Simó György befektető egy dramaturg szemével vizsgálja a különböző közösségek dinamikáját, hogy helyes üzleti döntéseket hozzon és hisz a növekedésben, mert a megújulni képes kapitalizmus fenntartható, és elérte azt, amit más világrend még soha a történelemben: nincs alternatívája. Podcast-szemle.
Elindult a Re-Business podcast második évada. Az első adásban a Simó György vállalkozó-befektetővel készült interjú mellett Fehér Gyula Ustream-alapító, befektető beszél karrierje fordulópontjairól. A műsor házigazdája Pistyur Veronika, aki a Bridge Budapest vezetője és az Oktogon Ventures befektetőcég partnere (Fehér mellett).
Pistyur Veronika: egyszerre civil és piaci szereplő, a Re-Business podcast házigazdája.
A sorozat második évadában is azt járják körbe, hogyan lehet felelős módon céget építeni, milyen irányba mehet tovább a kapitalizmus, és mérhető-e a pénzen kívül másban is a siker. „Hiszünk az értékek mentén működő gazdaságban, a hosszú távú üzleti gondolkodásban és abban, hogy a kapitalizmus működtethető tudatosan, a környezet és a társadalom számára hasznosan” – hangzik el a műsor felvezetőjében.
A dramaturg a piacon
„Az izgalom mellett van bennem ambíció – talán ez a jó szó – arra, hogy lényeges dolgokkal foglalkozzak” – mondta Simó György a műsor elején saját pályája kapcsán utalva arra, hogy mindig rendszerszinten gondolkozott azokról a területekről, ahol éppen dolgozott. Ilyen volt számára az újságírás reformja (Magyar Narancs, Tilos Rádió), az internet (Magyar Telekom, a tulajdonosváltás előtti Origo.hu) vagy később a 3D nyomtatás és a kockázatitőke-piac is. Jelenleg ezen a két területen aktív, hiszen a Day One Capital kockázatitőke-befektető partnere és mellette menedzseli 3D nyomtatós cégét, a Freedee-t.
Simó sokszor volt úttörő szerepben az elmúlt 30 évben, de mint mondja, a dramaturg szemével látta a körülötte zajló folyamatokat, a közösségek dinamikáját (ezt otthonról hozta, hiszen édesapja a Balázs Béla-díjas filmrendező, producer Simó Sándor volt), ez segíti az üzleti döntésekben is.
„Az elmúlt 20 év kapitalizmusának egyik vezérintézménye volt” – mondta a kockázati tőkéről (venture capital, VC). Szerinte a ma a világot társadalmi-gazdasági-hatalmi szempontból meghatározó technológiai cégek létre sem jöhettek volna nélküle, a korábbi üzleti modellek nem tudták volna megtámogatni azt a növekedést, amit a Facebook és a hozzá hasonló cégek befutottak.
Simó szerint, ha nem is látványos sztárszereplői a technológiai piacnak, attól még a VC-k fontos pillérei a világ startupökoszisztémáinak, akárcsak az oktatás vagy az állam. Persze nem mindegy, hogy a verseny mennyire szabad és hogy a kockázatitőke piaca mennyire független a közvetlen állami befolyástól.
Ez a gát, ami miatt Karikó Katalinjaink vannak, akik nem itthon futnak be
„Magyarországon piacgazdasági szereplők, vagy legalábbis a piacgazdasággal nem frusztrált viszonyban lévő szereplők a kisebbség, egy alternatív közösség. Az ország hagyományai 1914 óta folyamatosan egy nem piacgazdasági magatartásmintát, vezetői tónust, hangulatot, modellt preferálnak – és ez a 100 év nehezen múlik el.” Szerinte 1918-tól folyamatosan teret nyertek azok a társadalmi csoportok, amelyek a piacgazdaság ellen léptek fel és az államot is képesek voltak ebbe az irányba mozdítani, vagyis jóval a szocializmus előtt szembe fordult a magyar társadalom felépítménye a piaccal.
Pistyur Vera és Simó György a Re-business podcast adásának felvételén. Fotó: Betone Podcast Studió
Ez a modell Simó szerint ma komoly gátja annak, hogy az „itt élő 10 millió ember a világverő képességét kibontakoztassa.
Ez Karikó Katalinokat, Robert Capákat eredményez: nem tudják itt kifutni, ami bennük van.”
Simó szerint emiatt nemcsak, hogy magyar Facebook-sztori nem várható, de már régiós összevetésben sem állunk jól, ami az innovációs képességünket illeti. Éppen ezért rögös úton jár, aki ezzel a területtel foglalkozni, de „csak annyira lehetetlen küldetés ez, mint minden más fontos misszió”. A befektető szerint a lehetőség bennünk van, de a társadalom nem támogatja az egyéni kezdeményezéseket kellően.
