Első fokon 13 év fegyházra ítélte a bíróság Tarsoly Csabát, emellett eltiltották bármilyen vezető tisztségviselői pozíció betöltésétől, valamint tíz évre a közügyektől is.
Mi történt? Ítéletet hirdetett a bíróság az úgynevezett Quaestor-botrány ügyében. Első fokon 13 év fegyházra ítélték Tarsoly Csabát, emellett eltiltották bárminemű vezető tisztségviselői pozíció betöltésétől, valamint tíz évre a közügyektől is. A Quaestor-per elsőrendű vádlottja és a cégcsoport korábbi vezére a vád szerint tíz társával együtt összesen több mint 77 milliárd forint kárt okozott ügyfeleiknek, a büntetőjogi értelemben vett sértettek száma 755 fő.
Miért érdekes ez? Tarsolyt többek között bűnszervezetben folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és társtettesként bűnszervezetben folytatólagosan elkövetett csalás miatt ítélték el. A bíróság a másod- és negyedrendű vádlottakat teljes egészében felmentették, a másik nyolc vádlott esetében büntetést szabott ki. Tarsoly Csaba ugyanakkor néhány hete azt nyilatkozta, szerinte lett volna esély a Quaestor-ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére, ám a felszámolók elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így közismert NER-vállalkozók és cégeik jártak jól ezek felvásárlásával.
Mit lehet erről tudni? A Quaestor-ügy az ország egyik legnagyobb pénzügyi csalásaként vált hírhedtté, az erről szóló tárgyalássorozat csaknem nyolc éve tart. A pénzügyi szolgáltatásokkal és befektetésekkel foglalkozó Quaestor-csoport 2015. március 11-én levelet küldött az ügyfeleinek, melyben közölték, hogy a cég öncsődöt jelent. Szinte azonnal kiderült, hogy az öncsőd mögött előremenekülés áll, a Quaestor ugyanis 150 milliárd forintnyi fiktív (tehát felügyelet nélküli, illegális) kötvényt bocsátott ki, és mellette évtizedeken át machinált értékpapírokkal is.
Miért érdekes Tarsoly védekezése? Az egykori Quaestor-vezért végig tagadta bűnösségét az eljárásban, ami nem meglepő. Ugyanakkor az állami felszámoló cég 2021 utolsó napjaiban hirdette meg árverésre a Quaestor-csoport sokáig bűnügyi zár alatt tartott győri ingatlanait, az ETO-stadiont és a körülötte kiépített létesítményeket, majd összesen 10 milliárd forint kikiáltási áron el is adta azokat. Az NRN az árverésen két csomagba pakolva verte dobra az akkor még külön-külön nyilvántartott ingatlanokat. A nagyobbik csomagot, benne hat ingatlannal, 8,2 milliárdos kikiáltási áron hirdették meg. Közülük három elem volt igazán értékes:
- a 14 ezer férőhelyes futballstadion, 1,3 milliárdért,
- az ETO Park bevásárlóközpont, 4,7 milliárdért,
- és az ETO Hotel, 1,7 milliárdért.
A kisebbik, két darabból álló csomagot 1,85 milliárd forintért hirdették, és az edzőközpont egyik kevésbé értékes része mellett egy óriási, a plázát, a hotelt és a stadiont körülölelő parkoló volt benne. Az árverést 2022 januárjában tartották meg, a csomagokra egy-egy érvényes ajánlat érkezett, egy kicsi, bevétellel nem rendelkező cégtől, a Paár Attila, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak korábbi üzlettársa tulajdonában lévő Barlinek Kft.-től. A cég végül csak a nagyobb csomagot vette meg, ám miután papíron 8,2 milliárdos ajánlattan nyert a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) árverésén,
ténylegesen csak 820 millió forint körüli összeget fizetett meg az egykori Quaestor-vagyon darabjaiért.
