Kétszer hirdették meg a vezérigazgató sofőrjének állását: januárban 82 ezren nézték meg, majd 800-an jelentkeztek rá. Júliusban már csak 30 ezren nézték meg, de 1100 önéletrajz érkezett. Martis István, a Profession.hu Kft., azaz a legnagyobb magyar álláskereső portál ügyvezetője szerint ez két dolgot jelent: járvány alatt mindenki jobban kapaszkodik a munkájába, aki pedig elvesztette, az mindenre jelentkezik. A járvány nagyon megütötte a cég bevételeit, de inkább beruházással, nem leépítéssel reagálnak.
Forbes.hu: Pont nemrég jött ki óriási késéssel a KSH adat, miszerint nyáron 400 ezer munkanélküli volt, kétszer annyi, mint a hivatalos adat. Meglepett titeket?
Martis István: Őszintén: nem szoktam nézegetni a hivatalos adatokat. A Profession.hu jó indikátor a piac állapotára, nem egyszer volt, hogy adatigénylés érkezett hozzánk olyan szervektől, amelyek állami előrejelzésekkel foglalkoznak. Azzal foglalkozunk, hogyan változik az állások száma meg a munkavállalói aktivitás.
Forbes.hu: Akkor beszéljünk erről, mik a legfontosabb mutatóitok?
MI: Jó mutatószám, hogy hány hirdetés van az oldalon. Jelenleg a teljes piacon nagyjából 30 százalékkal kevesebb álláshirdetés van, mint tavaly ilyenkor, nálunk már alig van mínusz. Ugyanakkor ez nemcsak a piac általános állapotát mutatja, hanem a marketingtevékenységünket is. Ráadásul a piacvezető portálnál egyszerűen több állás gyűlik össze. Egy másik jó mutatószám, hogy mennyi az aktív hirdető. A teljes piacon 15 százalékkal kevesebben aktívak, mint tavaly ilyenkor, mi ebben a mutatóban már elértük a Covid előtti szintet.
Martis István: 30 százalékkal van kevesebb hirdetés a piacon, mint tavaly ilyenkor.
Forbes.hu: Munkáltatói oldalról mi a legfontosabb mérőszám?
MI: Az, hogy hányan nézik az állásokat, miket néznek, mennyire jelentkeznek. Az egyik legjobban monitorozott mutató a túljelentkezések aránya. Átlagosan 60 százalékkal nőtt az egy állásra való jelentkezés tavalyhoz képest. A konkrét szám viszont nagyon eltérő a különböző ágazatokban.
Ahol nincs nagy elvárás a munkaerő felé, mint a kékgalléros állások, ott nagyjából háromszorosára nőtt a túljelentkezés.
A vendéglátásra például, ahol alig vannak meghirdetett helyek, kétszeresére nőtt, vannak ugyanakkor szektorok, ahol nem változott a helyzet.
A Profession friss kutatása szerint az aktív lakosságon belül 38 százalék (2,242 millió fő) tartozik az álláskeresők csoportjába. Ők azok, akik bármilyen csatornát, eszközt használva érdeklődnek állások iránt (aktívak – 54 százalék), illetve azokat is, akik nyitottak új álláslehetőségek felé (passzívak – 46 százalék). Ahogyan egy évvel korábban, úgy most is a 30-39 évesek körében a legmagasabb az álláskeresők aránya, azonban idén nem a pályakezdők, hanem az 50-59 éves korosztály csatlakozott aktivitási szintben hozzájuk. A legaktívabb álláskeresők körében az átlagosnál magasabb arányban találunk alapfokú végzettségűeket, egészségügyben, építőiparban, szállítmányozás, személy- és vagyonvédelem területén, illetve oktatási intézményekben dolgozókat. Az említettek mellett a fizikai munkát végzők, és a tapasztalattal nem rendelkezők azok, akik a legtöbb időt töltik álláskereséssel. // Online kérdőíves adatfelvételi módszer, 18-69 év közti internetezőkre nemre, korra, iskolai végzettségre, település típusra és EU régiókra reprezentatív (5,9 millió fő a magyar lakosság körében). //
Forbes.hu: Akkor beszéljünk arról, hogyan alakul a piaci dinamika a különböző szektorokban!
MI: Tipikusan mérnöki területek, különösen a gyártás szofisztikáltabb része, az informatika és az építőipar azok a területek, ahol nem változott a hirdetések száma. Az építőiparban nem látunk visszaesést a járvány előtthöz képest, az informatika pedig igazából strukturális probléma: mindenhol kevesebb a képzett szakember, mint amennyi kellene. Ahol nagyon felpörgött a hirdetésszám, az a gyógyszeripar és a magánegészségügy. A turizmus-vendéglátás pedig padlón van, éves alapon 90 százalékos a visszaesés a meghirdetett állások számában.
