A pihenés épp hogy produktív is lehet, hozzásegít a problémák megoldásához. Nézzük a pihenés hét módját!
Elvonulás
Csatlakozz az „Erős nő – Szabadítsd fel a teremtő energiádat!” Négy napos, exkluzív Forbes Makers elvonuláshoz, ahol Eszter is workshopot tart. Részletes program itt.
A pihenés rossz híre
Fel a kezekkel, ha pihentél már úgy, hogy aztán lustaságnak címkézted fel! Én is fél kézzel gépelek. Valamiért elkezdtük azt gondolni, hogy a pihenés haszontalan, esetleg időpocsékolás, na de amit biztosra veszünk, hogy nem hatékony.
Nem tudom mikor lett a pihenésnek rossz híre, de arra egyre többen rájövünk, hogy a többet dolgozni nem egyenlő a jobb teljesítménnyel.
Eközben az üzleti élet majdhogynem töretlenül kitart a „ki dolgozik többet” licitháború mellett. Néha emelik a tétet a „ki alszik kevesebbet” bajnokságban tolakodással.
Sokszor úgy tűnik, hogy a 16 óra munka, 4 óra alvás a belépő a sikeresek közé.
A tudomány másként vélekedik. Lássuk,
- miért nélkülözhetetlen és elképesztően termékeny a pihenés,
- hogyan pihenjünk, ha kreatív kihívások elé nézünk
- és mit tesznek a pihenésért az előremutató munkahelyek (és országok)!
Miért elengedhetetlen része a pihenés a tartósan magas teljesítménynek?
Az agyunk úgy van felépítve, hogy a fókuszált tevékenységek és a pihenés egymást erősítik, együtt dolgoznak. Ha felborítod ezt az egyensúlyt, problémákra számíthatsz. Hidd el, próbáltam. Nagyjából 50 évnyi kutatás mondja, hogy a rendszeres munkahelyi túlterhelés elhízáshoz, alvászavarhoz, szív- és érrendszeri elváltozásokhoz, kiégéshez és gyakran megrövidült élettartamhoz vezethet. Tudom, hogy bántja a szemed a hosszú felsorolás pedig ez csak néhány lehetséges következménye a túlterheltségnek. De te jobban akarsz teljesíteni? Elnézést, arra sem jó a tartós túlóra.
Emellett azonban ne csak azért pihenj, mert nem akarsz beteg lenni, hanem mert elképesztően hasznos rád és a teljesítményedre nézve!
Mi történik, amikor pihensz?
Amikor éppen nem fókuszálsz gőzerővel valamire, akcióba lép a nyugalmi hálózat (default mode network) az agyadban. Tudod mit csinál?
- Felidéz emlékeket.
- Összefüggéseket keres.
- Segít megérteni magadat.
- Támogatja mások viselkedésének megértését, azaz a szociális kapcsolataidat.
- Válaszokat keres a fejedben bolyongó kihívásokra, sokkal tágabb perspektívában, mint a fókuszált munkavégzés, azaz segít a kreatív problémamegoldásban.
- Elmélyíti a megszerzett tudást.
Na, ezt hívjuk mi lustálkodásnak! Ebben a nem fókuszban van esélye az agyunknak értelmet látni a közelmúlt történéseibe, elmélyíteni az új tudást, megoldani problémákat, megérteni önmagunkat és másokat.
Volt már olyan, hogy lazítás vagy egy jó alvás után összeállt a fejedben a megtanult anyag?
Esetleg, hogy zuhanyzás közben jött egy szuper ötlet?
Vezetés közben a megoldás az egész nap gyűrt munkahelyi problémára?
Akkor most egy hangos köszönömöt mormolj el a „lustálkodásnak” és a nyugalmi hálózatnak, ami igazából őrülten produktív. Na, meg szükséges. Lehetne ezt tudatosan fokozni? Már mondom is, hogyan!
Nem a mennyit, a hogyan
Üzleti területen dolgoztam. Tudom, hogy a teljesítmény fontos, a gyorsaság versenyelőny. Amit viszont
megkérdőjeleztem akkor és most is, hogy vajon a teljesítmény és a munkában töltött idő között tényleg olyan szoros-e az összefüggés, mint azt eddig hittük.
A valódi teljesítmény mérőszáma a fókusz. Azaz, hogy mennyire hamar tudsz elmerülni egy feladatban, mennyire stabilan tudsz megmaradni a koncentrált állapotban és aztán mennyire rugalmasan tudsz pihenőmódba váltani, és ezzel elősegíteni a fizikai és mentális regenerációt.
A tudomány jelenlegi állása szerint a legtöbb ember valahol négy és hat óra fókuszált munkára képes naponta.
Felmerül a kérdés, hogy akkor mi történik a fennmaradó időben? Elkalandozás, szociális interakciók, kávészünetek, nehézség a fókuszállapot elérésére illetve az abba való visszarázódásba, amikor egy email, zaj vagy másik ember kizökkent minket.
