A tegnapi Berlin-Moszkva telefonos megbeszélés ellenére ma Vlagyimir Putyin több rendeletet is aláírt, ebből az egyik az, amely holnaptól lép életbe és arról szól, hogy az oroszok rubelben kérik a földgáz árát a nyugati partnereiktől – vagy ahogy ők címkézik a velük szemben szankciókat életbeléptetőket, a barátságtalan országoktól.
Frissítés – megvan a trükk!
Az európai gázvásárlók továbbra is euróban fizethetik a gázszámlákat. Pontosabban: továbbra is a szerződésben foglalt, euróban kifejezett összegeket fizetik, ám ezt előbb Oroszországban, a Gazprombank speciális bankszámláin a hivatalos euró/rubel árfolyam mellett rubelre váltják és így a gázszámlák ellenértékét ténylegesen rubelben teljesítik kint a Gazprom felé – írja a Portfólió. A Gazprombankra nem róttak ki szankciókat, ezért bonyolítják ők a tranzakciókat.
- Az európaiak továbbra sem indítanak rubeles kifizetéseket.
- Így is lesz euró/rubel váltás, ez hatással lehet a rubel árfolyamára (stabilizálhatja azt).
- Az EU mondhatja, hogy nem tudták megzsarolni. Putyin kommunikálhatja, hogy végigvitte, amit akart.
Egy fontos idézet
„A szerződések szerződések.”
Ezt Bruno Le Maire, francia gazdasági miniszter mondta Putyin legújabb rendelete kapcsán.
Mi történt?
Az orosz elnök ugyan elviekben megállapodott Németországgal arról, hogy mégsem kéri rubelben a gáz árát, ma mégis aláírt egy rendeletet arról, hogy április 1-jétől Oroszország átáll rubel alapú elszámolásra.
Mit mondanak a németek és mit mond Putyin?
„Ahhoz, hogy orosz földgázt vásároljanak (a barátságtalan országok), rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban. Ezekről a számlákról történik a kifizetés a holnaptól leszállított gázért” – mondta a rendelet aláírása utáni televíziós beszédében Putyin. Az orosz elnök azt is hozzátette, ha az európaiak ezt nem teljesítik, akkor leállítják a szállításokat.
A franciák és a németek visszautasították ezt. A gázszállításokat a már korábban megkötött szerződések szabályozzák, ezek alapján az európai országok euróban fizetnek. Robert Habeck német gazdasági miniszter azt mondta, fontos, hogy Putyin ne higgye el, hogy zsarolhatja az európai országokat.
„Továbbra is egyértelműen az a helyzet, hogy ez európai cégek euróban akarnak, tudnak és fognak fizetni”
– mondta Olaf Scholz német kancellár.
Az európai gáz harmadát Oroszország szállítja, a leginkább Magyarország függ az orosz gáztól – Moszkva az EU-s szankciók elfogadása miatt hazánkat is a barátságtalan országok közé sorolja. Az oroszok szerint a devizatartalékuk felének lefoglalása nemzetközi jogot sért, erre válaszul akarják egyoldalúan módosítani az európai partnereikkel korábban kötött szerződéseiket.
Mi ennek az egésznek az értelme?
- Az európai cégeknek rubelt kellene váltania, hogy fizetni tudjanak, ehhez rubelt kellene vásárolniuk a bankközi piacon. Az orosz fizetőeszköz értéke nagyot esett a háború miatt, az árfolyam azóta korrigált, de vélhetően ez sok pénzébe kerülhetett az orosz jegybanknak, amely a nyugati szankciók miatt nem fér hozzá devizatartaléka 40-60 százalékához.
- Moszkva nyomás alá helyezi az európaiakat, hogy néhány orosz bankot vonjanak ki a szankciók alól – ez eddig nem járt sikerrel. (A Gazprom Bank amúgy nincs a listán, tegnap még arról volt szó, az európaiaknak ide kell majd utalniuk).
- Az sem lehet mellékes, hogy az ilyenfajta bizonytalanságban emelkednek az árak, ami egyértelműen Oroszországnak kedvez.
- Politikai ok: Putyin teszteli, az európai szövetségesek mennyire egységesek a szankciós politikában. Az már kiderült: az energetika megosztja az EU-tagállamokat – az orosz gázfüggőség függvényében –, de eddig ez nem lett töréspont.
A leghamarabb amúgy Berlin jelezte, szerződésszegés lenne rubelre áttérni, csak mert Moszkva egyoldalúan ezt kéri. A Nyugat eddig is egységesen lépett fel Putyin ötlete ellen, ami mögött eddig is ott volt a most nyíltan kimondott fenyegetés: Moszkva elzárja a gázcsapokat, ha úgy adódik. Ez azonban technikailag sem lenne olyan egyszerű, másrészt a Nyugat elköteleződött ugyan amellett, hogy leválik az orosz energiahordozókról, de az ezekért befolyó összeg jelenleg komoly bevétel Oroszországnak, amely a szankciók mellett egy drága és egyre inkább elhúzódó háborút vív.