Forbes.hu: Az oldalatokon való regisztráltak száma nem jó indikátor?
MI: Nem, abban benne van a marketing hatása is. Mostanra nagyjából tizedannyi pénzért érünk el egy átlagos álláskeresőt, mint tavaly. Tavaly ilyenkor még a takarítókért is ádáz harc folyt a piacon. Most meg olyanok történnek, amiket tíz éve nem láttam: bejön valaki személyesen az életrajzával, hogy segítsünk neki állást találni.
Az elmúlt évek arról szóltak, hogy szinte azonnal munkát letetett találni, a cégek sok békát lenyeltek a toborzási és bérezési rendszerben. A munkavállalók meg sokszor csak nézelődtek az oldalon, igazi munkakeresési szándék nélkül. Ez megfordult. Egy jó példa: egy bank kétszer is meghirdette a vezérigazgató sofőrjének pozícióját. Januárban megnézték 82 ezren, majd 800-an jelentkeztek. Júliusban már csak 30 ezren nézték meg, de 1100-an jelentkeztek rá. Ez több dologra is rámutat: akinek van munkája, belekapaszkodik a cégébe, nem kockáztat, örül, hogy biztonságban van. Az a réteg meg, aki elvesztette az állását, most jelentkezik mindenre.
A rekorderünk idén 8000 állásra jelentkezett, napi úgy harmincra. De szerintem ezt így kell: aki állást keres, az fogja fel napi munkaként az álláskeresést.
Forbes.hu: A házhoz szállítás elvileg repül, a Netpincér és a Wolt is büszke rá, hogy mennyi futárt felvettek.
MI: Megnövekedett a futárszám, de ezek a cégek nem tudnak tízezrével foglalkoztatni embereket. Néhány száz embernek lehet megoldás.
Az oldalon lévő hirdetések száma. Áprilisban 61 százalékos a mínusz tavalyhoz képest, novemberben más csak 2.
Forrás: Profession.huForbes.hu: Arra gondoltam volna, hogy már készülnek a járvány utáni cégekre. Én is a két hullám közt váltottam munkahelyet, azt láttam az álláskereső oldalakon, hogy nagyvállalatoknál komplett új üzletágak nyílnak, mindenki előre menekül, aki tud.
MI: Nyilván most mindenki azt kommunikálja, hogy nyertesen fog kijönni a járványból, ami persze nem igaz.
Áprilisban minden cég eldobta az idei terveket. Akkor még a megkérdezett vállalatok 20 százaléka mondta, hogy érinti őket a járvány, most már 85 százalék mondja ugyanezt. Azt láttuk, hogy a legtöbb cég nem akart azonnal megválni emberektől, mert az ugyan a leggyorsabb, de a legfájdalmasabb módszer is a költségcsökkentésre. Tavasszal mindenki, a vállalkozások és a társadalom is pánikolt, ősszel már rezzenéstelenül vettük tudomásul a korlátozásokat. Munkaerőpiacon hasonlóan történt: márciusban pánik, aztán a megszokás.
Forbes.hu: A Profession is megszokta? A bevételi és profitadatok hogyan alakulnak az idén a járvány miatt?
MI: Nagyon megéreztük a válságot. Az évben nagyjából 20 százalékkal kevesebb hirdetés jelent meg – ez az árbevétel változását is tükrözi. A legrosszabb időkben mi is ingyenesen kínáltunk hirdetéseket egészségügyi állásokra. A profitban még nagyobb lesz a visszaesés, mivel nem építettük le a munkaerőt, hanem inkább beruházunk, így készülünk a járvány végére. A tulajdonosaink szakmai befektetők, átbeszéltük velük a helyzetet, hosszú távban gondolkodunk. Hosszú távon van még tartalék a magyar piacban, ezt szeretnénk még behozni a platformra. Nem az a fontos, hogy mindenképpen rekord profitot érjünk el az idén.
Forbes.hu: Hogy lehet ilyen időszakban előre menekülni?
MI: Először is felveszünk vagy 20 kollégát, döntően ügyfélkapcsolati és értékesítői helyekre. Igyekszünk marketingben is előrelépni, hogy minél több kis- és középvállalkozáshoz jussunk el, minél több állás és álláskereső jöjjön hozzánk. Kevesebbet, de sokkal célzottabban költünk marketingre.
