Magyarország nemzetközi elszigeteltségéből kiutat jelenthetne a jövő évi soros elnökség az Európai Tanácsban, de Rácz András Oroszország-szakértő nem hisz a fordulatban.
Nemcsak a Nyugat és Moszkva viszonya változik meg hosszú időre, hanem a magyar-ukrán kapcsolatok is – mondta Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság tudományos főmunkatársa a Hvg360-nak.
Az Oroszország-szakértő szerint nagyon furcsa lenne, ha a magyar kormány háborús álláspontját hamar elfelejtené az ukrán társadalom és a kijevi kormány.
„A jószomszédi viszonyra való törekvés évtizedes kárt szenved. Az orosz állami propagandát számtalanszor sajátjaként ismételgető magyar kormány egyre súlyosabb nemzetközi elszigeteltségbe taszítja Magyarországot.
Az elszigeteltség addig egész biztosan fennmarad, amíg ez a kormányzat van hatalmon.”
A 2024 második felében esedékes soros magyar EU-elnökség során Orbán mérsékelhetné az álláspontját, de Rácz nem hisz abban, hogy a kormányfő nézetei fordulatot vennének.
Sokáig tarthat az orosz regeneráció
Az Európai Unió komoly fegyverkezésbe kezdett és képes volt saját magának is komoly nehézségeket okozni a kilenc szankciós csomag elfogadásával. Az uniós vezetők felismerték, hogy a 2008-as grúziai háború és a Krím-félsziget 2014-es elfoglalása után kivetett szankciók gyengék voltak – mondta Rácz.
A szakértő úgy látja, teljesen nem fog megszűnni Európában az oroszoktól való energiafüggés, de már nem fogja a stabilitás alapját jelenteni a kölcsönös kiszolgáltatottság. Fontosnak tartja, hogy kiderült: Oroszország katonai hatalma kisebb, mint arra számítani lehetett. Az orosz hadseregnek ráadásul 10–15 évébe telhet a háborús veszteségeit pótolni. A halottak és súlyos sebesültek száma bőven meghaladhatja a százezret orosz oldalon.
A tavaly február 24-e előtti de facto határok visszaállítása mindkét fél számára elfogadható lehet – mondta.