A feladat az, hogy a fókuszod erősítsd, ne a munkaóráid számát növeld.
De hogyan?
A mindfulness és a meditáció a fókuszizmunk erősítésének leghatékonyabb eszközei közé tartoznak. Sok vállalati tréninget tartok ezeknek a módszereknek az elsajátítására és az önreflektív csapattagok maguk fogalmazzák meg, hogy küszködnek a figyelmük fenntartásával, gyakran elkalandoznak, nehezen mélyülnek el egy feladatban. Hangos a világ és rángatja a figyelmünket, de a fókuszálás képessége fejleszthető. Addig is lássuk hogyan pihenhetsz, hogy jobban teljesíts!
Hogyan pihenj, hogy kreatívabb és produktívabb légy?
A pihenésnek szerény becslések szerint is legalább hét módját különböztetjük meg, szóval egyelőre nem kell kihúzható ággyá alakítani minden asztalt az irodában, az alvás nem az egyetlen útja a feltöltődésnek.
A fizikai pihenés nem csak az alvás, ide tartozik egy resztoratív jógaóra, de hogy ne csak hazabeszéljek, például, egy könnyed séta is.
A mentális pihenés lehet különböző tudatmegfigyelő naplózási technikák gyakorlása vagy éppen a meditáció is. Ami kiemelkedően fontos, hogy egy dolog történjen egyszerre, hiszen
a multitaskingnál kevés dolog megterhelőbb csak az elménknek.
Az érzelmi pihenés lényege, hogy adsz magadnak időt és teret megélni az érzéseidet. Tudom, hogy nem lehet felpattanni mindig a tárgyalóban az asztalra és kiadni, ami kikívánkozik, de talán kezdésnek egy őszinte beszélgetés önmagunkkal vagy egy bizalmunkba fogadott féllel is elég lesz.
Az érzékszervi pihenés annyit tesz, hogy limitáljuk a minket érő ingereket. Kevesebb zaj, villogó fény, száguldó közösségi média folyam és helyette néhány perc csend, távol a képernyőtől, közelebb önmagunkhoz.
A kreatív pihenés nem csak a kreatív alkotás folyamatát, de a kreativitás és szépség megfigyelését is jelenti. Legyen az építészet a megszokott sétaútvonaladon, egy kiállítás vagy éppen a természet alkotásai.
A szociális pihenés az a feltöltődés, amikor számunkra komfortos és támogató emberekkel vesszük magunkat körül, olyan tevékenységet folytatva, amiben örömünket leljük. Keress neki most helyet a naptáradban!
Mi az, ami nagyobb nálad, és tudnál hozzá kapcsolódni? Talán a természet grandiózussága, esetleg az univerzum, de az is lehet, hogy valamilyen felsőbb erő, amiben hiszel. Az erről való megemlékezés a spirituális pihenés lényege.
Ez persze csak a kezdet, a célja csak az, hogy lásd, hogy a pihenés nem unalmas és semmiképpen sem jelenti, hogy három óránként vissza kell surrannod a pizsamádba. Van rá esély, hogy a hét mindegyik napjára tudatosan tervezz a pihenés legalább egy típusával?
Hogyan használják a pihenést és dolgoznak kevesebb órát sportolók, üzletemberek és egész országok?
Anders Ericsson évtizedek óta kutatja a csúcsteljesítményt. Arra jutott, hogy extrémül sikeres emberek az élet sok területéről-zene, sport, írás- napi átlagosan 4 órát dolgoznak. Vajon miért gondoljuk, hogy az üzleti sikerhez sokkal több kell? Persze már sokan feszegetik, hogy ezeket a tanulságokat az üzleti világba is be lehetne hozni, 5 órás munkanapokkal vagy éppen 4 napos munkahetekkel.
Sokan drasztikusnak tartják az egyre több helyen elterjedő 4 napos munkahetet vagy éppen a francia munkaügyi törvényt, ahol tiltják 50 fő feletti cégeknél, hogy munkaidőn kívül akár digitálisan is munkaügyben keressenek.
Azaz törvénybe foglalt jogod van kikapcsolni a munkából.
Henry Ford volt az az Egyesült Államokban, aki hatról öt napra csökkentette a munkaidőt. Tudjátok mit mondott 1926-ban? Ideje, hogy megszabaduljunk az elképzeléstől, hogy a dolgozó ember számára a szabadidő elveszett idő.
Én majdnem száz évvel később továbbra is erre kérlek téged: változtasd meg, ahogyan a pihenésre nézel! Vedd észre, hogy kreatívabb, jobb problémamegoldó, másokkal és magával is mélyebben kapcsolódó ember leszel tőle!
Jó pihenést, de most úgy igazán!
Kovács Eszter,
jóga-, meditáció- és mindfulness-oktató,
a Mat on the Moon alapítója, a Forbes Makers trénere