Megváltoztatná-e ezt az országot egy unikornis?
A műsorvezető Pistyur Vera felvetésére Simó azt is mondta, fontos lenne, hogy megszülessen az első magyar unikornis: Észtországot a Skype-sikere „digitális-hívő országgá változtatta”. Az innovációhoz való progresszív hozzáállás szinte konszenzusosan hatja ma már át az észt államot, társadalmat, gazdaságot. Egyetlen szereplő globális sikere tehát nemcsak abban csapódott le, hogy hirtelen nagy mennyiségű pénz jelent meg a gazdaságban. Egy üzleti kör megtapasztalta, hogyan érhet el úgy sikert, hogy nem kompromittálja magát, az így szerzett vagyont pedig hasonló cégekbe helyezheti ki – tudást, kapcsolati tőkét és tapasztalatot továbbadva. Ez a hálózatos hatás indul meg a régió legújabb sztárjánál: a román Uipath-ből is most kezdenek elindulni ezek a leágazások.
„Vannak cégeink Romániában, nem is egy, és mindegyiknél ott vannak azok az egykori Uipath alkalmazottak, akik hozzák magukkal azt a tudást, magabiztosságot, tapasztalást, amit ott szereztek. Ennek komoly gyorsító hatása van.”
Simó szerint egy startup sikere arányos azzal a befolyással, amit általa el lehet érni a táradalomban – ezt arra a felvetésre mondta, hogy egy magyar unikornis mekkora változásokat indíthat el abban, hogyan gondolunk a vállalkozásokra itthon.
A startupszcéna alapvetően egy szubkultúra, de attól függően tud mélyreható változásokat elérni, hogy a teteje, az elit milyen magasra jut, mennyire lesz sikeres globális mércével mérve). Mark Zuckerberg már 10 éve is ott volt a G7 csúcstalálkozón, a Skype alapítói vagy a Uipath csapata is komoly befolyást ért el (miközben az alapítók dollármilliárdosok is lettek).
„Most minden kapitalizmus.”
Simó azt mondta, a sikert leginkább abban méri, mennyire tud tartós rendszereket, struktúrákat felépíteni. „A növekedésben és a fenntarthatóságban hiszek” – mondta.
„A rendszer lényege az a szabadságjoggal- és vággyal párosuló ambíció, hogy többet és jobban éljünk, mint a szüleink”
– válaszolta arra a kérdésre, hogy miért fontos a növekedés, hozzátéve, hogy ezt nem feltétlenül pénzben kell mérni. „A növekedés teszi lehetővé, hogy szabadabbak legyünk. A szabadság a fő célom – de az emberben legalább ennyire mélyen van az alkotás vágya. Sőt, ez mélyebben benne van, mint hogy struktúráknak engedelmeskedjen.”
Simó György, a Day One Capital partnere.
Simó szerint elértünk arra a pontra, amikor gondolkozni kell azon, hogyan alakítsuk át a kapitalizmust, de szerinte 500 év után ez a világrend elérte azt, ami korábban nem állt fenn: nincs alternatívája. „Most minden kapitalizmus.”
Ez persze nem azt jelenti, hogy a rendszeren belül nem voltak vagy nincsenek feszültségek, de a kapitalizmus maga már képes volt arra, hogy többször is megújuljon. „Fenntarthatóság szempontjából sincs jobb rendszer, mint a kapitalizmus.”
A kapitalizmuskritika- vagy ellenesség ma is része a diskurzusra, és Simó szerint ezekre a feszültségekre gyorsan válaszokat is kellene találni, mielőtt – párhuzamosan a 20-as évekkel – „megrögzött, önsorsrontó ideológiákká válnának”. Mint mondta, erre van lehetőség, de nem mindenhol, a tekintetben pedig elég pesszimista volt, hogy Magyarország milyen választ ad majd erre a kritikára, főleg az elmúlt 100 év piacellenes hagyománya után.
„Az én értékrendszeremben az a küzdelem, ami a következő 20 évben a szabadságot szerető emberek előtt van, sokkal inkább kötődik a klasszikus piaci gazdaság reformjához, mintsem egy államkapitalista rendszer tökéletesítéséhez”
– mondta a befektető.
A teljes podcast-adás – benne Fehér Gyula Ustream-alapító életének fordulópontjaival – meghallgatható ezen a linken. A Re-Business podcast minden kedden jelentkezik majd új részekkel.
