Épp csak tíz éve jelent meg Magyarországon az ázsiai márványpoloska, máris újabb kártevők okozhatnak fejtörést a gazdáknak.
A következő évtizedekben minden kontinensről érkezhetnek új kártevők Magyarországra. A kártevők nagyobbak, színesebbek, aktívabbak és szaporábbak lehetnek a jövőben. Ez pedig eddig nem látott feladatok elé állítja a mezőgazdaságot – írja a Másfélfok.
Ma már szinte minden háztartásban ismerősek, de a vándorpoloska 2002-ben, az ázsiai márványpoloska pedig csak tíz éve, 2013-ban jelent meg először Magyarországon.
A Magyarországon regisztrált növényevő kártevőknek már közel 15 százaléka nem őshonos.
Veszélyben a kukorica és a krumpli
Magyarország átlaghőmérséklete több mint 2 Celsius-fokot emelkedett az elmúlt 120 évben. Az elhúzódó, akár több éven át tartó meleg, aszályos időszakok pedig kedvezően hatnak bizonyos fajok szaporodására. Az összes évszak melegszik, nő a hőhullámos napok száma, ami nyaranta akár életveszélyes is lehet a jövőben.
Terület szempontjából az Alföld a leginkább veszélyeztetett, a növények közül pedig a kukorica sínyli meg leginkább az éghajlatváltozást.
Az évszázad végére akár 60-80 százalékkal is visszaeshet az országos terméshozam. A kukorica már most az éghajlatváltozás célkeresztjében van: a század végére a globális terméshozám 10-30%-kal, Magyarországon pedig akár 60-80%-kal csökkenhet, amit csak tovább súlyosbíthat, hogy a kétnemzedékes kukoricamoly kártétele is egyre kiterjedtebb és agresszívebb lehet. A burgonya is veszélyben van: 2016 óta Magyarországon is jelen van a burgonyamoly, a jövőben pedig Dél-Amerikából burgonyabolhák érkezése is várható.
Ezek a kártevők nagyrészt áruszállítással, behurcolással, kisebb részt természetes vándorlással érkeznek Magyarországra.
A kártevő-monitorozással foglalkozó magyar Smapp Lab-ról áprilisi számunkban írtunk.
Mi a megoldás?
- A védekezéshez szükséges lenne egy nemzetközi monitoring rendszer létrehozása; adott esetben karantén alkalmazása; a potenciális import tápnövénytételek ellenőrzése, de a természet is a segítségünkre lehet az idegenhonos fajok természetes ellenségeinek eredeti élőhelyen történő felkutatásával és betelepítésével.
- A kártevőre adaptált speciális integrált védekezési elemek használata. elsősorban egy szemléletet takar, ahol a védekezés nem elsősorban vegyszerek használatán, hanem egyéb más módszereken alapul. Például mechanikai (pl. metszés), vagy agrotechnikai védekezésen (pl. talajművelés), növénynemesítésen (rezisztencianemesítés, ellenállóság), vagy biológiai védekezésen (pl. fürkészdarazsak, ragadozó atkák).