Van például egy programunk: ha egy kolléga lát bárhol egy kiírást, hogy munkaerőt keresnek, 24 órán belül igyekszünk elérni őket.
Mindent, ami tartalom és lehetőség, szeretnénk becsatornázni a felületünkre. Átalakítjuk az oldalon, hogy hogyan szegmentáljuk a munkaerőpiacot, vagy hogy milyen ügyfélkörhöz milyen csatornán jutunk el. Sokat öltünk automatizációba, az előző 3 évben volt forrás, hogy költsünk a területre, most erre a technológiai bázisra lehet építkezni. Nyilván az átlagos fogyasztó nem lát majd feltűnő változásokat a honlapon, de reméljük, hogy a felhasználóélmény javul és nemsokára azt gondolja, mint az Amazonon, hogy az oldalunk kitalálta, pontosan mire gondolt.
Forbes.hu: Ha nem volt leépítés, mi volt a kiadáscsökkentés módja?
MI: A marketingköltségeket nagyon megvágtuk, voltak termék- és szolgáltatásfejlesztési ötleteink, ezeket át kellett gondolni vagy épp elhalasztani. Mindez több százmilliós nagyságredet jelent, amit megspóroltunk. De kardoskodtam a tulajdonosoknak, hogy érdemes megtartani az embereket. Voltak tervezett létszám-bővítések, amik elmaradtak, megoldottuk inkább házon belül a meglévő munkaerővel: nem ideális megoldás, de igazából ez az egész év szívás. De ezzel együtt is hiba lett volna leépíteni tavasszal: most demotivált emberekkel kellene foglalkozni, lyukakat tömködni az állományban. Azt látjuk a piacon, hogy aki hamar elkezdte leépíteni a munkaerőt, annak visszaütött a gyakorlat, nehezen tudja regenerálni az állományt.
Forbes.hu: Fizetéscsökkentés volt? Adtok az idei év után bónuszt?
MI: Erre hadd ne válaszoljak, én sem tudom még. De látni kell, hogy piacvezetők vagyunk egy olyan iparágban, ami alapvetően jól profitál.
Forbes.hu: Amúgy mögötted épp irodai környezetet látok, nincs home office rendszer?
MI: Most pont bent vagyok, de amúgy home office-ból dolgozunk. Márciusban lezártuk az irodát, egy ideig ilyen csernobili hangulat volt, fél pohár víz ott maradt hónapokig az asztalon… Digitális műfaj vagyunk, nem okozott problémát az átállás.
Kipróbáltunk azóta több módszert is, hogy a kollégák közti együttműködés ne sérüljön: a legjobban az működik, hogy az jön be, aki akar.
Forbes.hu: És hány százalék jár be?
MI: Nagyjából 160-an vagyunk a cégnél, a járvány előtt körülbelül 10 fő híján mindenki bejárt. A vidéki kollégák eddig is otthonról dolgoztak, voltak, sőt van olyan munkatárs, aki évek óta Chiléből dolgozik: a szerelem elszólította őt, mi meg kipróbáltuk időeltolódással a munkát és nagyon jól ment. Az irodai átlaglétszám most viszont nagyjából 20 fő. Magát az üzletmenetet nem akadályozza a távmunka, viszont az emberi kapcsolatokat nagyon megviseli. A kérdés, hogy én, mint vezető, mit tehetek ilyenkor az alkalmazottakért.
Szerintem minden vezető feladata ilyenkor az, hogy félig pszichológussá váljon. A vállalatokat és a vezetőket képezni kell erre, minimális vagy gyakorlatilag zéró büdzséből megoldható, tele van a net cikkekkel meg videókkal, hogyan viselkedjen ilyenkor egy főnök.
Például minden online meetingem úgy kezdődik, hogy 10-15 percig csak arról van szó, ki hogy érzi magát, mi a helyzet otthon. Ez a rendszer beépíthető a mindennapokba, és üzletileg nagyon is érdemes foglalkozni a munkavállalóval, támogatni őt, komfortot biztosítani neki.
Forbes.hu: Látványos, hogy számos cég ráállt az örökös home office-ra, ti megtartjátok?
MI: Megtartjuk. Megszüntettük a folyamatos bejárást, nincsenek többé dedikált helyek. A létszám fele szerintem folyamatosan otthonról dolgozik majd. Megbeszélésekre, egyeztetésekre nyilván jó bejönni, illetve arra kell még komoly energiát fordítanunk, hogy legyenek informális pillanatok is a kollégák közt.
Munkahelyi közösség nem a meetingen, hanem a meetingek közti 15 perces kávészünetekben épül.
Borítókép: Martis István, Forrás: Profession
