren elvégzett teszt után, amit a turista fizet. Vagy lehet választani 14 nap karantént, ami nem igazán életszerű egy turistától.
A magyar
utazó számára fontos döntési szempont, hogy olyan helyekre is utazhat, ahova a
fertőzöttebb országokból nem lehet menni. Tehát a legbiztonságosabb választásnak
azok az országok látszanak, ahol nagyon alacsony a fertőzöttség és ezt szigorú
beutazási szabályokkal próbálják is őrizni. Az eddig felsorolt országok épp
ilyenek. Természetesen mehetünk olasz és spanyol nyaralóhelyekre is, de ott
nagyobb víruskockázatot futunk még akkor is, ha eldugottabb helyeket, alig
fertőzött szigeteket választunk.
Az utazás legnagyobb rizikója természetesen az, hogy mi magunk megfertőződhetünk. (Ez persze itthon maradva is bekövetkezhet.) De tönkre tudja tenni a nyaralást az is, ha a környezetünkben észlelnek fertőzést, ezért mi is karanténba kerülünk. Ezért célszerű jól elkülönülő szállástípust választani a sok szobás szállodák helyett. Az is kockázat, hogy mire elindulunk, megváltozik valamelyik ország besorolása. Nincs kizárva, hogy a célország vezet be szigorúbb intézkedéseket. Ha ez kötelező teszt, az csak macera, esetleg plusz költség, ha viszont karantén, az ellehetetleníti az utazást.
Számolni kell Magyarország kockázatának változásával is. Miután határaink nyitva vannak a második hullámba már most belekerült országok felé is, nem lenne meglepő, ha hozzánk is behurcolnák a vírust újra. Ekkor pedig pár hét alatt lekerülhetünk a legbiztonságosabb országok listájáról, ami azzal jár, hogy csak feltételekkel, vagy egyáltalán nem utazhatunk bizonyos országokba.
Figyelmeztető példa Montenegró esete. Több mint egy hónapig mintaállam volt, az első európai ország, amely teljesen leküzdötte a járványt, heteken át nulla fertőzés. Aztán kinyitották a határokat és Szerbiából és Boszniából rögtön behurcolták a vírust, százalékosan nagy mértékben kezdett nőni az új fertőzések száma. Azonnal meg is nehezítették a montenegróiak számára a belépést néhány országba. Vagy itt van Portugália, amely egy darabig szintén mintaállamnak számított a durván fertőzött Spanyolország mellett. Aztán gyorsan nőni kezdett az esetszám és például Ausztria azonnal betiltotta a két ország közötti légiforgalmat. Egy ilyen döntéssel elvileg akár kinn is ragadhatunk a nyaralás helyszínén, de erre még sincs sok esély. Ausztria ugyanis március óta végig élt a légiforgalom korlátozásának eszközével, Magyarország viszont nem. Tehát attól nem kell tartani, hogy Budapestre nem lesz járat, de az benne van a pakliban, hogy a jövőben újra karanténba kerülünk bizonyos országokból hazaérkezve.
Arra, hogy bármelyik pillanatban jöhetnek szigorítások, a legfrissebb példa, hogy Ausztria szerdán a Romániából és Bulgáriából érkezőkkel szemben rendelte el a karantént és valószínűleg korlátozni fogja a légiforgalmat is.
A járványvédelmi
intézkedéseket minden célországban szigorúan veszik. A távolságtartás működik a
strandokon és az éttermekben, a maszkviselés is mindenhol működik zárt térben.
Ha mi is tartjuk ezeket a szabályokat, megfelelő szállást választunk és
kerüljük a zárt tereket, akkor kicsi az esély a fertőzésre. Kizárni persze nem
lehet, bevásárolni mindenkinek kell és noha máig nincs egyetlen biztos példa se
arra, hogy bárki repülés közben fertőződött volna meg, kétségtelen, hogy minden
biztonsági intézkedés ellenére a reptereken nehéz kikerülni azt, hogy közel
kerüljenek egymáshoz az utasok.
