Két év rekordveszteség után újra nyereséges évet zárt tavaly a Budapest Airport, sikerült a koronavírus-járvány ideje alatt felhalmozott súlyos veszteségből némileg lefaragnia.
A ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető társaság a 2022-es évet 277,7 millió euró (111 milliárd forint) nettó árbevétel mellett 76,6 millió euró (30,7 milliárd forint) nyereséggel zárta (az átváltásnál a leadott beszámolóban feltűntetett 400,25 forintos euróárfolyamot használtuk).
A covid időszak alatt a reptér 198 millió euró (79,2 milliárd forint) veszteséget halmozott fel. A részvényesek számára osztalék-kifizetés nem történik.
- A reptér tavaly visszaépítette a covid előtti utasforgalom 75 százalékát,
- légi áruszállítás terén pedig évi 194 ezer tonnás árumennyiséggel rekordot döntött.
- A tavalyi 277,7 millió eurós forgalom több mint az azt megelőző két év bevétele összesen – ebből látszik, mennyire megütötte a céget a covid és az utazási korlátozások,
- a vállalat a tavalyi évben összesen 47 millió euró értékben hajtott végre infrastrukturális beruházásokat, így a fejlesztések értéke négy év alatt, 2022 év végére a 270 millió eurót (90 milliárd forintot) is meghaladta.
A reptér tulajdonosai hosszú távú befektetőként jellemzik magukat
A Budapest Airport közleményében van egy izgalmas mondat: a reptér „tulajdonosai hosszú távú, stratégiai befektetők, akik annak ellenére elkötelezettek a repülőtér folyamatos fejlesztése mellett, hogy osztalék kifizetésére a 2022-es év eredményei után sincs lehetőség”.
Itt nem is annyira az osztalék az izgalmas, hanem annak hangsúlyozása, hogy a mostani tulajdonosok hosszú távra terveznek.
Miközben a magyar állam továbbra sem tett le róla, hogy visszavásárolja a repülőteret, sőt még akár katari befektetőket is szívesen látnának az üzletben. 2021 végén az szivárgott ki, hogy a mostani tulajdonosi kör igen magas, 4,4 milliárd eurós áron hajlandó kiszállni.
A covid és a magyar költségvetés helyzete miatt ugyanakkor a megkezdett átvilágítás és a tárgyalások egy időre leálltak, míg nem a kormány áprilisban újra előhozakodott azzal, hogy nem tett el a visszavásárlásról.
Az biztos, hogy a 2024-es költségvetésbe nehezen férne bele egy ekkora üzlet, még akkor is, ha a kormány optimista várakozásai be is igazolódnak. Persze kérdés, hogy milyen tőkeerős kisebbségi tulajdonos szállna még be a finanszírozásba.
Mit mond a reptér CEO-ja?
„Az, hogy 2022-ben ilyen jó eredményt tudtunk elérni, munkatársaink és részvényeseink elkötelezettségének köszönhető. Célunk, hogy mindezt még tovább javítsuk, és teljes mértékben túljussunk a világjárvány üzletmenetünkre gyakorolt hatásán, és ugyanakkor folytassuk a repülőtér sikeres fejlesztését, amely Magyarország kapujaként az egész gazdaság szempontjából is kiemelten fontos” – hangsúlyozta Kam Jandu, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette: „Ugyanakkor, ha összevetjük a budapesti légikikötő teljesítményét és a COVID-ból való kilábalásának ütemét más hasonló európai repülőterekével, a mutatókon visszaköszön a lassabb felépülés, ami az ország gazdasági környezetének – a magas inflációnak, az időnként az egekbe szökő árfolyamoknak és az ágazatunkat sújtó extraprofitadónak – tudható be.”