Az is kétségtelen, hogy a repülős utazás bumlisabb is lett a járvány előttihez képest. Nem a kötelező maszkviselésről van itt szó, inkább arról, hogy jobban ellenőrzik az utasokat, előre regisztrálni kell az országokba a belépéshez, több az adminisztráció, lassabbak a folyamatok. Sok országban sokkal ritkább a szokottnál a közösségi közlekedés, ez is okozhat gondolat.
Még a kézicsomagokkal kapcsolatban is nagy a katyvasz. Angliában csak javaslat volt, hogy ne lehessen használni a fedélzeti csomagtartókat a repülőgépeken, Olaszországban ezt kötelezővé tették. Állítólag csökkenti a járványveszélyt, ha nem pakolják fel az utasok egy kupacban a bőröndjeiket. De ha a helyett, hogy magukkal húznák a gépre, inkább feladják a gurulós bőröndöt, akkor kétszer is sorba állnak vele és sok csomagmunkás kezén átmegy a csomag. A Ryanair szerint egy hatalmas baromság ez a javaslat, ezért nem is tartják be – kivéve az olasz járatokat, mert azokon rendeletileg kötelezővé tették. Vannak légitársaságok, amelyek erősen javasolják ennek a javaslat betartását és vannak, amelyek el is veszik a kézicsomagot. Az utas meg nem tudja, hogy pakoljon, viheti-e a gépre a gurulóst, vagy nem. Meg mennyivel hamarabb induljon a reptérre, ha fel kell adnia a csomagját. Csak annyi biztos, hogy ami befér az ülés alá, az mindenképp felvihető a gépre.
Ezt a nem kevés kockázatot és macerát figyelembe véve kell mindenkinek a saját preferenciái szerint eldöntenie, hogy bevállalja-e idén a repülős nyaralást. Mert szól mellette is néhány nyomós érv. Az egy dolog, hogy soha ennyire olcsón nem lehetett főidényre repjegyeket venni és vannak Budapestről kiváló új célállomások is, például Szantorini, vagy Menorca. A szállásárak is a mélyben vannak a túlkínálat nyomán, sokkal olcsóbb lett a nyaralás. De a pénzkérdésen túl az is vonzó, hogy mivel nagyon kevesen indulnak útnak, korábban túlturistásodott, tömegnyomoros helyeken lehetünk szinte egyedül. Ez pedig lehet, hogy egyedülálló lehetőség.
Nem tudni, meddig mehetünk szabadon, ezért ha nekivágunk, érdemes minél hamarabb. Amíg a célpont is tiszta és itthon sincs karantén. A legfontosabb jótanács, sőt inkább alapszabály a szervezéshez, hogy semmiből se foglaljunk nem lemondhatót. Szállásnál ez alap, sőt, ráér last minute-ben, indulás előtt pár nappal választani és foglalni. Autóból is szinte mindenhol van bőven és esnek az árak is, ha nem jön elég foglalás, ráér indulás előtt intézni a bérlést. Sőt, a legtöbb szigeten a helyszínen is ráér, a helyi szolgáltatók nem olyan szigorúak az önrész-zárolásokkal, mint a nagy globális szolgáltatók.
A repjegyek esetében a légitársaságok kényszerültek rá, hogy az új foglalásokra alapból kínálják a módosíthatóságot. Szinte mindenkinél ingyen át lehet foglalni későbbre a most vett jegeket, ha mégse utazunk, persze a két ultra fapadosnál van ebben csavar. A Ryanairnél csak a júliusi-augusztusi jegyekre él az, hogy elengedik a módosítási díjat, a Wizz Airnél pedig nincs ingyenebéd, 11 euróért csapható foglaláskor a jegyhez a módosíthatóság – de ez többszöri variálást is enged, illetve visszatérítést is Wizz-számlára. A jegyárkülönbséget mindenkinél meg kell fizetni, ha az új járat drágább, mint az eredeti.
